Kisdiákokat aláztak meg Dömsödön

Tanárok aláztak meg több diákot is egy dömsödi általános iskolában, miután valaki összepiszkította a lánymosdót. A szülők teljesen felháborodtak az eseten és feljelentést tettek a tankerületnél. A pedagógusokat elmarasztalta a Klik, írásbeli megrovást kaptak.

Írásbeli megrovást kaptak azok a pedagógusok, akik egy dömsödi általános iskolában a gyermekek fehérneműjét ellenőrizték arra hivatkozva, hogy a lánymosdót valaki nem rendeltetésszerűen használja - reagált a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) arra a sajtóhírre, mely szerint a Pest megyei település iskolájában a gyerekek közül valaki a vécé mellé piszkított, a tettest pedig három tanárból és egy takarítóból álló "bizottság" igyekezett meglehetősen sajátos eszközökkel lefülelni.

A Blikk írta meg szerdán, hogy a dömösdi iskolában még május 27-én 2. és 3. osztályos kislányokat egyszerre vezényeltek az udvarra, ahol sorba állították őket, majd az egyik tanárnő és a takarítónő hármasával behívta őket egy üres terembe. A lap szerint a kisdiákoknak itt le kellett venniük a bugyijukat, majd "pucsítaniuk" kellett a felnőttek felé, akik így akarták kideríteni, ki piszkított az illemhely mellé. Az incidensről a szülők tettek bejelentést a tankerületnél, ahol vizsgálatot is indítottak, majd annak lezárást követően a lap szerint a tankerületi vezető egy olyan levelet küldött a szülőknek, amelyben azt írta: a takarítót elbocsátották, a pedagógusok pedig azzal büntetnék, hogy két évig nem kapnak fizetésemelést.

A Klik szerint a sajtóhírek tévesek. Mint közleményükben írták, a lánymosdót valaki már több alkalommal sem használta megfelelően, a tanárok pedig többször megkérdezték a gyerekeket, hogy ki volt az, de senki nem vállalta. A fertőzésveszélyre és a higiéniára is felhívták a figyelmet, mindhiába: május 27-én újból előfordult az eset. Ekkor döntöttek úgy a tanárok és a takarító, hogy a gyerekek fehérneműjét ellenőrzik.

"A tankerülethez június 1-én érkezett szülői bejelentés az esetről, azt követően azonnal megkezdődött a vizsgálat. Ennek során a tankerület igazgatója megállapította, hogy a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelesség vétkes megszegését követték el. Tettük nem volt szándékos, azért tették ezt, mert tartottak a fertőzésveszélytől és a további eseteket szerették volna megakadályozni" - írták a közleményében, hozzátéve: az érintettek a tettüket megbánták, többszörösen bocsánatot kértek, amit a szülők el is fogadtak, sőt levelet is írtak a tankerülethez - most már a tanárok védelmében.

A pedagógusokat azért elmarasztalta a Klik, írásbeli megrovást kaptak. A technikai dolgozó szerződése pedig július 1-jén lejár, azt nem hosszabbítják meg. A tanárok nyáron "érzékenyítő tréningen" is részt vesznek majd, ahol "felfrissíthetik a gyermekvédelemmel, a gyermeki jogok gyakorlásával kapcsolatos ismereteiket".

Mendrey László szerint az érintett tanárok "szélsőséges megoldási kísérlete" elfogadhatatlan. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: az ilyen esetekben ugyanakkor a szülők felelőssége is megkerülhetetlen, hiszen a gyerek valószínűleg nem azért piszkított többször is a vécé mellé, mert nem tudta, hogyan kell használni azt.

"Az persze kétségtelen, az érintett felnőttek ostobaságot követtek el. Hiába figyelmeztették többször is a gyerekeket a higiéniára, ha újból megtörténik az eset, a pedagógus mást nem tehet, feltakarítja, és figyelmeztet ezeregyedszerre is. A gyerekek pedig beszélnek maguk között, egy kicsit több idővel, türelemmel, hozzáértéssel rá lehet jönni, ki volt az. De az ilyen erőszakos eljárás biztos, hogy nem segíti az igazság kiderítését" - mondta.

Nem ez az első
Idén májusban a dunaújvárosi Petőfi iskolában harmadik osztályos gyerekekkel takaríttatták ki az illemhelyiséget, büntetésből.
Tavaly decemberben a Bács-Kiskun megyei Kaskantyú óvodában a vezető óvónő kötözte meg - igaz, "csak" egy vékony fonállal - egy hároméves kisfiú kezét, ugyancsak büntetésből.

Szerző

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30