"Falun ez egyet jelentene az öngyilkossággal"

Publikálás dátuma
2016.06.29 07:17
Szombaton zárul a Budapest Pride rendezvénysorozata a hagyományos felvonulással FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Szinte minden harmadik meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű munkavállalóval előfordult már, hogy személyesen ellenne irányuló zaklatás érte munkahelyén szexuális irányultsága, nemi identitása miatt - derült ki a Háttér Társaság tanulmányából. Az interjúkra, beszélgetésekre épülő kutatás során azt vizsgálták, a hátrányos megkülönböztetés milyen formáival találkoznak a nem-hetero emberek a munkaerőpiacon, és hogyan lehet fellépni azok ellen.

Ez csak néhány példa azokból a beszámolókból, amelyek jól érzékeltetik, milyen közegben kell nap mint nap dolgoznia az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex) embereknek Magyarországon.

A Háttér Társaság, mint hazánk legnagyobb LMBTQI-szervezete az ILGA-Europe európai ernyőszervezet támogatásával olyan projektet valósított meg az elmúlt egy évben, amelyben az eddig rendelkezésre álló számadatokat mélyrehatóbb, személyesebb tapasztalatokkal egészítették ki az LMBTQI emberek munkahelyi hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatban.

Az online kérdőívre, interjúkra és fókuszcsoportos beszélgetésekre épülő kutatásból egyebek mellett kiderült, a válaszadók nagy részét a pályaválasztásban is befolyásolta nemi identitása, többen kényszeresen választották a függetlenséget - pl. vállalkozók lettek -, mert korábbi munkahelyükön lehetetlen volt számukra együtt dolgozni a munkatársaikkal. Mások inkább a rejtőzködést választották, és mindmáig letagadják, hogy azonos nemű partnerük van.

De ha felvállalják, az sok esetben nem csak kirekesztettséggel járó támadási felületet, hanem anyagi hátránnyal, túlmunka-kötelezettséggel is jár. "Mivel nem tartják családnak a partneremmel történő együttélésem, alapból egyedülállóként tekintenek rám. És természetesen az vállal több túlórát, akinek nincs családja, nincs gyereke, mert őt nem várja senki otthon". "Elvárták tőlem, hogy gyakorlatilag bármikor dolgozzam, hiszen nincs családom... Jóval magasabb óraszámban, este, kisebb beosztásban, kisebb pénzért" - olvasható a beszámolókban. De akadtak olyanok is, akik arról írtak, előbújásuk úgy változtatta meg munkatársaik viselkedését, hogy amikor "már tudták", felhagytak a "buzizással".

A válaszadók, interjúalanyok szerint katonai, rendőri munkakörökben a legnehezebb LMBTQI-ként dolgozni. A tapasztalatok szerint a rendőrök körében különösen nagy a melegek elutasítása. "Összegyűlik pár férfi, iszogatnak, akkor állandó téma a melegek, cigányok, zsidók kicsúfolása. Saját kollégáimmal nem is szívesen járok már emiatt el. Nem érzem erősnek magamat, hogy kiálljak bármelyik csoport védelmében" - olvasható egy, a rendőrségnél vezető pozícióban dolgozó férfi beszámolójában. Egy másik vezető viszont arról beszélt, neki van leszbikus beosztottja, és "nincs ebből semmi hátránya". Elmondta azt is: korábban voltak a rendőrök számára érzékenyítő képzések, de "a mostani vezetés nem tűr meg olyan civil szervezettel együttműködést, amelyik a norvég alappal kapcsolatban van, így nem lehet ilyen programot szervezni".

