"Falun ez egyet jelentene az öngyilkossággal"

Publikálás dátuma
2016.06.29. 07:17
Szombaton zárul a Budapest Pride rendezvénysorozata a hagyományos felvonulással FOTÓ: NÉPSZAVA
Szinte minden harmadik meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű munkavállalóval előfordult már, hogy személyesen ellenne irányuló zaklatás érte munkahelyén szexuális irányultsága, nemi identitása miatt - derült ki a Háttér Társaság tanulmányából. Az interjúkra, beszélgetésekre épülő kutatás során azt vizsgálták, a hátrányos megkülönböztetés milyen formáival találkoznak a nem-hetero emberek a munkaerőpiacon, és hogyan lehet fellépni azok ellen.

Ez csak néhány példa azokból a beszámolókból, amelyek jól érzékeltetik, milyen közegben kell nap mint nap dolgoznia az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex) embereknek Magyarországon.

A Háttér Társaság, mint hazánk legnagyobb LMBTQI-szervezete az ILGA-Europe európai ernyőszervezet támogatásával olyan projektet valósított meg az elmúlt egy évben, amelyben az eddig rendelkezésre álló számadatokat mélyrehatóbb, személyesebb tapasztalatokkal egészítették ki az LMBTQI emberek munkahelyi hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatban.

Az online kérdőívre, interjúkra és fókuszcsoportos beszélgetésekre épülő kutatásból egyebek mellett kiderült, a válaszadók nagy részét a pályaválasztásban is befolyásolta nemi identitása, többen kényszeresen választották a függetlenséget - pl. vállalkozók lettek -, mert korábbi munkahelyükön lehetetlen volt számukra együtt dolgozni a munkatársaikkal. Mások inkább a rejtőzködést választották, és mindmáig letagadják, hogy azonos nemű partnerük van.

De ha felvállalják, az sok esetben nem csak kirekesztettséggel járó támadási felületet, hanem anyagi hátránnyal, túlmunka-kötelezettséggel is jár. "Mivel nem tartják családnak a partneremmel történő együttélésem, alapból egyedülállóként tekintenek rám. És természetesen az vállal több túlórát, akinek nincs családja, nincs gyereke, mert őt nem várja senki otthon". "Elvárták tőlem, hogy gyakorlatilag bármikor dolgozzam, hiszen nincs családom... Jóval magasabb óraszámban, este, kisebb beosztásban, kisebb pénzért" - olvasható a beszámolókban. De akadtak olyanok is, akik arról írtak, előbújásuk úgy változtatta meg munkatársaik viselkedését, hogy amikor "már tudták", felhagytak a "buzizással".

A válaszadók, interjúalanyok szerint katonai, rendőri munkakörökben a legnehezebb LMBTQI-ként dolgozni. A tapasztalatok szerint a rendőrök körében különösen nagy a melegek elutasítása. "Összegyűlik pár férfi, iszogatnak, akkor állandó téma a melegek, cigányok, zsidók kicsúfolása. Saját kollégáimmal nem is szívesen járok már emiatt el. Nem érzem erősnek magamat, hogy kiálljak bármelyik csoport védelmében" - olvasható egy, a rendőrségnél vezető pozícióban dolgozó férfi beszámolójában. Egy másik vezető viszont arról beszélt, neki van leszbikus beosztottja, és "nincs ebből semmi hátránya". Elmondta azt is: korábban voltak a rendőrök számára érzékenyítő képzések, de "a mostani vezetés nem tűr meg olyan civil szervezettel együttműködést, amelyik a norvég alappal kapcsolatban van, így nem lehet ilyen programot szervezni".

Majdnem ugyanennyire nehéz melegként, leszbikusként vagy biszexuálisként tanári pályán elhelyezkedni. A szakemberek szerint a közmorál "idealizált, aszexuális térként" tekint az iskolákra, holott ez nem így van: a diákok is tudják tanáraikról, hogy mikor házasodtak, mennyi gyerekük van, stb. Szociológiai vizsgálatok ráadásul arra is rávilágítottak, hogy az iskolák egyenesen a "megfelelő" és a "nem megfelelő" szexualitásra vonatkozó üzenetek fontos színterei: a gyerekek már általánosban megtanulják, hogy a "szexualitás" előíró módon heteroszexuális, a férfiasság "alapja" a homofóbia.

