Nem csökkent a HIV-fertőzöttek száma

Rendszeres szűréssel, állami felvilágosító kampányokkal lehetne lassítani a HIV fertőzés terjedését – állították szakemberek a fesztiválszezon kezdetére időzített tájékoztatójukon. Hazánkban évente 2-300 új beteget regisztrálnak, de még mindig sokan kerülnek orvoshoz az utolsó stádiumban.

Minden, szexuális partnereit váltogató fiatal felnőttnek évente el kellene menni egy anonim és ingyenes szűrésre, hogy biztos legyen benne: nem fertőződött meg HIV vírussal. Magyarországon egyelőre ezt tartaná a legjobb megoldásnak az Egyesített Szent István Szent László Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó főorvosa arra, hogy időben megkezdődhessen az új páciensek kezelése, ne fertőzzenek tovább és soha ne jussanak el az AIDS stádiumba, ne haljanak bele a fertőzésbe.

Szlávik János egy tegnapi sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, Európa nyugati felében már gyógyszertári forgalomban vannak azok a gyorstesztek, amelyek segítségével bárki elvégezheti az ellenőrzést, és csak akkor kell orvosi segítséget kérnie, ha baj van. Nálunk jogszabályokat kellene módosítani a gyorstesztek forgalmazásának engedélyezéséhez, mint ahogy a gyermeket váró nők automatikus szűrésének bevezetéséhez is.

Pedig a babavárás alatt egyébként is elvégzett számtalan szűrővizsgálat mellett ez a teszt legfeljebb háromszáz forinttal drágítaná meg a kismama állapotának felmérését, ami elenyésző összeg ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy fertőzötten született kisgyermek ellátása. Pék Tamás, az osztály szakorvosa kiemelte, hogy az utóbbi 20 évben valamennyi kezelés alatt álló várandós nő egészséges gyermeket szült Magyarországon.

Az idejében elvégzett szűrővizsgálat segített volna annak a 12 magyar 1-13 év közötti kisgyermeknek a felén is, akiről ebben a pillanatban tudják, hogy HIV fertőzött vagy már AIDS-es. Ők ugyanis biztosan a szüleiktől kapták el a kórt, amikor még a felnőttek sem tudták, hogy betegek. Becslések szerint 50-60 további fertőzött gyermek élhet az országban, az ő megtalálásuk az ellátórendszer feladata lenne, de az elégtelen felkészítés, képzés miatt például központi idegrendszeri megbetegedések esetén nem gyanakszanak HIV fertőzésre a gyermekorvosok.

Szlávik főorvos a legfrissebb statisztikai adatok ismertetésekor hangsúlyozta, hogy első ránézésre romlik a helyzet, hiszen tavaly 11 beteg halt meg, idén pedig az év első felében már 8 áldozatot szedett az immunhiányos tünetegyüttes. Ugyanakkor hosszú évek óta változatlanul 2-300 új fertőzöttet regisztrálnak, tavaly 220, idén eddig száz új beteget vettek gondozásba. Összesen 1700 HIV pozitív embert tartanak nyilván az országban, 90 százalékuk rendszeres kezelést kap.

Ezekkel az adatokkal Magyarország változatlanul nem számít súlyosan fertőzöttnek, csak a rizikócsoportok összetétele változik. Tavaly megjelent a betegség az intravénás droghasználók és a szexmunkások körében mindkét nemben, az utóbbi öt évben emelkedik a fertőzésben szenvedő nők aránya, bár 11 százalékos érintettségük azt jelzi, még mindig főleg a férfiak vannak veszélyben. Bármilyen úton, bárki kapta is el a fertőzést, tudnia kell, hogy annak utolsó stádiuma, az AIDS betegség általában tíz év után alakul ki, de csak akkor, ha az illető nem kap megfelelő kezelést.

A tavalyi és az idei féléves adatok ismertetését azért tartották fontosnak a szakemberek, mert tapasztalataik szerint a kezdődő fesztiválszezonban a fiatalok levetkőzik gátlásaikat és könnyen elkapnak szexuális úton terjedő betegségeket. A táborokban és a romkocsmákban is megjelennek a munkatársaik, hogy gyorsteszteket végezzenek és felvilágosítsák a táborozókat, de Szlávik János szerint ez kevés. Az államnak kellene tájékoztató kampányokat szervezni, filmeket vetíteni az iskolákban, de a főorvos nem érzi, hogy ennek a jelentőségét felismerte volna az egészségpolitika és a civil szervezetek közt is nagyon kevés foglalkozik ezekkel a betegekkel.