Zuhan a jobboldali HDZ népszerűsége

Zuhan a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) népszerűsége, ami egyértelműen arra utal, hogy e tömörülést teszi felelőssé a választók egy jelentős hányada a belpolitikai botrányokért, s az előrehozott választások kierőszakolásáért. A Nova TV által közölt közvélemény-kutatás mindenesetre egyenesen sokkoló lehet a párt számára a szeptemberi parlamenti választás közeledtével. 

Az 1219 megkérdezett által készített felmérés szerint az előző kormányzati ciklus vezető kormánypártja, a szociáldemokrata SDP ismét a legnépszerűbb politikai erő. A pártra 30,9 százalék voksolna, amennyiben most hétvégén rendeznének parlamenti választást. Ez 1,8 százalékos erősödést jelent a májusi értékhez képest.

A HDZ ezzel szemben csak 21,5 százalékot kapna, ami több mint hét százalékos esés egyetlen hónap alatt. Szakértők rámutatnak, hogy ilyen rossz még 2011-ben sem volt a párt megítélése, amikor a HDZ kénytelen volt ellenzékbe vonulni. Akkor 24 százalékos népszerűségnek örvendett. Az eddigi koalíció másik pártjára, a centrista Hídra 12,1 százalék szavazna, ami 4,2 százalékos erősödésnek felel meg. Az interneten szerveződött Élőfal nevű párt 7,7 százalékot szerezne.

Mindez azt jelzi, hogy Tomislav Karamarko, a HDZ nemrégiben lemondott elnöke taktikai hibák sorát követte el. A legnagyobbat akkor, amikor nem volt megválni kormányfőhelyettesi tisztségétől korrupciógyanús ügye miatt, s váltig ragaszkodott posztjához a kabinetben. Később már lemondott ugyan, de e lépését túl későn tette meg, s saját pártján belül is sokan ellene fordultak. Minden jel arra vall, hogy az őszi előrehozott parlamenti választást követően az SDP ismét kormányzati pozícióba kerül, egyedül azonban aligha szerez abszolút többséget, így ismét hosszadalmas kormányalakítási tárgyalások várhatóak.

Szerző

Marad a feszültség Franciaországban

Publikálás dátuma
2016.06.30. 07:30
Tízezrek vonultak utcára a munkaügyi reform ellen tiltakozva FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AURELIEN MEUNIER
Kedden ismét tízezrek tüntettek Franciaországban, miután a szenátus kéthetes vita után - 185 igen, 156 nem vokssal - megszavazta a munkaadók szája íze szerint jelentősen átírt munkaügyi törvényt. A rendelkezést még újra vitára bocsátják a képviselőházban.

Fekélyek pusztítják az Ötödik Köztársaságot, írta a Le Point hetilapban Philippe Tesson, a közelmúlt évtizedek egyik legrangosabb francia politikai publicistája. „Megvakultunk” állapította meg a legutóbbi hetek drámai eseményeit kommentálva. A rosszul összefércelt munkaügyi törvény mértéktelen feszültségekre vezetett, a szakszervezetek tekintélyt vesztettek, minden politikai család elemeire hullott szét, és ez a gonoszul kialakult állapot drámával fenyeget.

A jövő évi államfőválasztás közelgő kezdete is súlyosbító tényező. A baloldal öngyilkos magatartást követ, a jobboldal széthullik, a szélsőjobb mind fenyegetőbb. Az egészet tetézi a veszélyekkel megterhelt súlyos fizikai erőszak.

Nagy reménységet eleve nem ébresztett a bejelentés, hogy fölkeresi hivatalában Philippe Martinez, a legkonokabb baloldali szakszervezeti szövetségnek, a CGT-nek a főtitkára Myriam El Khomry munkaügyi minisztert. Egyes megfigyelők szerint ez a találkozó már hónapokkal korábban esedékes lett volna, és a súlyos időveszteség már eleve mérsékelte a várakozásokat. Alig másfél órán át tartott a beszélgetés. A Le Point kudarcként értékelte a megbeszélést. Sőt, a szakszervezeti főtitkár elmondta, „a véleménykülönbség még tekintélyesebb lett”. A CGT azt kívánta volna, hogy a szocialista kormány szinte minden szerinte lényeges kérdésben vonja vissza alapvető indítványait.

A Le Monde szerint a miniszter asszony azt fejtegette, kabinetje „kész gazdagítani a törvény szövegét, de a filozófiáját nem hajlandó fölvizezni”. Maradt tehát a föloldhatatlan társadalmi feszültség, amely a minden korábbinál hevesebb, kemény erőszakkal jellemzett összecsapások után, már-már valamivel enyhülni látszott.

Francois Hollande elnök nyilatkozatai sem kecsegtetettek engedményekkel. Sőt, azt helyezték kilátásba, szükség esetén akár be is tilthatják az utcai megmozdulásokat, különösen azután, hogy huligánok törtek-zúztak. Hollande kijelentette, ami történt, teljes mértékben elfogadhatatlan. „Jogállamban élünk – fejtegette – nem csonkítjuk senkinek a lehetőségeit a tiltakozásokra, de nem tűrik el a közjavak pusztítását”. A Le Monde mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a kormányhatalom ezentúl maga is erejének a fitogtatásával reagál majd a CGT szakszervezeti szövetség tudatos provokációira.