Az iskolában - mint közösségben - a szexualitás egy "rejtett tanterv" részeként is jelen van. "A hetedikes fiam azzal jön haza, miket hall az iskolában: hogy buzi, köcsög... És ezt hallja évtizedekig" - mondta az egyik fókuszcsoportos beszélgetés alkalmával egy anyuka.

Az igazgatókkal készült interjúkból az derült ki, hogy racionalizálják a szülők (valós vagy vélt) érvelését azzal kapcsolatban, hogy szexuális abúzustól tartanának, ha tudnák, hogy gyermeküket egy meleg vagy leszbikus tanár tanítja. Szinte mindegyik pedagógus interjúalany beszámolt arról, hogy gyakran felmerül a pedofília vádja. "Épp egy vagy két fiúval beszélgettem a folyosón, mert kérdeztek valamit óra után, és egy kollégám figyelmeztetett, ne beszélgessek túl sokat a fiúkkal. Ezt csak azért mondta, mert tudja... Mondtam, nem értem, miről beszél, bárkivel beszélgetek a folyosón, nem hiszem, hogy a fiúkkal többet beszélgetnék, mint a lányokkal. De szerinte igen..." - mondta egy interjú során a 33 éves István. Voltak olyan interjúalanyok is, akik az üres vádaskodások és a megbélyegzés miatt inkább elhagyták a tanári pályát.

De a kutatás során a szakemberek jó gyakorlatokkal is találkoztak: előfordult, hogy egyes cégeknél a munkáltató weboldalán, toborzó anyagaiban, a vezetők kommunikációjában is megjelent az elköteleződés az LMBTQI embereket is magába foglaló sokszínűség támogatása mellett. Ennek ellenére számos problémafelület van, amelyeken - például képzésekkel - javítani kell, ezek megoldására több ajánlást is megfogalmaztak a munkáltatók, szakszervezetek és a kormányzat részére is. Hiszen a kutatás egyik legfőbb célja, hogy alapjául szolgáljon az LMBTQI emberek foglalkoztatás területén való hátrányos megkülönböztetését felszámoló jövőbeni projekteknek.

 Néhány adat a kutatásból
  • Buziviccekről, bántó megjegyzésekről a válaszadók 62 százaléka számolt be
  • 30 százalékukkal megtörtén már, hogy személyesen ellene irányuló zaklatás érte
  • 54 százalékuk munkahelyén letagadja, hogy azonos nemű partnere, élettársa van
  • A transz válaszadóknál komoly probléma a munkanélküliség: 47 százalékuk számolt be három hónapnál hosszabb ideig tartó munkakeresésről az elmúlt öt évben
  • A kutatásba bevont HR szakemberek 72 százaléka úgy gondolta, a munkáltató nem köteles fellépni a munkatársak közötti zaklatás ellen - holott ez jogszabályi kötelezettség
Szerző

Nem csökkent a HIV-fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2016.06.29. 07:16
Fotó: Thinkstock
Rendszeres szűréssel, állami felvilágosító kampányokkal lehetne lassítani a HIV fertőzés terjedését – állították szakemberek a fesztiválszezon kezdetére időzített tájékoztatójukon. Hazánkban évente 2-300 új beteget regisztrálnak, de még mindig sokan kerülnek orvoshoz az utolsó stádiumban.

Minden, szexuális partnereit váltogató fiatal felnőttnek évente el kellene menni egy anonim és ingyenes szűrésre, hogy biztos legyen benne: nem fertőződött meg HIV vírussal. Magyarországon egyelőre ezt tartaná a legjobb megoldásnak az Egyesített Szent István Szent László Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó főorvosa arra, hogy időben megkezdődhessen az új páciensek kezelése, ne fertőzzenek tovább és soha ne jussanak el az AIDS stádiumba, ne haljanak bele a fertőzésbe.

