Szijjártó: élesebb összecsapások várhatók a Brexittel

Publikálás dátuma
2016.06.24. 15:33
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Teljesen új helyzet keletkezik a Brexit-et követően az Európai Unió költségvetésében, beleértve a támogatáspolitikát is - mondta a Népszava érdeklődésére Szíjjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter utalt arra, hogy az Egyesült Királyság az EU nettó befizetője, a Unió költségvetésének mintegy 8 százalékát fedezik, ami jelentős összeg. 

Több lehetőség nyílhat az így kieső összeg pótlására: vagy a megmaradó 27 tagállam hozzájárulását növelik, vagy az olyan nagy támogatási összegeknek, mint a Strukturális és a Kohéziós Alap az összegét csökkentik. A miniszter véleménye szerint ez a jelenlegi 2014-2020-as gazdasági ciklust már nem érinti, mivel most kétéves átmeneti időszak várható. A következő gazdasági ciklus azonban már egészen más dimenzió lesz, még a jelenlegit megelőző, szenvedélyes vitáknál is élesebb összecsapások várhatók - mondta Szíjjártó Péter.

Külpolitikai tekintetben ugyanakkor igen élesen fogalmazott a miniszter rendkívüli sajtótájékoztatóján. A magyar kormány álláspontja szerint Európának le kell vonnia a Nagy-Britannia EU-tagságáról tartott népszavazás tanulságait. Több tanulság van: az első ilyen tanulság, hogy "az emberek véleményét meg kell hallani, még Brüsszelben is". A második, hogy nem lehet következmények nélkül olyan politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét vagy szembemegy az akaratukkal – vélekedett.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Közölte: mindenki érdeke az erős Európa, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a súlyos kihívásokra igazi megoldásokat ad az unió, mert akkor nem lehet erős Európa, ha olyan válaszokat ad, amelyek meggyengítik a tagállamokat és az uniót.

Szijjártó Péter további tanulságnak nevezte, hogy Európában el kell jönnie az őszinte politika korának. Hozzátette: az elmúlt időben képmutató és a politikai korrektségre irányuló, nem őszinte politikát folytatott az EU, és ennek következménye, hogy sok kihívásra, válságra nem tudott helyes válaszokat adni, így a válaszoknak tagállami szinten kellett megszületniük.

Szíjjártó Péter egyetértett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter véleményével: a Brexit jövőre 0,3-0,4 százalékkal vetheti vissza az éves magyar GDP-t. Egyébként tavaly a brit áruforgalmunk 15 százalékkal nőtt - mondta a miniszter, és 5 milliárd eurót tett ki. Megemlítette, hogy tárgyalt a nálunk működő fontosabb brit cégek vezetőivel, akik biztosították, hogy magyarországi aktivitásukat a kilépés nem befolyásolja.

A nagy-britanniai magyar munkavállalók további sorsáról elmondta: számukat a szigetországban 55 ezerre becsülik, ám a magyar kormány szerint ennél jóval többen vannak. A brit kampány egyik főkérdése - a magyar külügyminiszter szerint - éppen a menekült-ügy volt, ez állt a népszavazási kampány középpontjában. A bevándorláspolitika Szíjjártó Péter szerint megbukott, mert az uniós kormányok nem tudtak egységes álláspontot kialakítani. Ezért egyes tagállamokra hárult a megoldás kezdeményezése, ezek között említette Magyarországot és még néhány, általa meg nem nevezett országot. 

Lásd még: Győzött a Brexit - Lemond Cameron

Szerző

Nukleáris veszély - Magyarország felkészült

Magyarország alapvetően jól felkészült bármilyen nukleáris vagy sugárzással járó veszélyhelyzetre, balesetre - mondta Chris Dijkens, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziójának vezetője, amely az elmúlt 12 napban felülvizsgálta a magyar nukleáris veszélyhelyzet-kezelési rendszert.

A vizsgálat befejezése után megtartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón Chris Dijkens elmondta: a baleset-elhárítási rendszer jól kidolgozott, a felülvizsgálatra való felkészülés során a magyar fél az önértékelést objektíven végezte el, és minden résztvevő szervezet biztosította a kilenc tagból álló nemzetközi szakértői csoportnak a nyitottságot és az átláthatóságot.

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója hangsúlyozta, a misszió önkéntes, a felülvizsgálatot Magyarország kérte. Az EPREV-misszió a NAÜ által felajánlott, a tagállamok nukleáris biztonságának erősítését segítő felülvizsgálati lehetőség, nem audit vagy ellenőrzés. A felülvizsgálat a nukleáris és radioaktív anyagok magyarországi alkalmazói, illetve a veszélyhelyzet-kezelésben szerepet játszók közül csaknem 30 szervezetet érintett.

Szerző

Brexit - Zuhan a kőolaj és a nyersanyagok ára

Zuhanással nyitottak a vezető európai értéktőzsdék pénteken, és jelentősen csökkent a kőolaj, illetve az ipari nyersanyagok ára, miután a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 index 9,05 százalékos, a frankfurti DAX-index 9,97 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 10,59 százalékos mínuszban indította a kereskedést. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 11,47 százalékkal esett nyitásban. Nyitás után pár perccel az irányadó indexek közül a belga 7,85 százalékos, a dán 7,18 százalékos, a holland 10,07 százalékos, a lengyel 10,86 százalékos, a portugál 9,33 százalékos, a spanyol 15,95 százalékos mínuszban állt.

Az olaj világpiaci ára is zuhan. Közép-európai idő szerint délelőtt kilenc óra után néhány perccel az észak-tengeri Brent augusztusi szállításra hordónként (159 liter) 48,30 dollárba került, 2 dollár 61 centtel, 5,13 százalékkal lett olcsóbb az ázsiai kereskedésben. A New York-i árupiac elektronikus jegyzésében a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára augusztusi szállításra hordónként 2 dollár 56 centtel, 5,11 százalékkal, 47,55 dollárra esett.

Az eurót 1,1030 dolláron jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon, 3,10 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz. A londoni fémtőzsdén a réz ára a legkeresettebb, három hónapos határidőre 2,74 százalékkal, tonnánként 4639,00 dollárra, az alumíniumé 2,35 százalékkal, 1601,25 dollárra, a nikkelé 3,53 százalékkal, 8877,50 dollárra, az óné 1,81 százalékkal, 16 947,50 dollárra, a cinké 2,83 százalékkal, 1980,25 dollárra, az ólomé pedig 2,24 százalékkal, 1691,00 dollárra csökkent.

A nyugat-európai tőzsdék erős pluszban zártak csütörtökön, miután a befektetők még szinte teljesen bizonyosra vették, hogy a Nagy-Britannia uniós tagságának fenntartását támogató tábor győz a népszavazáson. A DAX-index 1,85 százalékkal, 10 257,03 pontra, az FTSE-100 index 1,23 százalékkal, 6338,10 pontra, a CAC-40 index pedig 1,96 százalékkal, 4465,90 pontra nőtt. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 1,88 százalékkal 3034,45 pontra, a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSE Eurofirst 300 indexe pedig 1,31 százalékkal, 1359,91 pontra emelkedett.

Szerző
Témák
tőzsde Brexit