Halálos motorosbaleset Dunaharasztinál

Meghalt egy motoros, aki személyautóval ütközött Pest megyében péntek délután - közölte az Országos Mentőszolgálat és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese elmondta: egy 60 év körüli férfihez riasztották a mentőket, aki súlyos, életveszélyes állapotban volt. A sérültet mentőhelikopterrel vitték kórházba, de elhunyt, még mielőtt megkezdhették volna ellátását az intézményben.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu weboldalon azt közölte: személyautó és motorkerékpár ütközött az 51-es főút 20-as kilométerénél, Dunaharasztinál. A helyszínelés idejére lezárták az érintett útszakaszt.

Szerző
2016.06.24 19:21

Emelkedett a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:17

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az üzemanyag fokozatosan drágult az elmúlt hetekben, a benzin ára ezúttal nem követte.
A Mol bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a 95-ös benzin ára nem változott.Az emeléssel a gázolaj literenként 384 forintra drágult.A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett, 3 forinttal 382 forintra. A benzin ára múlt szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett.  Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
2019.01.23 07:17

„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette"

Publikálás dátuma
2019.01.23 06:00
KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Fotó: MTI/ VAJDA JÁNOS
Százmilliókat költenek a cégek kilépett munkavállalóik pótlására, pedig kifizetődőbb volna betartaniuk az ígéreteiket.
„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette. Tavaly kezdtek húszan, abból kettő van itt”. „Ne verjenek át minket a hirdetésben, ha már feltüntetik az összeget, legyenek őszinték”. A fenti két idézet fizikai munkakörökben dolgozó munkavállalóktól származik, és jól megvilágítja, miért ölt Magyarországon egyre nagyobb méreteket a fluktuáció, és azzal együtt a munkaerőhiány is. A dolgozók sűrű munkahelyváltásának elsődleges oka ugyanis nem az alacsony fizetés, hanem a sok be nem tartott ígéret – mutat rá a HR-Evolution tanácsadó cég reprezentatív fluktuációkutatása. A kettő persze nem teljesen független egymástól, hiszen a második legfontosabb ok a váltásra a másik munkahelyen kínált magasabb bér. Ha azonban az ígéret hamisnak bizonyul – márpedig a cégek gyakran különböző pótlékokkal számolva „elérhető” bért hirdetnek, amit azonban a gyakorlatban alig lehet megkeresni -, a dolgozó ismét tovább áll. Ezzel pedig beindul egy ördögi kör, ami tovább növeli a munkaerőhiányt, de a vállalatok kiadásait is. A kutatásban részt vevő cégeknél a munkavállalók átlagos éves cserélődési aránya 38 százalékos volt: ez 1000 betanított munkás esetén 600 millió forint költséget jelent. A HR-Evolution számításai szerint ennyit költenek a vállalatok az elbocsátás adminisztrációjára, az ottmaradók túlóradíjára, a leendő munkavállalók kiválasztási folyamatára, betanítására, beléptetésére. Márpedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a dolgozók egyre könnyebben váltanak munkahelyet. A kutatás során megkérdezett 6300 munkavállaló negyede legalább egyszer felmondott már munkahelyén az elmúlt két évben, kétharmaduk eddigi pályafutása során már 2-5 munkahelyen is dolgozott. Felmondási okként a dolgozók 42 százaléka a be nem tartott ígéreteket jelölte meg. Számos dolgozó panaszkodott a vizsgálat készítőinek például arról, hogy a felsővezetők által beígért fizetésemelés vagy elmaradt vagy megalázó mértékű volt. Akár felmondáshoz is vezethet, ha az álláshirdetésben feltüntetett „elérhető bér” köszönő viszonyban sincs a hónap végén kapott összeggel  – figyelmeztetnek a tanulmány készítői. Hozzáteszik: a cégek tetemes összegeket költenek márkaépítésre, hogy így csábítsák magukhoz a dolgozókat, a munkavállalók megtartásában azonban kulcsfontosságú, hogy a felvételi folyamat során ígérteket be is tartsák. A fizetések szerepe sem elhanyagolható persze: a munkahelyváltók 39 százaléka a másutt kínált magasabb bér miatt döntött így. Az embertelen bánásmód 35 százalékukat késztette távozásra. A fiatalabbaknak fontosabb a jobb fizetés, az idősebbeknek a megfelelő bánásmód. A HR-Evolution szakértői úgy vélik: tévúton jár az a cég, amelyik csak a fizetést tekinti a megtartás eszközének, a legfontosabb megtartó erő a jó csapat. A hosszú távú maradás indokaként a munkavállalók kétharmada a jó csapatot és légkört hozta fel, a jó fizetést pedig csak harmaduk. Elengedhetetlen tehát a közvetlen vezetők képzése, hiszen a jó csapat és hangulat kialakításában nekik van fontos szerepük – mutat rá a tanulmány. A munkavállalók lakhelye ugyanakkor szintén befolyásolja a dolgozók motivációját. A fővárosban például nagyobb valószínűséggel mondanak fel a be nem tartott ígéretek miatt, vidéken a fizetés és az előrelépési lehetőség a fő indok. Budapesten magasabb azok aránya, akik felmondtak az elmúlt két évben, vidéken nehezebben mozdulnak az emberek. Az ország nyugati régiójában ugyanakkor kisebb valószínűséggel mondanak fel a dolgozók, és tovább is maradnak munkahelyükön, mint a keleti megyékben.    Az ország kettéosztottságát illetően hasonló megállapításokra jutott a GKI Gazdaságkutató Zrt. is, amely tavaly júliusban egy 1000 fős reprezentatív mintán vizsgálta, váltottak-e munkahelyet 2017-ben a dolgozók. A válaszolók mindössze 5,5 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, az arány a fejletlenebb régiókban volt magasabb, 9 százalék. Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúl viszont csupán a dolgozók 3 százaléka hagyta ott munkahelyét. A GKI kutatói szerint ennek az az oka, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő, fejlettebb területeken  a munkáltatók keresetemeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony. A közmunkával „elfedett”, jelentős munkanélküliséggel sújtott régiókban viszont az alacsony keresetek miatt a dolgozók már egy kisebb összegű béremelésért is hajlandóak váltani.    

Másképp számolják az átlagfizetést

Tavaly novemberben 355 100 forint volt a bruttó átlagkereset, a január novemberi időszakra számítva pedig 327 200 forint – közölte a KSH. Ez utóbbi nettó 217 600 forintot és 11,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bérnövekedés nagyjából a piaci várakozással összhangban alakult, és egy lassuló trendet mutat – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az idei bérek alakulását ugyanakkor nehéz szerinte megjósolni, hiszen például a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint tavaly (ha az adóemelés miatt bérként kapják meg a dolgozók a juttatást), a tényleges jövedelem viszont ennél mérsékeltebb ütemben bővülhet. A KSH ráadásul új módszertannal méri az idén a béreket – hívta fel a figyelmet. A KSH a keresetek alakulását ezentúl az adóbevallások és az államkincstár adatai alapján vizsgálja. Eddig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget és dolgozói létszámot átlagolták, ez az adatbázis azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról ad információkat. Mintegy 1,5 millió, mikrovállalkozásoknál dolgozó munkavállaló adatait nem vizsgálták, holott ezeken a helyeken zömmel a legkisebb béreket fizetik csak. Szakértők számításai szerint az ő bérüket is belekalkulálva az átlagkereset úgy 30 százalékkal alacsonyabb lenne. A KSH közleménye szerint az új módszertannal kapott adatokat márciustól közlik majd, 2017. januárig visszamenőleg. 

2019.01.23 06:00
Frissítve: 2019.01.23 06:00