Előfizetés

Parlamenti nagyüzem ősztől

A földárverésekből származó bevétel felhasználása, az egészségügyi törvények módosítása, a szakképzési rendszer átalakítása, a börtönviszonyokat érintő szabályozások és a foglalkoztatási törvények módosítása lesznek a közvélemény fókuszában 2016 második felében – írta elemzésében a Policy Agenda.

Az intézet a Politikai Hatás Index (Pha-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgálta. A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikáció lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek. A kormány által az Országgyűlésnek benyújtott tervben ötvennégy törvény szerepel.

A minisztériumok között az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számíthat a legtöbb munkára a következő fél évben, viszont Rogán Antal nyugodtan foglalkozhat rendőrségi ügyével, ugyanis ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Rogán minisztériumán kívül a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot sem terhelték ezzel.

Az öt ügy

- A Földet a gazdáknak! programból befolyó bevétel felhasználása: az ellenzék által sokat vitatott földárverésekből származó pénzeket kívánja a kormány felhasználni, és erre kell törvényt alkotnia a parlamentnek. A törvényjavaslat vitája könnyen egybeeshet azzal a népszavazási kampánnyal, amelyhez az MSZP várhatóan összegyűjtötte a szükséges kétszázezer aláírást.

- Egészségügyi törvények módosítása: keveset lehet tudni arról, hogy mit szeretne ennek kapcsán módosíttatni a kormány. A törvényalkotási tervben nagy terjedelmű módosítást jeleznek előre. A Lázár János miniszter által említett javaslat (szűrésen való részvétel és a fizetendő egészségügyi járulék közötti kapcsolat), a cselekvéskényszer az egészségügy helyzete miatt mind azt mutatja, hogy nagyobb átalakításokat is hozhat az ősz ezen a területen.

- Szakképzési rendszer átalakítása: a közoktatás mellett a szakképzés is komoly kritikákat kapott. A jogalkotási terv szerint a kormány csökkenteni szeretné a vizsgaszervezési intézmények számát, amely biztosan vitákat vált ki.

- Börtönviszonyokat érintő szabályozás módosítása: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy többek között dolgozzon ki programot a börtönzsúfoltság felszámolására. Önmagában ez a kérdés még nem került volna bele a TOP5 mezőnybe, ugyanakkor a kormány retorikája éppen arra épül, hogy „ne akarják nekünk kívülről megmondani, hogy mit tegyünk”. Ez a kérdés akkor lesz napirenden, amikor az Európai Bizottság elleni kvótanépszavazás a leginkább előtérben lesz.

- Foglalkoztatási törvények módosítása: közepes méretű átalakítást szeretne a kormány ezen a területen. Ugyanakkor a szociális partnerekkel való tárgyalási kényszer miatt mindenképpen előtérben lesz a kérdés, még ha nem is feltétlenül a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy lesz.

Fej fej mellett a Brexit hívei és ellenfelei a finisben

R.T.
Publikálás dátuma
2016.06.23. 07:00
A Spiegel már júniusban maradásra kérte a briteket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Csütörtökön rendezik meg Nagy-Britanniában az országnak az Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazást, melynek eredménye pénteken válik ismertté. Akármilyen eredmény születik is, a parlament felülírhatja a referendum eredményét.

Bár David Cameron miniszterelnök kötelességének érzi, hogy végrehajtsa a nép akaratát, abban az esetben is, ha a többség a kilépésre szavaz, a törvényhozás akár határozhat másképpen is: nem a kormányzat az, amely mindenekfelett áll, hanem a parlament.

Nem először fordulna elő, hogy a parlament fenntartja magának ezt az előjogot. Amikor Harold Wilson miniszterelnök 1975-ben a brit EGK-tagságról szóló referendumot kezdeményezte, azt is leszögezte, hogy az eredmény csak egy tanácshoz hasonlítható, amelyet a választók adnak a kormánynak. „Ugyanakkor a parlament Westminsterben fenntartja magának a jogot a törvény elutasítására” – hangoztatta.

Nem kizárt, hogy 41 évvel később az alsóház felülírja a népszavazás eredményét, amennyiben a többség a kilépésre szavazna. Ez különösen abban az esetben lenne valószínű, ha rendkívül szűk többséggel szavaznák meg a kilépést az EU-ból, méghozzá viszonylag alacsony részvételi arány mellett. Ha például csak minden második szavazásra jogosult menne el a referendumra, s 51:49 arányban nyernének a kilépés pártolói, az a teljes lakossághoz viszonyítva csak 25 százalékos támogatottságot jelentene.

Ezért sem valószínű, hogy ilyen kiélezett helyzetben a parlament követné a nép „tanácsát”. Nem mellékes az sem, hogy a 650 képviselőből 455-en maradnának az EU-ban, 130-an pártfogolják a Brexitet, 65-en bizonytalanok. Százalékban kifejezve: 70 százalék maradna, 20 százalék távozna, tíz százalék pedig még nem tudja, hogyan döntsön.

