Sok bolt nem nyitott ki

A főváros és az agglomeráció, valamint a nyugat-magyarországi régió kiskereskedelmi forgalma jelentősen meghaladta a kelet-magyarországi megyékét. A hátrányos helyzetű térségekben a fogyasztás még csökkent is. Ha Nagy-Britannia kilépése miatt a magyar GDP bővülése is megtorpan, az a fogyasztást is visszavetheti.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése áprilisban már 34. hónapja, 2013 közepétől megszakítás nélkül tart. A kedvező adat azonban jelentős eltéréseket takar. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fővárosi kiskereskedelem 2016. első három hónapjában 18 százalékkal nagyobb bevételt könyvelhetett el az egy évvel korábbihoz képest, a Nyugat-Dunántúl boltjai pedig majd 6 százalékos növekedést mutattak fel, ami együttesen négy megyét jelent, a főváros mellett. Ebben természetesen alapvetően szerepet játszott, hogy Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében két nagy autógyár is található, valamint Ausztria közelsége miatt igen jelentős az ingázó munkavállalók száma, akik a hazainál jóval magasabb jövedelemhez juthatnak. A legnagyobb forgalomnövekedést elkönyvelő és a visszaeséssel számoló megyék között akár 20 százalék is lehet a különbség. A tendenciákat a következő negyedév adataival együtt lehet majd viszonylagos biztonsággal előre jelezni, de a kereskedelmi szakemberek szerint a különbségekben gyökeres változás nem várható.

A Dél-, illetve Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld áruházai - összesen 15 megyében - már visszaesést könyveltek el, mivel utóbbi területeken csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év első három hónapjához képest - figyelmeztetett a Blokkkcom.hu szakportál.

A KSH nyilvánosságra hozott jelentése szerint idén áprilisban az ország egészére számolt kiskereskedelmi forgalom volumene 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatástól megtisztítva 6,7 százalékos volt a növekedés.

A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer táruló kiskereskedelmi üzletekben a forgalom 11,3 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9 százalékos volt az eladások növekedése. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában valósult meg - jelentette a KSH.

A fogyasztás bővüléséhez hozzájárulhatott a bérkiáramlás is, mert a legtöbben ódzkodtak attól, hogy bankbetétben, értékpapírban helyezzék el a többletbevételeiket - említette a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára éves szinten 3-4 százalékos kiskereskedelmi forgalom bővüléssel számol. A kiskereskedelmi forgalom növekedése általában a GDP alakulásával párhuzamosan fut. Ám most az elemzői előrejelzésekben szereplő 2 százalékos bruttó hazai termék növekedését jócskán meghaladja a fogyasztás mértéke, mert a versenyszférában a szakemberhiány miatt több ágazatban is, valamint a közszféra egyes területein jelentős béremelésekre került sor.

Tavaly 3 ezer kisbolt zárt be, ám ez egy hosszabb folyamat része, amely a 2008-as válság óta tart. A boltzár persze nem tett jót ennek a szegmensnek, de hogy a boltzár feloldása milyen hatással jár, azt majd az első félév számai alapján lehet megmondani. A vásárlóknak is újra meg kell szokniuk, hogy a hét utolsó napján is nyitva vannak az üzletek, illetve még a láncok mindegyike sem tudott elegendő munkatársat felvenni: 2015. első negyedéve és 2016. első negyedéve között 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma.

A britek kilépése az unióból meggyengítette a forintot is, ami ha tartós marad, megdrágíthatja az import termékeket, s bizonytalanság fékezheti az európai és így a magyar növekedést is, ami a fogyasztást is visszafoghatja.