Kisdiákokat aláztak meg Dömsödön

Tanárok aláztak meg több diákot is egy dömsödi általános iskolában, miután valaki összepiszkította a lánymosdót. A szülők teljesen felháborodtak az eseten és feljelentést tettek a tankerületnél. A pedagógusokat elmarasztalta a Klik, írásbeli megrovást kaptak.

Írásbeli megrovást kaptak azok a pedagógusok, akik egy dömsödi általános iskolában a gyermekek fehérneműjét ellenőrizték arra hivatkozva, hogy a lánymosdót valaki nem rendeltetésszerűen használja - reagált a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) arra a sajtóhírre, mely szerint a Pest megyei település iskolájában a gyerekek közül valaki a vécé mellé piszkított, a tettest pedig három tanárból és egy takarítóból álló "bizottság" igyekezett meglehetősen sajátos eszközökkel lefülelni.

A Blikk írta meg szerdán, hogy a dömösdi iskolában még május 27-én 2. és 3. osztályos kislányokat egyszerre vezényeltek az udvarra, ahol sorba állították őket, majd az egyik tanárnő és a takarítónő hármasával behívta őket egy üres terembe. A lap szerint a kisdiákoknak itt le kellett venniük a bugyijukat, majd "pucsítaniuk" kellett a felnőttek felé, akik így akarták kideríteni, ki piszkított az illemhely mellé. Az incidensről a szülők tettek bejelentést a tankerületnél, ahol vizsgálatot is indítottak, majd annak lezárást követően a lap szerint a tankerületi vezető egy olyan levelet küldött a szülőknek, amelyben azt írta: a takarítót elbocsátották, a pedagógusok pedig azzal büntetnék, hogy két évig nem kapnak fizetésemelést.

A Klik szerint a sajtóhírek tévesek. Mint közleményükben írták, a lánymosdót valaki már több alkalommal sem használta megfelelően, a tanárok pedig többször megkérdezték a gyerekeket, hogy ki volt az, de senki nem vállalta. A fertőzésveszélyre és a higiéniára is felhívták a figyelmet, mindhiába: május 27-én újból előfordult az eset. Ekkor döntöttek úgy a tanárok és a takarító, hogy a gyerekek fehérneműjét ellenőrzik.

"A tankerülethez június 1-én érkezett szülői bejelentés az esetről, azt követően azonnal megkezdődött a vizsgálat. Ennek során a tankerület igazgatója megállapította, hogy a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelesség vétkes megszegését követték el. Tettük nem volt szándékos, azért tették ezt, mert tartottak a fertőzésveszélytől és a további eseteket szerették volna megakadályozni" - írták a közleményében, hozzátéve: az érintettek a tettüket megbánták, többszörösen bocsánatot kértek, amit a szülők el is fogadtak, sőt levelet is írtak a tankerülethez - most már a tanárok védelmében.

A pedagógusokat azért elmarasztalta a Klik, írásbeli megrovást kaptak. A technikai dolgozó szerződése pedig július 1-jén lejár, azt nem hosszabbítják meg. A tanárok nyáron "érzékenyítő tréningen" is részt vesznek majd, ahol "felfrissíthetik a gyermekvédelemmel, a gyermeki jogok gyakorlásával kapcsolatos ismereteiket".

Mendrey László szerint az érintett tanárok "szélsőséges megoldási kísérlete" elfogadhatatlan. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: az ilyen esetekben ugyanakkor a szülők felelőssége is megkerülhetetlen, hiszen a gyerek valószínűleg nem azért piszkított többször is a vécé mellé, mert nem tudta, hogyan kell használni azt.

"Az persze kétségtelen, az érintett felnőttek ostobaságot követtek el. Hiába figyelmeztették többször is a gyerekeket a higiéniára, ha újból megtörténik az eset, a pedagógus mást nem tehet, feltakarítja, és figyelmeztet ezeregyedszerre is. A gyerekek pedig beszélnek maguk között, egy kicsit több idővel, türelemmel, hozzáértéssel rá lehet jönni, ki volt az. De az ilyen erőszakos eljárás biztos, hogy nem segíti az igazság kiderítését" - mondta.

Nem ez az első
Idén májusban a dunaújvárosi Petőfi iskolában harmadik osztályos gyerekekkel takaríttatták ki az illemhelyiséget, büntetésből.
Tavaly decemberben a Bács-Kiskun megyei Kaskantyú óvodában a vezető óvónő kötözte meg - igaz, "csak" egy vékony fonállal - egy hároméves kisfiú kezét, ugyancsak büntetésből.

Szerző

Zsúfoltság, gyerekprostitúció

Publikálás dátuma
2016.06.23. 07:15
Az öt Oscar-díjat elnyert legendás Száll a kakukk fészkére film – Jack Nicholson főszereplésével, Ken Kesey azonos című regényén
Börtönökben, fogdákban, gyermek- és idősotthonokban, pszichiátriákon vizsgálódott tavaly az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az eredményeket összegző jelentés döbbenetes dolgokra világított rá. A börtönök rendszerint túlzsúfoltak, van, ahol az idős emberek megfelelő ellátás helyett gyógyszeres fenyítést kapnak rácsos ággyal, a gyerekotthonokban droghasználattal, prostitúcióval is találkoztak.