A CGT június 28-ra, a szenátusi voksolás napjára újabb tiltakozó megmozdulásokat szervezett. Párizsban a szervezők szerint 55 ezren, a hatóságok szerint 15 ezren vonultak fel, sztrájk miatt lezárták az Eiffel-tornyot is. Kivonult a rohamrendőrség, könnygázzal oszlatták szét a randalírozókat. Tiltakozó gyűléseket tartottak más városokban is.

A korábbi megmozdulások után a hatóságok 58 tüntetőt állítottak elő és közülük félszázat fogva is tartottak. A kihallgatások azt jelezték, a tiltakozók különösen elszántak, nem érdekli őket, hogy bárkinek is személyes sérelmeket okoznak, az okozott károk nagysága sem. Akadtak közöttük külföldiek is, németek, olaszok, svájciak. Radikális mozgalmak követői, mindenféle korúak, ifjabbak, idősebbek. A rendfönntartók közül huszonnyolcan sérültek meg, igaz, nem komolyabban, de hét tüntetőt is kórházba kellett szállítani.

Razzy Hammadi, Szajna megyei szocialista honatya azt vallotta, hogy a kialakult állapotok túl súlyosak ahhoz, hogy kedvező változásra lehessen számítani. Szavai szerint a törvényhozás akár meg is szavazhatná, hogy ezentúl minden bérből élőnek hathetes, sőt kéthónapos fizetett szabadság járjon, a tüntetők javarésze azonban akkor sem tágítana. Manuel Valls miniszterelnök „kétértelműnek” mondotta a CGT szakszervezet viselkedését.

Közbejött még egy igen kedvezőtlen fejlemény. Négy hónapi teljesen reménytelen alkudozások után szintén teljesen meghiúsultak a munkáltatók és a munkavállalók egyeztetései a munkanélküliség idejére járó biztosítás meghosszabbításáról. Az eltérő irányzatú szakszervezetek teljesen egyetértettek abban, a kudarc oka a munkáltatók szövetsége mindig is hajthatatlan, makacs elnökének, Pierre Gattaznak a magatartása. Ebben az esetben a munkaügyi minisztérium volt a nagylelkű, közölte, hogy a 2014-ben kötött, és a mostani fél esztendő végén lejáró szerződés időtartamát egyoldalúan meghosszabbítja. Ettől azonban nem csillapodtak a kedélyek.

Franciaország egy csaknem reménytelennek látszó konfliktusból tapodtat sem látszik kimozdulni, éppen ellenkezőleg, inkább Philippe Tesson borús jóslatai látszanak igazolódni. Vajon a jövő esztendő közepén esedékes államfőválasztások új politikai elit fölbukkanásával kecsegtetnek-e, vagy marad a kilátástalanság?

Az erőpróba nagy esélyesének a mérsékelt konzervatívnak ígérkező Alain Juppé látszik, de mert ő is túlhalad a hét évtizedén, az igazi fiatalítás késlekedik. Pedig a megfigyelők többsége türelmetlenül várná a sürgető nemzedékváltást.

Szerző

Meghosszabbították az orosz élelmiszer-embargót

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Oroszország ellen szankciókat meghirdető országokkal szembeni ellenlépésként bevezetett élelmiszer-embargó jövő év végéig szóló meghosszabbítását szerdán.

Az erről szóló rendelet már meg is jelent a hivatalos közlönyben. Az embargó augusztus 6-tól 2017. december 31-ig hosszabbodik meg, az orosz kormány utasítást kapott a végrehajtására, vagy szükség esetén hatályának módosítására.
Az orosz kormány mellett működő elemzőközpont májusi jelentése szerint a nyugati országoknak 9,3 milliárd dollárnyi kárt okozott a Moszkva által az ukrajnai orosz beavatkozás nyomán meghirdetett nyugati szankciókkal szemben 2014. augusztus 7-én bevezetett élelmiszer-embargó. A zárlat első körben az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából és Kanadából származó termékekre terjedt ki.

2015-ben az embargót 2016. augusztus 5-ig meghosszabbították, és kiterjesztették a szankciókhoz csatlakozott Albániára, Montenegróra, Izlandra és Liechtensteinre, majd 2016. január 1-jével Ukrajnára is.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy az agrártermékekre vonatkozó embargót kormánya nem egy évvel, hanem a jövő év végéig szándékozik meghosszabbítani. Ezzel szavai szerint az orosz mezőgazdasági és agráripari szektor szereplői hosszabb távra tudnak tervezni. Az orosz kormányfő szerint az intézkedést az érintettek maguk kérték.

Az embargó megtiltotta a csirke-, sertés- és marhahús, a tejtermékek, az élő, hűtött és fagyasztott hal, a mogyorófélék, valamint a zöldség és gyümölcs bevitelét Oroszországba. A korlátozás alól mentesülnek a bioaktív adalékok, a sport-, gyermek- és egészségügyi élelmiszerek, beleértve a laktózmentes termékeket, a lazac- és pisztráng-, kagyló- és osztrigaivadékot, valamint a vetni és ültetni való burgonyát, hagymát, cukorrépát és borsót.

Szerző