A nyugdíjrendszerek szerte a világon állandó pénzügyi szorításban élnek a várható élettartam kitolódása és a társadalom elöregedése miatt. Éppen ezért a nyugdíjak finanszírozásának költségei egyre jobban az egyénre tevődnek át, viszont sokan nem takarékoskodnak kellőképpen – mondta Horváth Gyula egy szerdai sajtótájékoztatón. Az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese utalt egy nemrégiben a biztosítótársaság által elvégzett nemzetközi felmérésre, amelyből kiderült: az emberek úgy számolnak, hogy 20 évet fognak leélni nyugdíjasként, de a valóságban ez az idő gyakran hosszabb lehet. A magyarokról kiderült: nem érzik magukat felkészültnek a nyugdíjra, a felmérésben részt vett 15 ország közül a 13. helyen állunk. Mi főként az államtól (a társadalombiztosítási rendszeren keresztül) várjuk a nyugdíjak finanszírozását, és az a vágyunk, hogy a nyugdíjellátásoknak átlagosan 55 százaléka származzon ebből a forrásból. (Az Aegon felmérésében résztvevő országok válaszadói egyébként átlagosan megelégednének 46 százalékkal is.) A magyarok többsége ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a jelenlegi állami - felosztó-kirovó - rendszer egyensúlyi problémákkal küzd, így mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a kormánynak nem kell tennie semmit. Ezzel szemben 41 százalékuk úgy véli: a kormánynak növelnie kellene a társadalombiztosítási rendszer finanszírozására fordított kiadásokat, mégpedig adóemeléssel, anélkül, hogy a nyugdíjak értékét csökkenteni kelljen. A hazai aktív keresők több, mint az egyharmadát - legnagyobb csoportját - azok alkotják, akik bátran vállalják, hogy nem tesznek félre a jövendő nyugdíjuk kiegészítésére, bár ehhez hozzátették, hogy szeretnének.
Magyarországon jelenleg háromféle öngondoskodási forma érhető el: a nyugdíjbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák. A három termék kondícióit, hozamát, hosszú távú biztosítottságát illetően más-más előnyökkel rendelkezik, így eltérő megtakarítási profilú, pénzügyi tudatosságú ügyfélkört szólít meg, ezért a háromféle termék egymást kiegészítheti, nem pedig konkurensei egymásnak. Ennek megfelelően mindenkinek érdemes alaposan tájékozódni a meglévő lehetőségekről, és hiteles források alapján meghoznia a saját döntését.
Mivel a magyar nyugdíjrendszerben jelentős a bizonytalanság, így a nyugdíj-biztosítási termékek 2014-es megjelenésével a biztosítók bővítették a megtakarítási lehetőségeket és szerepvállalásukat is a nyugdíjpiacon. Az általuk kínált nyugdíj-biztosítási termékek iránt, biztos hátterük révén nagy az érdeklődés. Ezt bizonyítja, hogy 2014-ben 11,6, tavaly pedig már 29 milliárd forintos állományt rögzítettek a magyar biztosítási piac statisztikusai. Erről Pandurics Anett, a MABISZ elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a teljes költségmutató (tkm) hat esztendővel ezelőtti kidolgozása (ez mutatja, hogy az embereknek mennyibe kerülnek az életbiztosítások, köztük a nyugdíjbiztosítás is), tulajdonképpen egy magyar innovációt valósítottak meg. (A mutatót a nyugdíjbiztosításokra tavaly júliusban terjesztették ki.)
A tkm átláthatóságát és stabilitását az is garantálja, hogy az MNB korábban szabályozott keretek közé szorította a nyugdíjbiztosítások költségeit, és ma már minden biztosító megfelel ezeknek az előírásoknak - mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója. Emellett az MNB nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ajánlása elismeri a nyugdíj-biztosítási termékek sajátosságait, rögzíti az elvárt termékparamétereket.
Az egyéb, öngondoskodást célzó termékek költségmutatója nem teljes körű, mivel például a befektetések jelentős részét alkotó befektetési jegyek költségeit nem mutatják be az ügyfeleknek, valamint általában csak a számla költségét mutatják be, a további befektetés költségeket nem. Ezekre a problémákra nyújt megoldást a nyugdíjbiztosítások esetében a tkm.
Természetesen az idős korra, a nyugdíjas évekre való takarékoskodás lényege az, hogy majdan milyen hozamot és milyen hosszan tudnak produkálni az öngondoskodási termékek. E szempontból is a biztosítótársaságok azok, amelyek a pénzügyi szolgáltatók közül egyedül képesek és hajlandóak évtizedekre előre, akár 40-50 évre is, hozamgarantált megtakarítást nyújtani.
A megtakarítási termékek gyorsabb térhódítását azok bonyolultsága, a lakosság alacsony pénzügyi tudatossága és képzettsége akadályozza, azaz egy átlagembernek nehézséget okoz, hogy egyedül ki tudja választani a számára legmegfelelőbb konstrukciót - állapították meg MABISZ szakértői.