A munkáspárti frakcióban 215-en közölték azt, hogy Nagy-Britannia jövőjét továbbra is az Európai Unióban képzelik el, mindössze hét honatya fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt. A konzervatívoknál sokkal kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. 50 százalék maradna, 40 százalék a Brexit híve, tíz százalék bizonytalan. Ami a kormányzat tagjainak véleményét illeti, 23-an vannak a Brexit ellen, heten pedig mellette.

A Spiegel már júniusban maradásra kérte a briteket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

A Spiegel már júniusban maradásra kérte a briteket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

A parlamentben tehát nagy többségben vannak az Unióban maradás hívei. Ennek a brit választási rendszer is az oka. A képviselőknek egyéni választókörzetben kell mandátumot szerezniük, s bár 2015 májusában országosan 3,6 millió szavazatot adtak le a Brexit legnagyobb hívének számító UKIP-re, ez 12,4 százalékos szavazati aránynak felelt meg, Nigel Farage pártjára, a jobboldali politikai erő csak egyetlen mandátumra tudott szert tenni. A liberális demokratákra az összes voks 7,9 százaléka jutott, de ez csak nyolc képviselői helyre volt elég.

A Brexit győzelme esetén a parlament élve lehetőségeivel, a britek helyzetének legalább két évig tartó újratárgyalását arra használhatja fel, hogy elodázza a kilépést. Ennek persze megvannak a maga veszélyei is, méghozzá az, hogy egyes képviselőket a választók „bosszúból” nem választják újra a következő alsóházi voksolás alkalmával.

Vita a Wembley-ben
A gazdaság és a bevándorlás kérdésében csaptak össze kedd este a brit EU-tagság és a kilépés hívei az utolsó, eddigi legnagyobb tévévitában, amelyet hatezer fős közönség előtt a Wembley stadion melletti sportcsarnokban rendeztek meg.
A konzervatív Boris Johnson, London volt polgármestere megismételte, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ből, az ausztráliai rendszerhez hasonló, pontozásos bevándorlási szabályozást kellene meghonosítani. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának.
A munkáspárti Sadiq Khan, London új polgármestere a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Johnsont. Khan hazugságnak nevezte a Brexit-tábor állítását, hogy Törökország rövid időn belül csatlakozik az EU-hoz. Boris Johnson a vita végén azt mondta, ha a Brexit győzne, június 23. lenne "a brit függetlenség napja".

Orlando - Felbukkant a tömeggyilkos férfi szeretője?

Egy magát Miguelnak nevező homoszexuális férfi televíziós interjújában azt állította, hogy Omar Mateen, az orlandói tömegmészáros szeretője volt, és a lövöldözés hátterében nem terrorizmus, hanem személyes bosszú állt.

Az Univision spanyol nyelvű amerikai televíziónak szerdán interjút adott egy magát csak Miguelnak nevező férfi, aki azt állítja: szerelmi viszonya volt Omar Mateennal, akivel egy homoszexuálisoknak fenntartott társkereső honlapon ismerkedett meg, még tavaly októberben.

A férfi azt mondta az Univision riporternőjének, hogy azért áll kamera elé, mert el akarja mondani az igazságot: nem terrorakció történt, hanem szexuális motivációjú bosszú. "Omar Mateen száz százalékig meleg volt, neheztelt a spanyolajkú férfiakra, mert úgy érezte, hogy kihasználják őt. Dühös is volt és elkeseredett, mert kiderült, hogy az egyik szexpartnere AIDS-vírussal fertőzött volt, de erről nem tájékoztatta őt" - mondta a tagbaszakadt, bajuszos férfi.

Interpretációja szerint Mateen támadása bosszú volt, részben a spanyolajkú melegközösség ellen, amely nem fogadta be őt, részben pedig az AIDS-fertőzött férfi miatt, akiről úgy érezte, hogy becsapta őt. Miguel elmondta azt is, hogy Mateen csináltatott egy AIDS-tesztet, amely ugyan negatív eredménnyel zárult, de ez csak egy gyorsteszt volt, a végleges eredményre a merénylőnek még várnia kellett.

Részletekkel szolgált az Univision interjúalanya Omar Mateenről is: úgy festette le őt, mint kedves, barátságos, gyöngéd férfit, aki rendszeresen látogatott különböző melegbárokat, s szerette, ha babusgatják. "Sírtam és nem akartam elhinni, amikor megtudtam, hogy mi történt" - fogalmazott a férfi. Arra a kérdésre, hogy végül is miért mondja el ezt a nyilvánosság előtt is, az angolul akcentussal beszélő Miguel azt felelte: azért, mert az Egyesült Államok polgáraként és homoszexuálisként is felelősséget érez. Hozzátette: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) már háromszor kihallgatta őt az ügyben.

Az FBI a férfi által elmondottakat nem, de a kihallgatás tényét megerősítette. Loretta Lynch, szövetségi igazságügyi miniszter kedden - amikor Orlandóban járt és az áldozatok családtagjaival, a túlélőkkel, valamint a nyomozást végző szervek szakembereivel találkozott -, ismételten azt mondta, hogy a nyomozás még folyik, de nem zárta ki, hogy a lövöldözés hátterében szexuális indíttatás lehet.