Újra pályázhat a Közgép

Hamisnak bizonyult a hamis adatszolgáltatás vádja. A Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen is Simicska Lajos cégének, a Közgépnek a javára döntött. Így érvényét veszíti a Közbeszerzési Hatóságnak az a határozata, amelyben 3 évre eltiltotta a vállalatot a tenderektől. Az ügy mögött is az Orbán-Simicska háború húzódhat.

Másodfokon, jogerősen is pert nyert tegnap a Közgép, Simicska Lajos cége. A Fővárosi Törvényszék lényegében helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét, amelyben kimondta, hogy a Közbeszerzési Hatóság döntése nem volt megalapozott amikor 3 évre eltiltotta a vállalatot a közbeszerzéseken való indulástól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) ugyanis a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő megépítésére tendert kiíró Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Eduvizig) kezdeményezésére, adathamisításra hivatkozva kizárta a céget a pályázatból.

A Közgép tenderét azért meszelte el a kiíró vízügyi igazgatóság, mert szerintük egyebek mellett a pályázatban szereplő uszályok zárt hajórészei - fedélzetek - mérete tíz négyzetméterrel kisebbek voltak az előírt 500 négyzetméternél.

A számára kedvező jogerős ítélet ellenére a Közgép már lecsúszott a gönyüi beruházásról, mert a kivitelezésre szerződést kötött a beruházó az A-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta konzorciummal annak ellenére, hogy információink szerint a Simicska cége 250 millió forinttal alacsonyabb áron vállalta volna a megbízást. Sajtóhírek szerint végül egy milliárddal kerül többe a létesítmény, mint azt eredetileg tervezték, és ebben az ügyben sem kizárt egy uniós vizsgálat. Az Európai Bizottság ugyanis nem hagyta szó nélkül a meglepő kizárást, és megállapította: jogerős magyarországi bírósági ítélet hiányában egy apróbb technikai hibára hivatkozva nem zárhatták volna ki 3 évre a céget a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. A brüsszeli testület ellenőrei a győr-gönyűi kikötőfejlesztési számláknál ezért 25 százalékos pénzügyi bírságot javasoltak.

Egyelőre nem tudni mikor, milyen formában indul újra a Közgép közbeszerzési pályázatokon, mert az elmúlt egy évben, amíg a céget partvonalon kívülre száműzték, a közbeszerzési rendszerben is több változás történt - közölte újságírókkal Puskár Anett, a Közgép kommunikációs igazgatója. A cég az ítélet tanulmányozása után dönt arról, hogy indít-e az elmaradt haszon miatt kártérítési pert. Elvileg még 60 napja van a KDB-nek is, hogy a Kúriához fellebbezzen - válaszolta a Népszava kérdésére Puskár Anett.

A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatásátkérő építőipari szakember szerint a nyertes konzorcium összetétele és a pályázati kizárás indokai is arra utalnak, hogy nem szakmai, hanem politikai háttere lehet az ügynek. Mielőtt kitört volna az Orbán-Simicska háború, szinte az összes jelentős nagyberuházást vagy egyedül, vagy konzorciumban a Közgép nyerte. Miután megromlott a viszonyuk, még egy budapesti közúti felüljáró felújítást sem kapta meg az útépítésben egyébként jártas és megfelelő szakemberekkel, eszközökkel rendelkező cég. A Grassalkovich úti objektum tendereztetése során is hiába adta a Simicska érdekeltségi körébe tartozó vállalat a legelőnyösebb árajánlatot.

A Közgépnek már egy újraformált közbeszerzési törvény szerint pályázhat a későbbiekben, amelyik már nem az alacsony árra adja a legtöbb pontot, hanem előtérbe helyezi a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, a minőségi kiválasztást. Szakértőnk úgy vélte, ebben több szubjektív elem van, nem járul hozzá az átláthatóság javításához, és indokolatlanul megdrágíthatja a beruházásokat. Ezt a jogszabályt akár "lex Közgép"-nek is lehetne nevezni - tette hozzá.

A Győr-Gönyű kikötő projekt mellett a 29 kilométeres Abony-Fegyvernek közötti M4-es autópálya torzó is a torkán akadt a kormánynak. Több mint egy évvel a szerződések felmondása után a Népszava információi szerint még mindig nem számolt el a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) a kivitelező konzorciumokkal, így a Közgéppel sem.