- Lecsapott a terror Isztambulra

Ismét véres merénylet rázta meg Törökországot. A keddi isztambuli terrorakcióban több mint negyvenen haltak meg, a sérültek száma pedig eléri a 240-et. 109 személyt már elengedtek a kórházakból. Yildirim kormányfő elmondta, „ismét világossá válhatott számunkra, hogy a terror globális fenyegetést jelent minden ország számára. A terror ellen csak közös összefogással léphetünk fel” – tette hozzá.

A három robbantás között kevés idő telt el, az első helyi idő szerint 9 óra 20-kor (közép-európai idő szerint 8.20) következett be. A detonációk a biztonsági ellenőrzőpontok közelében történtek. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy legalább az egyik merénylő gépfegyverrel tüzelt az emberekre. Egyik merénylő sem esett át a biztonsági ellenőrzésen. Ketten az érkezési oldalnál robbantottak, egy harmadik pedig a parkoló közelében – közölte. A légiközlekedés helyi idő szerint szerda hajnalban, 2 óra 20-kor állt helyre. A CNN Türk honlapja szerint a Turkish Airlines légitársaság 340 járatát volt kénytelen törölni.

Recep Tayyip Erdogan kifejtette, a merénylettel Törökország nemzetközi megítélésének akartak ártani. „Nincs különbség azon terroristák között, akik Isztambulban, Londonban, Ankarában vagy Berlinben csaptak le”. A török elnök szintén úgy vélte, nemzetközi összefogásra van szükség a terror ellen. Ankara várhatóan szorosabban működik majd együtt az Egyesült Államokkal a terrorellenes harcban. Erre már csak amiatt is szükség van, mert az országban igen népszerűtlen a kormányzat szíriai stratégiája. Ankara egyes, mérsékeltnek mondott lázadócsoportokat támogat, nem mellékes azonban: éveken át szemet hunyt afelett, hogy az IS török területen szervezte meg terrorakcióit, sőt, egyes terroristáknak még orvosi segítséget is nyújtott.

Törökország képtelen kikerülni a terror spiráljából. Az Iszlám Állam szélsőségesei láthatóan egyre nagyobb önbizalommal követik el véres merényleteiket az országban. Az a tény, hogy kedd esti célpontjuk az isztambuli Atatürk repülőtér volt, ahol naponta sok külföldi turista fordul meg, egyfajta üzenet volt a világ minden kormánya számára: bárhol le tud csapni, a földkerekség egyetlen Törökországba érkező külföldi állampolgára sem érezheti biztonságban magát. A keddi akcióban 13 külföldi halt meg: öt szaúdi, két iraki, egy-egy tunéziai, üzbég, kínai, iráni, ukrán és jordániai.

Az Atatürk repülőtér a legforgalmasabb Európában a londoni Heathrow és a párizsi Charles de Gaulle után, 2015-ben 61,3 millióan fordultak meg itt. 1924-ben nyitották meg, s 1980-ban nevezték el az államalapító Mustafa Kemal Atatürkről. A repülőtérnek egy hazai és egy nemzetközi terminálja van. Néhány év múlva bezárják, mert Isztambulban új repülőteret építenek. A repülőtér a metropolisz nyugati, európai részén található, s a világ legforgalmasabb légikikötői közé tartozik. Az objektum egyfajta jelképe is az ország gazdasági felemelkedésének. Mindeddig igen biztonságosnak tartották, a turisták előszeretettel vásároltak a viszonylag olcsó repülőtéri üzletekben.

Figyelem, sokkoló felvétel! (+18)

Az egyik robbanás felvételei, amelyet a biztonsági kamerák rögzítettek, bejárták a világot. A nemzetközi terminál indulási oldalán egyszer csak bekövetkezik a detonáció, tűz üt ki, az emberek a földre vetik magukat, néhányan menekülni kezdenek. Mobiltelefonnal rögzített felvételek mutatják, amint a földön halottak és sebesültek sora hever. A terminál előtt álló taxisok segítettek a sérültek kórházba szállításánál. „Hatalmas füstfelhőre lettem figyelmes – írta a Facebookon az egyik szemtanú, a jemeni filmrendező, Abdu Rahman Husszein, aki a detonáció pillanatában a terminál második emeletén egy étteremben tartózkodott. – Aztán hirtelen én is menekülni kezdtem”. Megörökítette, majd feltette az internetre a dráma szörnyű pillanatait.

Mint több más török merényletnél, ezúttal is olyan oldalt hoztak létre a Facebookon, ahol a veszélyzónában lévők azonnal értesítették hozzátartozóikat arról: jól vannak. Isztambulban a terror az eltelt fél év alatt szinte mindennapossá vált. Az is ezt bizonyítja, hogy mindössze néhány órával a hármas öngyilkos merénylet után már a régi rendben haladt a forgalom a repülőtéren. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne egy összehangolt terrorakció.