Több embertelen vagy megalázó bánásmóddal összefüggő súlyos visszásságot is feltárt egyéves vizsgálódása során az ombudsmani hivatal Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) Főosztálya a magyarországi fogvatartási helyeken - derült ki az alapvető jogok biztosának az NMM tavalyi tevékenységéről szóló átfogó jelentéséből. Székely László ombudsman az eredményeket ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: munkájukat nemzetközi protokoll szerint, "szoros kontroll" alatt végezték, összesen 15 fogvatartási helyszínen 2339 fogvatartási helyet vizsgáltak.

Magyarországon háromezer fogvatartási hely van, mintegy 125 ezer férőhellyel. Az ombudsman szerint körülbelül 120 ezer ember számít fogvatartottnak, számuk a börtönökben 18 ezerre tehető, a többiek más intézményekben vannak. A véletlenszerű, előzetes bejelentés nélküli látogatásokat 4-8 tagú csoportok végezték, s nemcsak börtönökben, hanem rendőrségi fogdákban, őrzött szállásokon, pszichiátriai intézetekben, gyermekotthonokban is vizsgálódtak, hiszen ebben az esetben fogvatartási helynek tekintenek minden olyan intézményt, amelyeket az ott élők szabad döntésük alapján nem hagyhatnak el.

Székely László kiemelte: a látogatásokról készült jelentések csak "pillanatfelvételek", azt írták le, amit éppen akkor tapasztaltak. Hangsúlyozta azt is, hogy a vizsgálatok célja a prevenció, illetve hogy felhívják a figyelmet ezekre a kiszolgáltatott társadalmi csoportokra. A látogatócsoportok nemcsak a fogvatartottak, hanem a fogvatartók körülményeit is vizsgálták, s voltak olyan esetek, amikor azok még "sokkolóbbak" voltak.

Kábítószer a gyermekotthonban

Fliegauf Gergely, az NMM Főosztályának vezetője elmondta: a vizsgálódásokat tavaly a debreceni Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban kezdték. A jelentés szerint a látogatáskor 65 fogvatartott személy volt az intézményben, akik közül 26 gyermek volt. Bár a központ legrégebbi lakója is csak két hete tartózkodott ott, a szakemberek szerint már ezen időtartamnak is voltak pszichés nyomai. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartotta, hogy a központba belépő nők és gyermeklányok motozását férfiak végezték, ahogy azt is, hogy az orvosi vizsgálatokon a családoknak együtt kellett részt venniük, a szülők és gyermekeik egymás és a férfi fegyveres biztonsági őr jelenlétében voltak kénytelenek meztelenre vetkőzni. A kaposvári Zita Gyermekotthonban találkoztak kábítószer használó gyerekkel, és olyan fiatalkorúval is, aki prostitúció áldozatává vált.

Belülről nem nyitható rácsos ágy

A látogatócsoportok az idős emberek helyzetére is különös hangsúlyt helyeztek. Debrecenben, a Terápiás Házban tett látogatáskor, az ott élő idős emberek közül többen sérelmezték, hogy az intézmény szolgáltatásait nem önkéntesen, hanem rokonaik kérésére vagy kényszere miatt veszik igénybe. Az ombudsman aggasztónak tartja, hogy egyes idős lakókat rácsos ágyban helyeztek el, olyanokban is, amelyek belülről nem nyithatóak. A kecskeméti Platán Otthonban fegyelmezési céllal is gyógyszerezték a bentlakókat. Nagyon sok visszásságot tártak fel a budapesti Merényi Kórházban is, az egyik legdurvább eset, ami tavaly a sajtóban is megjelent, egy idős beteg radiátorhoz szíjazása volt. Az ombudsman szerint nagy probléma, hogy a pszichiátriai betegséggel kezelt időseket az idősek otthonában nem lehet elhelyezni, a megfelelő bentlakásos szociális ellátásra pedig sokat kell várni.

Fogvatartás a fogvatartáson belül

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta, a vizsgált fogvatartási helyszínek telítettségének átlaga 83 százalék volt. A látogatócsoport a legmagasabb, 156 százalékos kihasználtságot Fóton, a Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában észlelte, ám itt a zsúfoltság megelőzése érdekében további férőhelyeket hoztak létre. A börtönökben is probléma még a túlzsúfoltság - annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság tavaly már szóvá tette, hogy a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy nagyjából másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint amennyi férőhely van (hat magyar rabnak összesen 23 millió forintos kártérítést is megítéltek).

Haraszti Katalin azt is elmondta, gyakran tapasztalták, hogy egyes helyeken a "renitens bentlakókat" büntetés, megelőzés céljából elkülönítik úgy, hogy sokszor a jogszabályi háttere sincs meg az ilyen gyakorlatnak. Haraszti szerint ez nem más, mint "fogvatartás a fogvatartáson belül", így idén az ilyen elkülönítésekre fókuszálnak a vizsgálatok.

