Robert Fico leszögezte: óriási hiba lenne, ha az Európai Unió "maradó" 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is. "Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie" - tette hozzá a szlovák kormányfő.
Sajtótájékoztatóján az EP német szociáldemokrata elnöke elmondta, a plenáris ülésen határozatot fogadnak el a referendum következményeinek pontos felméréséről. Martin Schulz leszögezte, az Európai Parlament aktív szerepet kíván játszani az eljárásban, amelynek során Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Mint mondta, a testület felkészült rá, hogy minden eszközével hozzájáruljon a konstruktív kiválási folyamathoz.
A parlamenti elnök szerint ez nehéz pillanat Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt, ugyanakkor stabilitásra van szükség mindkét oldalon. Először is alaposan fel kell mérni, hogy mik a szükséges következő lépések - hangsúlyozta. Az Európai Parlament állásfoglalása világos, sajnálatosnak tartjuk a népszavazás kimenetelét, a feleknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a sajátjuktól eltérő véleményeket - mondta Schulz, aki szerint meg kell vitatni azt is, hogy miként lehetne jobbá tenni az Európai Uniót, illetve hogyan lehet megvédeni az eurózónát a font árfolyamának zuhanását követő piaci zavaroktól.
A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről. Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest.
A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei.
Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük - és a bolgárok előtt - a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek. Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mindössze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen álnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után.