Januárban a Hagia Sophia és a Kék mecset közötti téren hajtottak végre terrortámadást, az IS egy merénylője német turisták mellett robbantott, 12 személy vesztette életét. Márciusban szintén öngyilkos merénylet történt a népszerű bevásárló utcában, az Istiklal Caddesiben. Egy izraeli, illetve két izraeli-amerikai kettős állampolgár, továbbá egy iráni vesztette életét. Júniusban a metropoliszban 11-en haltak meg, amikor egy autóba rejtett pokolgép lépett működésbe. Hét rendőr halt meg.

Nem véletlen az sem, hogy Isztambul ilyen gyakran öngyilkos akciók színhelye. A metropolisz a kozmopolita, liberális Törökország szimbóluma, ahol távolról sem annyira népszerűek Recep Tayyip Erdogan elnök konzervatív nézetei, mint Kelet-Törökországban, az anatóliai részen.

Nemcsak az isztambuli, összességében a törökországi mérleg is gyászos. Az eltelt egy év alatt 17 merényletet hajtottak végre az országban, ezekben az akciókban összesen 293 személy vesztette életét, köztük rendőrök, katonák, polgári személyek. Több ezren sérültek meg.

Az elkövetés módja azonban, amint az isztambuli példák is mutatják, különbözik. Egyrészt, amint az a keddi merényletnél is történt, gyakoriak a külföldiek ellen elkövetett terrorakciók. Ezeket szinte kivétel nélkül az IS terroristái hajtják végre. A rendőrökkel szembeni merényletek viszont a Kurd Munkáspárt (PKK) számlájára írhatóak.

Abban, hogy Törökország a terroristák felvonulási terepévé vált, a kormánynak is megvan a maga sara. Ankara sokáig kiszolgálta az Iszlám Államot. Erdogan elnöknek pedig szálka volt a szemében a tavaly júniusi parlamenti választáson a török parlamentbe került HDP, mert a kurdokhoz közel álló párt bekerülésével megakadályozta az államfő nagy álmának megvalósulását, vagyis azt, hogy Törökország elnöki köztársaság legyen, s Erdogan teljhatalmat kapjon. Az elnök úgy érezte, mindent elkövethet a HDP kiiktatásáért. Igyekezett összemosni a pártot a Kurd Munkáspárttal (PKK), amellyel fel is mondta a tűzszünetet. Bár júliustól a török légierő bombázta az IS néhány állását, s lehetősé tette a szövetségesek számára az incirliki repülőtér használatát, valójában sokkal hevesebben támadta a PKK törökországi és szíriai bázisait. Sokáig úgy látszott, hogy az iszlamisták elleni török fellépés csak félszívvel történik. Az IS azonban egyre másra követte el terrorakcióit Törökországban, s ma már a legnagyobb fenyegetést jelenti a biztonságra, ami azt is jelzi: túl későn vette komolyan a kormányzat a szélsőségesek okozta veszélyt.

A török ellenzéki pártok a kormányt is bírálták a keddi terrorakció miatt. Levent Gök, a legföbb ellenzéki politikai erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) frakcióvezető-helyettese szerint „el kell gondolkodni azon, miként történhetett ez meg az ország legbiztonságosabbnak vélt repülőterén, hogyan érte el a terror a városok szívét”. A HDP képviselőcsoportjának helyettes vezetője, Idris Baluken pedig feltette a kérdést: „ha olyan biztonságosnak hitt helyeken is robbanthatnak, mint az Atatürk repülőtér, akkor azt kérdezem: mit csinál a kormány, a belügyminiszter, a titkosszolgálat, vagy a rendőrség?”

A merénylet diplomáciai szempontból is rosszkor jött Törökország számára. Erdogan elnök ugyanis kiegyezett Izraellel, s komoly lépéseket tett a török-orosz megbékélésért is azt követően, hogy tavaly a török légierő lelőtt egy orosz gépet, amely állítólag megsértette a török légteret. Erdogan hosszú hónapok után személyesen beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az IS egyre több, ahogy a nemzetközi sajtóban fogalmaznak, látványos terrorakciót hajt végre. Mivel Irakban és Szíriában is egyre kisebb területekre szorul, ezért néhány hónapja stratégiát váltott, s öngyilkos terrorakciókat hajt végre a szomszédos országokban. A cél az, hogy minél több embert gyilkoljon meg. Legutóbb, hétfőn, Libanonban csaptak le a szélsőséges dzsihadisták. A párizsi, illetve a brüsszeli véres terrorakció is már ennek a stratégiaváltásnak volt a jele. Az IS üzenni akar: nem adja meg magát, s a maga véres eszközeivel folytatja harcát a nyugati kultúra ellen.