Egyre jobban terjednek az úgynevezett dizájnerdrogok hazánkban: a Global Drug Survey (GDS) Magyarországra vonatkozó adataiból kiderül, hogy egy év alatt több mint öt százalékkal emelkedett azoknak az aránya, akik már legalább egyszer kipróbálták például a herbál nevű szintetikus anyagot.
A dizájnerdrogok robbanásszerű növekedése 2010 körül kezdődött, ez jól nyomon követhető a rendőrségi lefoglalások számában is. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint míg 2010-ben 51 esetben foglaltak le valamilyen szintetikus anyagot, 2014-re ez a szám már 3876-ra növekedett.
Magyarországon több száz új szer jelent meg az elmúlt években, ezek terjedése a drogpiacot is átalakította, amit egyre inkább a szintetikus anyagok uralnak. Két csoportba sorolhatóak: a penta-kristály és a biofű-herbál-szintifű csoportokra. Ezek nem egy szert jelentenek, hanem szercsoportokat: előbbiek a khat növény hatóanyagához hasonló szintetikus anyagokat, utóbbiak a marihuána fő hatóanyagához tartozó szintetikus kannabinodiokat.
Előbbieket felszippantják vagy injekciózzák, utóbbiakat elszívják. Népszerűségük elsősorban abban rejlik, hogy olcsóak és könnyen beszerezhetőek. Riasztó adat, hogy az új pszichoaktív szereket egyre fiatalabb korban fogyasztják, már a - leginkább vidéken, mélyszegénységben élő - 10-12 évesek körében is megjelenik.
A GDS jelentése szerint Magyarországon a herbál a népszerűbb, ám annak valódi elterjedtségéről a szakértőknek is csak becsléseik vannak (hazánkban utoljára 2007-ben volt átfogó drogfelmérés). A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia munkatársai szerint a szerhasználók gyógyulási eredményei kedvezőtlenek, sokan elsősorban rossz hatásokról számolnak be, mégsem tudják abbahagyni a szintetikus szerek használatát. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Kék Ponttal együttműködve azt kezdték kutatni, mi lehet az a használói élmény, ami miatt nem tudnak leállni az ilyen anyagokkal.
A tapasztalatok megismeréséhez félig strukturált mélyinterjúkon keresztül vezetett az út, hogy megértsék a szerhasználat élményét, lélektani és személyiségre gyakorolt hatását. A vizsgálatot összesen hat, 20-26 év közötti interjúalannyal végezték. A kutatás egyik munkatársa, Kassa Szilvia (ELTE) az eredményeket ismertető csütörtöki tájékoztatón elmondta: az új szereknek gyorsan kialakuló, erőteljes, de kiszámíthatatlan, az élettörténetet megszervező személyiségrészt károsító hatásaik vannak, emiatt az alanyok nehezen tudták megfogalmazni, visszaadni élményeiket. "Amikor beveretünk, betompulunk, akkor csak a néma csönd" - fogalmazott egyikük.
Szinte mindannyian arról számoltak be, hogy a drog átalakítja személyiségüket, az új, más drogokkal össze nem hasonlítható hatás gyorsan vált pozitívból negatívba, de a használatot a gyorsan kialakult függőség miatt nem tudják abbahagyni. Kassa beszámolt arról is, az alanyok sokszor úgy beszéltek magukról, mint a tárgyakról, a drog kiüresíti az énjüket. A személyiség ilyen jellegű átalakulása pedig a kezelésbe való bejutást, és magát a kezelést is megnehezíti.
Magyarországon továbbra sem születtek még megfelelő lépések a szintetikus anyagok térnyerésének visszaszorítására, a kormány továbbra is elsősorban rendészeti kérdésként kezeli a drogproblémát. Az érdemi drogmegelőzés meg pont akkor került szinte teljes felszámolásra, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. A kormány magára hagyta a társadalmat a dizájnerdrogok robbanásával.