A kormány a cégekre tolja a felelősséget?

Publikálás dátuma
2016.06.27 07:15

Félő, hogy a munkahelyi balesetek kapcsán minden felelősséget a cégekre hárít a kormány azzal, hogy a munkavédelmi törvény (Mvt.) friss módosítása szerint 50 helyett már a 20 alkalmazottat foglalkoztatóknak is munkavédelmi felelőst kell választaniuk – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke. Székely Tamás szerint félő, hogy a vállalatok vezetői „jó szokás szerint” egyszerű kijelöléssel oldják meg e törvényi kötelezettséget.

A VDSZ korábban is többször felvetette, hogy a munkahelyi balesetek csökkentésére a lehető legjobb megoldás lenne, ha a szakszervezetek visszakapnák a munkavédelmi – de nem hatósági – jogkört, mert ez lehet az egyik leghatékonyabb módja a balesetek megelőzésének. Amennyiben ugyanis a helyi tisztségviselők már a veszélyes körülmények megjelenésekor intézkedhetnének annak megszüntetéséről, számos balesetet meg lehetne akadályozni.

A szakszervezet birtokában van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munkafelügyeleti Főosztályának a legfrissebb jelentése, amelyből kiderül az, amit a VDSZ hosszú ideje hangoztat: egyedül a korábbihoz képest jóval kevesebb munkavédelmi ellenőrök elszántságának köszönhető, hogy a rendszer egyáltalán még működik valahogy. A jelentés is alátámasztja, hogy az elenyészően kevés ellenőrzésnek nincs visszatartó ereje, hiszen cégek ezrei működnek úgy, hogy egyszer sem kerülnek a munkavédelmi ellenőrök látókörébe.

Ahogy arról már beszámoltunk, 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A NGM adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.

Szerző

Nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodására a Franciaországban élő magyarok

Publikálás dátuma
2019.04.23 12:12
FOTÓ: KORMANY.HU/ÁRVAI KÁROLY.
Nagyon kiakadtak Semjén fejtegetésén, amivel a Notre Dame leégést magyarázta.
Nyílt levelet tett közzé több, Franciaországban élő magyar értelmiségi Semjén Zsolt nyilatkozatára reagálva, amiben a miniszterelnök-helyettes arról értekezik, hogy az égő Notre Dame kifejezi a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját. Ahogy írják, nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodásnak visszautasítására. A levél: 
A párizsi Notre Dame székesegyházat ért katasztrófára a francia közvélemény példátlan egységgel reagált. Az összes politikai párt, minden egyház, társadalmi szervezet a tettre kész szolidaritás hangján szólalt meg. A külföldi politikusok Putyintól Trumpig együttérzésükről biztosították Franciaország népét, egyet kivéve. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nagy inkvizítor palástját magára öltve kioktatta Franciaországot, amely szerinte "megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét". Valamivel burkoltabb fogalmazással azt is megkockáztatta, hogy a templom leégését a szekularizáció okozta. Mi, Franciaországban élő magyar értelmiségiek nem találunk elég erős szavakat ennek a gyalázkodásnak a visszautasítására. Ennek az országnak, amely 63 évvel ezelőtt feltétel nélkül befogadott bennünket, lehetővé tette, hogy befejezzük tanulmányainkat és, hogy választott pályánkon érvényesüljünk. Ha ma egyenlő polgárként élhetünk befogadó hazánkban, éppen annak köszönhetjük, hogy Franciaország hű maradt történelméhez, önmagához, a felvilágosodott humanizmus értékeihez. Semjén Zsolt személyével nem kívánunk foglalkozni. Egy kormány második embere azonban sohasem beszélhet magánemberként. Tekintsük szavait a kormány hivatalos véleményének? Terjesszük szülőhazánk jó hírét ilyen stílusú és ilyen tartalmú mondatokkal? Ne számítson arra pártjuk és kormányuk, hogy amit a pártállami korszak évtizedeiben nem tettünk, a szégyenteljes hallgatást választjuk!" Az aláírók:  Karinthy Judit, műfordító Kende Péter, politikai elemző, az MTA külső tagja Márton László, író Nagy Pál, író Vető Miklós filozófus, az MTA külső tagja Dr. Wiener Pál, pszichiáter

Elutasították a bíróságról megszökött rab panaszát

Publikálás dátuma
2019.04.23 11:48

Fotó: police.hu
A férfi fegyvert lopott a rendőröktől és egy autóst arra kényszerített, hogy menekítse tovább.
A férfi fegyvert lopott a rendőröktől és egy autóst arra kényszerített, hogy menekítse tovább.
A rab az ítélet kihirdetése után megszerezte az őt kísérő felügyelő szolgálati fegyverét, és elmenekült a törvényszék épületéből. Beült egy arra közlekedő autóba, amelynek vezetőjét fegyverrel fenyegetve arra kényszerítette, hogy hajtson el a belvárosból. Üldözés közben a rendőrök többször megkísérelték feltartóztatni, de
a férfi feléjük célzott a pisztollyal, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta és több alkalommal lövő mozdulatokat tett.
A gyanúsított és védője a gyanúsítás közlése miatt panaszt jelentett be. A gyanúsított panaszát érdemben nem indokolta, vallomást nem tett. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat beszerezte, így a gyanúsítás törvényes intézkedés volt, ezért a KNYF az alaptalan panaszt elutasította. A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható - közölte a KNYF. Korábbi sajtóhírek szerint a rabot nem sokkal később a XV. kerületben sikerült feltartóztatniuk az őt üldöző rendőröknek. Miután a férfi rendőri felszólításra, figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök többször rálőttek.
A szökevényt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol stabilizálták az állapotát.
Frissítve: 2019.04.23 11:54