Szlávik János egy tegnapi sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, Európa nyugati felében már gyógyszertári forgalomban vannak azok a gyorstesztek, amelyek segítségével bárki elvégezheti az ellenőrzést, és csak akkor kell orvosi segítséget kérnie, ha baj van. Nálunk jogszabályokat kellene módosítani a gyorstesztek forgalmazásának engedélyezéséhez, mint ahogy a gyermeket váró nők automatikus szűrésének bevezetéséhez is.

Pedig a babavárás alatt egyébként is elvégzett számtalan szűrővizsgálat mellett ez a teszt legfeljebb háromszáz forinttal drágítaná meg a kismama állapotának felmérését, ami elenyésző összeg ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy fertőzötten született kisgyermek ellátása. Pék Tamás, az osztály szakorvosa kiemelte, hogy az utóbbi 20 évben valamennyi kezelés alatt álló várandós nő egészséges gyermeket szült Magyarországon.

Az idejében elvégzett szűrővizsgálat segített volna annak a 12 magyar 1-13 év közötti kisgyermeknek a felén is, akiről ebben a pillanatban tudják, hogy HIV fertőzött vagy már AIDS-es. Ők ugyanis biztosan a szüleiktől kapták el a kórt, amikor még a felnőttek sem tudták, hogy betegek. Becslések szerint 50-60 további fertőzött gyermek élhet az országban, az ő megtalálásuk az ellátórendszer feladata lenne, de az elégtelen felkészítés, képzés miatt például központi idegrendszeri megbetegedések esetén nem gyanakszanak HIV fertőzésre a gyermekorvosok.

Szlávik főorvos a legfrissebb statisztikai adatok ismertetésekor hangsúlyozta, hogy első ránézésre romlik a helyzet, hiszen tavaly 11 beteg halt meg, idén pedig az év első felében már 8 áldozatot szedett az immunhiányos tünetegyüttes. Ugyanakkor hosszú évek óta változatlanul 2-300 új fertőzöttet regisztrálnak, tavaly 220, idén eddig száz új beteget vettek gondozásba. Összesen 1700 HIV pozitív embert tartanak nyilván az országban, 90 százalékuk rendszeres kezelést kap.

Ezekkel az adatokkal Magyarország változatlanul nem számít súlyosan fertőzöttnek, csak a rizikócsoportok összetétele változik. Tavaly megjelent a betegség az intravénás droghasználók és a szexmunkások körében mindkét nemben, az utóbbi öt évben emelkedik a fertőzésben szenvedő nők aránya, bár 11 százalékos érintettségük azt jelzi, még mindig főleg a férfiak vannak veszélyben. Bármilyen úton, bárki kapta is el a fertőzést, tudnia kell, hogy annak utolsó stádiuma, az AIDS betegség általában tíz év után alakul ki, de csak akkor, ha az illető nem kap megfelelő kezelést.

A tavalyi és az idei féléves adatok ismertetését azért tartották fontosnak a szakemberek, mert tapasztalataik szerint a kezdődő fesztiválszezonban a fiatalok levetkőzik gátlásaikat és könnyen elkapnak szexuális úton terjedő betegségeket. A táborokban és a romkocsmákban is megjelennek a munkatársaik, hogy gyorsteszteket végezzenek és felvilágosítsák a táborozókat, de Szlávik János szerint ez kevés. Az államnak kellene tájékoztató kampányokat szervezni, filmeket vetíteni az iskolákban, de a főorvos nem érzi, hogy ennek a jelentőségét felismerte volna az egészségpolitika és a civil szervezetek közt is nagyon kevés foglalkozik ezekkel a betegekkel.

Csúszhat a metrófelújítás

Ha most időhúzás folyik, azzal nem Tarlóst vagy a fővárost büntetik, hanem a kormány a saját idejét fogyasztja - üzente tegnap Orbán Viktoréknak a főpolgármester. Tarlós István emlékeztetett, a kabinetnek július 5-én éjfélig van ideje, hogy garanciát adjon a 3-as metró felújításához szükséges buszpótlás ügyében. Elismerte, csúszhat a felújítás, ami nem az ő hibájuk, de nem is a miniszterelnöké, vagy Lázár Jánosé, hanem azoké, akik három hónapja vacakolnak a buszok körül.

