A kormány a cégekre tolja a felelősséget?

Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:15

Félő, hogy a munkahelyi balesetek kapcsán minden felelősséget a cégekre hárít a kormány azzal, hogy a munkavédelmi törvény (Mvt.) friss módosítása szerint 50 helyett már a 20 alkalmazottat foglalkoztatóknak is munkavédelmi felelőst kell választaniuk – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke. Székely Tamás szerint félő, hogy a vállalatok vezetői „jó szokás szerint” egyszerű kijelöléssel oldják meg e törvényi kötelezettséget.

A VDSZ korábban is többször felvetette, hogy a munkahelyi balesetek csökkentésére a lehető legjobb megoldás lenne, ha a szakszervezetek visszakapnák a munkavédelmi – de nem hatósági – jogkört, mert ez lehet az egyik leghatékonyabb módja a balesetek megelőzésének. Amennyiben ugyanis a helyi tisztségviselők már a veszélyes körülmények megjelenésekor intézkedhetnének annak megszüntetéséről, számos balesetet meg lehetne akadályozni.

A szakszervezet birtokában van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munkafelügyeleti Főosztályának a legfrissebb jelentése, amelyből kiderül az, amit a VDSZ hosszú ideje hangoztat: egyedül a korábbihoz képest jóval kevesebb munkavédelmi ellenőrök elszántságának köszönhető, hogy a rendszer egyáltalán még működik valahogy. A jelentés is alátámasztja, hogy az elenyészően kevés ellenőrzésnek nincs visszatartó ereje, hiszen cégek ezrei működnek úgy, hogy egyszer sem kerülnek a munkavédelmi ellenőrök látókörébe.

Ahogy arról már beszámoltunk, 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A NGM adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.

Szerző

Botrányos kijelentések a zsidótörvényről

Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:08
Népszava fotó
Nem tartja jogfosztó törvénynek, és nem tartja "nulladik zsidótörvénynek sem" a numerus clausust Szakály Sándor. A Veritas Intézet vezetője a Budapest Beacon-nek azt mondta: "nemcsak, hogy a törvényben nem szerepelt a „zsidó” szó, de ekkor még nem is definiálta törvény a „zsidót” mint olyat", a numerus clausus szerinte egy jogkorlátozó törvény volt, "miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított" - fogalmazott.

Ez az a törvény, amely 1920-ban kimondta, hogy „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak az országban mért hivatalos létszámadataik arányában jelentkezhetnek nagy presztízsű, értelmiségi állásokba, és végezhetnek el ezekhez szükséges egyetemi képzéseket. A törvény nyilvánvalóan a magyar zsidóság ellen irányult, mert megakadályozta, hogy jelentős részük egyetemre jusson, holott a törvény elfogadása előtt egyes szakokon 30 százalék körül is volt a zsidó hallgatók aránya. Szakály hozzátette, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok fiatalnak pont ez a törvény jelentett nagyobb esélyt az egyetemre kerülésre a zsidók kiszorításával. Hóman Bálinttal kapcsolatban kifejtette, szerinte nem állja meg a helyét, hogy diktatórikus rendszer kiépítésében működött volna közre, az pedig eleve egy tévedés, hogy ő tagja lett volna a nyilas parlamentnek.

A Demokratikus Koalíció (DK) közölte, ha Szakály szerint teljesen rendben van a származás alapon történő megkülönböztetés, akkor bizonyára egyetért a Benes-dekrétumokkal is, elvégre a szlovákiai magyarok kényszermunkatáborba küldésével a szlovákok juthattak a magyarok egykori munkahelyeihez. Illetve Ceausescu román diktátorral is, aki a magyarokat szorította ki a román egyetemekről. "Úgy tűnik, hogy a magyar jobboldal semmit sem tanult az elmúlt 100 évből" - írták. A Veritas vezetőjének lemondását követelte az Együtt is. A párt szerint felháborító, hogy a kormány azért hoz létre történelemkutató intézeteket, hogy azok a neki tetsző történelmet írják. Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan ember vezethet történet kutató intézetet, aki a XX. század fájdalmas traumáit relativizálja.

Tiltakozás a szentendrei turul ellen
Tiltakozáshullám bontakozott ki Szentendrén, a sok vitát kiváltott, teljes körű engedélyekkel nem rendelkező, most mégis épülő turul szobor körül. Péntek délután egy aktivista akadályozta meg az illegális munkálatokat, estére antiszemita üzenetet megfogalmazó transzparens hirdette a helyszínen: „Akit zavar a turul szobor, költözzön Izraelbe! Magyarország a mi hazánk! Isten áldd meg, a magyart!” A múlt héten helyi lakosok levélben fordultak a polgármesterhez, amelynek legfontosabb üzenete, hogy közös, nyílt, lakossági fórumon szeretnék megbeszélni a turul ügyét. A szobor avatási ünnepségét július 2-ra hirdette meg a Konzervatív kör. A Szabadságtéri Eleven Emlékmű csoport jövő szerdán, június 29-én Szentendrén tartja kihelyezett beszélgetését, a turul szobor területén, a Sztaravodai út és a 11-es út kereszteződésénél található parkban, este 7 órától.

Szerző

Az Együtt kérdései a kormányfőhöz

Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:05
Népszava fotó
Írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője. Azt kérdezi a miniszterelnöktől, hogy tervezi-e a Rogán Antallal szemben megfogalmazott vesztegetési vádak kivizsgálását, illetve minisztere menesztését. Orbán Viktornak 15 napon belül kell választ adnia az Együtt kérdéseire.

Mint ismeretes, Portik Tamás a Juhász Péter Együtt-alelnök által kezdeményezett múlt heti bírósági meghallgatásán azzal vádolta meg Rogán Antalt, hogy ő maga vitt 10 millió forintnyi eurót Rogánnak a belvárosi Fidesz-irodába, amiért közreműködött egy Károly körúti ingatlan áron alul történő eladásában. Mindez pedig azt jelenti, hogy immár tanúvallomás is alátámasztja a Rogánnal, illetve az V. kerületi önkormányzattal szemben megfogalmazott korrupciós, illetve vesztegetési vádakat, óaz is bebizonyosodott, hogy Rogán maffiózókkal üzletelt. Az Együtt szerint Orbán Viktornak erkölcsi, jogi és politikai kötelessége tisztázni a vádakat, valamint megindítani a szükséges eljárásokat és vizsgálatokat. Amennyiben nem tesz lépéseket a Portik-Rogán-ügy felderítésében, azzal azt bizonyítja, hogy nem zavarja, ha korrupt politikusok dolgoznak a kormányában. Továbbá az is bebizonyosodik, hogy Magyarország miniszterelnökeként nem elkötelezett a közügyek tisztasága iránt.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta: természetesen nem kérdezte meg kabinetfőnökét, mi történt, mert bűnözők véleményével nem hajlandó foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy lezártnak tekinti-e az ügyet, azt felelte: "ki sem nyitottam".

Szerző