Majdnem ugyanennyire nehéz melegként, leszbikusként vagy biszexuálisként tanári pályán elhelyezkedni. A szakemberek szerint a közmorál "idealizált, aszexuális térként" tekint az iskolákra, holott ez nem így van: a diákok is tudják tanáraikról, hogy mikor házasodtak, mennyi gyerekük van, stb. Szociológiai vizsgálatok ráadásul arra is rávilágítottak, hogy az iskolák egyenesen a "megfelelő" és a "nem megfelelő" szexualitásra vonatkozó üzenetek fontos színterei: a gyerekek már általánosban megtanulják, hogy a "szexualitás" előíró módon heteroszexuális, a férfiasság "alapja" a homofóbia.

Az iskolában - mint közösségben - a szexualitás egy "rejtett tanterv" részeként is jelen van. "A hetedikes fiam azzal jön haza, miket hall az iskolában: hogy buzi, köcsög... És ezt hallja évtizedekig" - mondta az egyik fókuszcsoportos beszélgetés alkalmával egy anyuka.

Az igazgatókkal készült interjúkból az derült ki, hogy racionalizálják a szülők (valós vagy vélt) érvelését azzal kapcsolatban, hogy szexuális abúzustól tartanának, ha tudnák, hogy gyermeküket egy meleg vagy leszbikus tanár tanítja. Szinte mindegyik pedagógus interjúalany beszámolt arról, hogy gyakran felmerül a pedofília vádja. "Épp egy vagy két fiúval beszélgettem a folyosón, mert kérdeztek valamit óra után, és egy kollégám figyelmeztetett, ne beszélgessek túl sokat a fiúkkal. Ezt csak azért mondta, mert tudja... Mondtam, nem értem, miről beszél, bárkivel beszélgetek a folyosón, nem hiszem, hogy a fiúkkal többet beszélgetnék, mint a lányokkal. De szerinte igen..." - mondta egy interjú során a 33 éves István. Voltak olyan interjúalanyok is, akik az üres vádaskodások és a megbélyegzés miatt inkább elhagyták a tanári pályát.

De a kutatás során a szakemberek jó gyakorlatokkal is találkoztak: előfordult, hogy egyes cégeknél a munkáltató weboldalán, toborzó anyagaiban, a vezetők kommunikációjában is megjelent az elköteleződés az LMBTQI embereket is magába foglaló sokszínűség támogatása mellett. Ennek ellenére számos problémafelület van, amelyeken - például képzésekkel - javítani kell, ezek megoldására több ajánlást is megfogalmaztak a munkáltatók, szakszervezetek és a kormányzat részére is. Hiszen a kutatás egyik legfőbb célja, hogy alapjául szolgáljon az LMBTQI emberek foglalkoztatás területén való hátrányos megkülönböztetését felszámoló jövőbeni projekteknek.

 Néhány adat a kutatásból
  • Buziviccekről, bántó megjegyzésekről a válaszadók 62 százaléka számolt be
  • 30 százalékukkal megtörtén már, hogy személyesen ellene irányuló zaklatás érte
  • 54 százalékuk munkahelyén letagadja, hogy azonos nemű partnere, élettársa van
  • A transz válaszadóknál komoly probléma a munkanélküliség: 47 százalékuk számolt be három hónapnál hosszabb ideig tartó munkakeresésről az elmúlt öt évben
  • A kutatásba bevont HR szakemberek 72 százaléka úgy gondolta, a munkáltató nem köteles fellépni a munkatársak közötti zaklatás ellen - holott ez jogszabályi kötelezettség
2016.06.29 07:17

Helyreállítaná a demokráciát az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:08

Fotó: /
Tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé.
A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.
2018.09.18 18:08
Frissítve: 2018.09.18 18:30

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
"Ha megfáradunk, októberben, novemberben vagy decemberben újrakezdjük. De újrakezdjük, és addig csináljuk, ameddig nem érünk el eredményt" - zárta beszédét Gyurcsány. A szónoklatok a Himnusz eléneklésével értek véget, ám ez nem jelenti a demonstráció végleges befejezését, hiszen szerda délután ötkor újabb beszédek várhatóak. A tüntetést hivatalosan csütörtök éjfélig hirdették meg.
2018.09.18 17:34
Frissítve: 2018.09.18 18:54