Klaus Iohannis román államfő konzultációra hívta pénteken hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket, miután a brit népszavazáson a választók az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek.
A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről. Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest.
A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei.
Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük - és a bolgárok előtt - a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek. Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mindössze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen álnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után.