Reflex;vizsgálat;börtönök;túlzsúfoltság;gyermekotthonok;Alapvető Jogok Biztosának Hivatala;

2016-06-23 07:15:00

Zsúfoltság, gyerekprostitúció

Börtönökben, fogdákban, gyermek- és idősotthonokban, pszichiátriákon vizsgálódott tavaly az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az eredményeket összegző jelentés döbbenetes dolgokra világított rá. A börtönök rendszerint túlzsúfoltak, van, ahol az idős emberek megfelelő ellátás helyett gyógyszeres fenyítést kapnak rácsos ággyal, a gyerekotthonokban droghasználattal, prostitúcióval is találkoztak.

Több embertelen vagy megalázó bánásmóddal összefüggő súlyos visszásságot is feltárt egyéves vizsgálódása során az ombudsmani hivatal Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) Főosztálya a magyarországi fogvatartási helyeken - derült ki az alapvető jogok biztosának az NMM tavalyi tevékenységéről szóló átfogó jelentéséből. Székely László ombudsman az eredményeket ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: munkájukat nemzetközi protokoll szerint, "szoros kontroll" alatt végezték, összesen 15 fogvatartási helyszínen 2339 fogvatartási helyet vizsgáltak.

Magyarországon háromezer fogvatartási hely van, mintegy 125 ezer férőhellyel. Az ombudsman szerint körülbelül 120 ezer ember számít fogvatartottnak, számuk a börtönökben 18 ezerre tehető, a többiek más intézményekben vannak. A véletlenszerű, előzetes bejelentés nélküli látogatásokat 4-8 tagú csoportok végezték, s nemcsak börtönökben, hanem rendőrségi fogdákban, őrzött szállásokon, pszichiátriai intézetekben, gyermekotthonokban is vizsgálódtak, hiszen ebben az esetben fogvatartási helynek tekintenek minden olyan intézményt, amelyeket az ott élők szabad döntésük alapján nem hagyhatnak el.

Székely László kiemelte: a látogatásokról készült jelentések csak "pillanatfelvételek", azt írták le, amit éppen akkor tapasztaltak. Hangsúlyozta azt is, hogy a vizsgálatok célja a prevenció, illetve hogy felhívják a figyelmet ezekre a kiszolgáltatott társadalmi csoportokra. A látogatócsoportok nemcsak a fogvatartottak, hanem a fogvatartók körülményeit is vizsgálták, s voltak olyan esetek, amikor azok még "sokkolóbbak" voltak.

Kábítószer a gyermekotthonban

Fliegauf Gergely, az NMM Főosztályának vezetője elmondta: a vizsgálódásokat tavaly a debreceni Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban kezdték. A jelentés szerint a látogatáskor 65 fogvatartott személy volt az intézményben, akik közül 26 gyermek volt. Bár a központ legrégebbi lakója is csak két hete tartózkodott ott, a szakemberek szerint már ezen időtartamnak is voltak pszichés nyomai. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartotta, hogy a központba belépő nők és gyermeklányok motozását férfiak végezték, ahogy azt is, hogy az orvosi vizsgálatokon a családoknak együtt kellett részt venniük, a szülők és gyermekeik egymás és a férfi fegyveres biztonsági őr jelenlétében voltak kénytelenek meztelenre vetkőzni. A kaposvári Zita Gyermekotthonban találkoztak kábítószer használó gyerekkel, és olyan fiatalkorúval is, aki prostitúció áldozatává vált.

Belülről nem nyitható rácsos ágy

A látogatócsoportok az idős emberek helyzetére is különös hangsúlyt helyeztek. Debrecenben, a Terápiás Házban tett látogatáskor, az ott élő idős emberek közül többen sérelmezték, hogy az intézmény szolgáltatásait nem önkéntesen, hanem rokonaik kérésére vagy kényszere miatt veszik igénybe. Az ombudsman aggasztónak tartja, hogy egyes idős lakókat rácsos ágyban helyeztek el, olyanokban is, amelyek belülről nem nyithatóak. A kecskeméti Platán Otthonban fegyelmezési céllal is gyógyszerezték a bentlakókat. Nagyon sok visszásságot tártak fel a budapesti Merényi Kórházban is, az egyik legdurvább eset, ami tavaly a sajtóban is megjelent, egy idős beteg radiátorhoz szíjazása volt. Az ombudsman szerint nagy probléma, hogy a pszichiátriai betegséggel kezelt időseket az idősek otthonában nem lehet elhelyezni, a megfelelő bentlakásos szociális ellátásra pedig sokat kell várni.

Fogvatartás a fogvatartáson belül

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta, a vizsgált fogvatartási helyszínek telítettségének átlaga 83 százalék volt. A látogatócsoport a legmagasabb, 156 százalékos kihasználtságot Fóton, a Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában észlelte, ám itt a zsúfoltság megelőzése érdekében további férőhelyeket hoztak létre. A börtönökben is probléma még a túlzsúfoltság - annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság tavaly már szóvá tette, hogy a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy nagyjából másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint amennyi férőhely van (hat magyar rabnak összesen 23 millió forintos kártérítést is megítéltek).

Haraszti Katalin azt is elmondta, gyakran tapasztalták, hogy egyes helyeken a "renitens bentlakókat" büntetés, megelőzés céljából elkülönítik úgy, hogy sokszor a jogszabályi háttere sincs meg az ilyen gyakorlatnak. Haraszti szerint ez nem más, mint "fogvatartás a fogvatartáson belül", így idén az ilyen elkülönítésekre fókuszálnak a vizsgálatok.

A jelentés szerint a szabadságuktól megfosztott emberekkel szemben alkalmazott rossz bánásmód, illetve a jövőbeni megelőzés érdekében az ombudsman összesen 152 ajánlást tett, 17 esetben jogszabály-módosítást vagy új jogszabály megalkotását javasolta. A nemzetközi útmutató előírja a vizsgálatok utánkövetését is, így lehet számítani arra, hogy a már vizsgált helyszíneket újra meglátogatják.

 Az ENSZ egyezmény
Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét (angol rövidítése: OPCAT) az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe.
- Az OPCAT előírása értelmében Magyarországon létre kell hozni és működtetni kell egy Nemzeti Megelőző Mechanizmus elnevezésű rendszert, amely a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott személyek védelmét látja el.
- Az országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg a feladattal, amit Székely László 2015. január 1-jétől lát el. A mechanizmus közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságával.
- A munka fontos résztvevői a civil szervezetek is, akik már korábban is végeztek emberi jogi monitorozást a fogvatartási helyeken. A civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteinek hasznosítása érdekében Székely létrehozta a Civil Konzultációs Testületet, amelyben a civil szervek mellett külső szakértők személyes és tudományos tapasztalatait is hasznosítják.