Július 5-ig van még ideje a kormánynak arra, hogy döntést hozzon a fővárosi buszbeszerzés ügyében, miután a múlt heti ülésén nem foglalkozott ezzel a kabinet. Erről Tarlós István beszélt tegnapi rendkívüli tájékoztatóján. A főpolgármester arra emlékeztetett, nem a főváros tervezte, hanem a kormány kérte, hogy a 3-as metróvonal felújításának ideje alatt szükséges járműpótlást szolgáltatásvásárlással oldják meg.

A Fővárosi Közgyűlés erre reagálva határozott úgy, hogy a szolgáltatásvásárlás többletköltségeit a kormánynak kell vállalnia, amit július 5-ig a Magyar Közlönyben ki is kell hirdetni. "Ha most időhúzás folyik, azzal nem Tarlóst vagy a fővárost büntetik, hanem a kormány a saját idejét fogyasztja" - fogalmazott a főpolgármester.

Emlékeztetett, a metrópótló buszok ügyében van érvényes és végrehajtható fővárosi közgyűlési határozat. A BKV még tavaly ősszel hirdetett tendert a metrópótláshoz szükséges 150 csuklós busz beszerzésére, erre érkezett az "olcsó és időben megfelelő" lengyel ajánlat. Tarlós szerint a főváros érdekelt a "vele egyszínű" kormány sikerében, támogatja is a kabinet országos, távlati buszgyártási koncepcióját, de már a negyedik határidőt adják. Ha a főváros megvétózza a legolcsóbb és időben is megfelelő ajánlatot, akkor a kormány adjon egyértelmű garanciát az általuk kért megoldásból következő esetleges magasabb költség és a legolcsóbb ajánlat közötti árkülönbözet megtérítésére.

Nem igaz, hogy a kormány a múlt heti ülésén azért nem tárgyalta a buszpótlás kérdését, mert a főpolgármester külföldi útja miatt nem tudott ott lenni - fogalmazott. Tarlós ezt csupán ürügynek tartja, hiszen Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesnek felhatalmazása volt arra, hogy ezen a kormányülésen részt vegyen és ott a fővárost képviselje. Erről a Miniszterelnökséget és az illetékes szakminisztert egyaránt írásban értesítették. Közölte, felesleges találgatni, hogy a július 5-i határ ideig születik-e kormányhatározat a garanciáról vagy sem.

A miniszterelnöknek minden esetre jogában áll két kormányülés között személyesen is kormányhatározatot hozni. Elismerte, hogy csúszhat a metrófelújítás kezdete, ami viszont nem a főváros, de nem is a kormányfő, illetve Lázár János hibája. "Ha nem lesz garancia, a főváros saját forrásból szerez be 110 csuklós buszt, és meg tudja kezdeni a metrófelújítást. A kormány és a főváros mindent megtesz a rekonstrukcióért, sajnálom, hogy a kormány közeli körökben valaki hezitál és vacakol" - üzente a főpolgármester.

Találgatásként értékelte a Népszabadság azon értesülését, miszerint az OTP vezetésével alakuló banki konzorcium finanszírozhatná a 3-as metró infrastruktúrájának 137,5 milliárdos felújítását, ha az Európai Unió nem támogatja a projektet. Korábban megírtuk, már a kormány sem biztos abban, hogy az unió hajlandó támogatni a 3-as metró felújítását. Tarlós "hazug pimaszságnak nevezte" és visszautasította Vitézy Dávidnak, a BKK volt vezetőjének azt a véleményét, hogy ő nem kedveli a magyar buszokat. Vitézy eltávolításának az egyik fő oka éppen az volt, hogy panaszok szerint a BKK rendszeresen olyan tendereket írt ki, amelyek a magyar vállalkozók számára kedvezőtlenek voltak - állította.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője szerint Tarlós jó eséllyel adósa marad a budapestieknek a 3-as metró felújításának átadásával, mert úgy tűnik, hogy a munka nem fog elkészülni határidőre.

Szerző