A jelentés szerint a szabadságuktól megfosztott emberekkel szemben alkalmazott rossz bánásmód, illetve a jövőbeni megelőzés érdekében az ombudsman összesen 152 ajánlást tett, 17 esetben jogszabály-módosítást vagy új jogszabály megalkotását javasolta. A nemzetközi útmutató előírja a vizsgálatok utánkövetését is, így lehet számítani arra, hogy a már vizsgált helyszíneket újra meglátogatják.

 Az ENSZ egyezmény
Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét (angol rövidítése: OPCAT) az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe.
- Az OPCAT előírása értelmében Magyarországon létre kell hozni és működtetni kell egy Nemzeti Megelőző Mechanizmus elnevezésű rendszert, amely a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott személyek védelmét látja el.
- Az országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg a feladattal, amit Székely László 2015. január 1-jétől lát el. A mechanizmus közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságával.
- A munka fontos résztvevői a civil szervezetek is, akik már korábban is végeztek emberi jogi monitorozást a fogvatartási helyeken. A civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteinek hasznosítása érdekében Székely létrehozta a Civil Konzultációs Testületet, amelyben a civil szervek mellett külső szakértők személyes és tudományos tapasztalatait is hasznosítják.

Szerző

Egy ahmedi menekült világnapja

Publikálás dátuma
2016.06.23. 07:10
FOTÓ: Tóth Gergő
Hétfőn ünnepeltük a menekültek világnapját. Muhammadnak még egy napot kellett várnia az ünnepléssel. Rég nem látott három kislánya és felesége egyre közelebb vannak hozzá. A férfi egyik lábáról a másikra áll Ferihegyen, nehéz elviselni a feszültséget. Pakisztánból indult el a családja, egy napig tart az út, de ezer évvel felér. Pörög a reptéri információs tábla, landol az isztambuli gép. A leszállás utáni és a viszontlátás előtti percek tán a legnehezebbek. Három év minden szikkasztó hiánya véget érhet végre. A fő képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tóth Gergő.

Muhammad 45 éve született Pandzsábban. Nem akármilyen vidék ez, India és Pakisztán osztozik rajta (nem éppen békésen), a térség etnikailag és vallásilag végletekig tagolt. A varázslatos „öt folyó völgyében” gyakran lángol fel az etnikai-vallási gyűlölet, amely leginkább a százmilliónyi pandzsábi kisebbségi közösségeit fenyegeti.

A pakisztáni részen a legfenyegetettebb közülük a moszlim ahmedi közösség. Hozzájuk tartozik Muhammad is. A 127 éves vallási felekezetet a pandzsábi Quadianban (ma India) alapította Mirza Ghulam Ahmed. A hitük szufi misztikusok tanításaira épül, de merít a kereszténységből és hinduizmusból is. Felettébb békések, magát a dzsihádot (a szent harcot) például szóval, meggyőzéssel vívnák meg. Eszményeik a harcos, türelmetlen iszlám számára provokatívak: irgalmasság minden emberrel szemben, igazságosság, a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallás nevében hirdetett erőszak bármely formájának megszüntetése, a hit szabadsága. A közösség jelszava: „Szeretünk mindenkit, nem gyűlölünk senkit.”

Muhammad családja Rabwahban lakik, itt él a legnagyobb ahmedi közösség Pakisztánban, India függetlenné válása után menekültek ide Quadianból. A város 70 ezer lakójának 97 százaléka ahmedi. A hatóságok zaklatása miatt színleg a többség ugyan betért valamelyik erősebb muszlim irányzathoz, de valójában mindenki igyekszik követni ősei hitét. Muhammad és felesége nem volt hajlandó az alakoskodásra. Pedig a rendőrök bármikor szabadon vehetik őrizetbe az ahmedieket, és a velük kegyetlenkedő civileknek sem kell büntetésre számítaniuk. Muhammadra is rászálltak, zaklatták.

2013 nyarán úgy döntöttek, hogy ebből elég, így nem lehet tovább élni. A férfi elindult Európába, majd hosszú és keserves útja végén menedéket kért Magyarországon. Egyike volt azon keveseknek (összesen 505-en voltak ilyenek), akik tavaly itt kaptak valamiféle menedékjogi védettséget. Utána jött az újabb küzdelem a bürokrácia hidrájával, de itt már nem volt egyedül. A Magyar Helsinki Bizottság segített neki, hogy megbirkózzon a nehézségekkel. A család repülőjegyét pedig német jezsuiták és amerikai unitáriusok adták össze, hisz végtére is egy az Isten, muszlimnál és kereszténynél egyaránt. A magyar kormánynál viszont nem látni irgalmat: segítség híján a háromgyerekes családnak nincsen hol laknia, szívességből húzhatják meg magukat Muhammad ismerőseinél és hittársainál.

Most erre nem lehet gondolni, már csak pillanatok lehetnek hátra. Vidám emberek borulnak egymás nyakába. Hiába, ez az érkezési oldal. Muhammad kirí a színes forgatagból a maga szótlan feszültségével. De már nyílik is a viszontlátás fotocellás ajtaja. És ölelés.

(Képriportunkhoz a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott segítséget.)

Szerző