Meghalt a hajóskapitány egy tévedésből kilőtt rakéta miatt

Vélhetően tévedésből lőtt ki rakétát a kínai szárazföld irányába pénteki gyakorlatán a tajvani haditengerészet, a lövedék egy tajvani halászhajó kapitányának halálát okozta.

A Hsziung Feng III szuperszonikus hajóelhárító rakéta a Tajvan közelében fekvő Penghu-szigetektől mintegy 40 tengeri mérföldre (74 kilométerre) találta el a halászhajót, és három halászt megsebesített - közölte a védelmi tárca szóvivője. A sebesültek között van a kapitány fia, valamint egy Fülöp-szigeteki és egy vietnami állampolgár. Valamennyiüket kórházba szállították.

A rakétát egy 500 tonnás Csincsian osztályú korvett járőrhajóról a dél-tajvani Kaohsziunghoz tartozó Cuojuing-öbölben tartott gyakorlatozás közben lőtték ki - közölte korábban a haditengerészet vezérkari főnöke, Mej Csia-su altengernagy. A becsapódás helyszínére hajókat és helikoptereket küldtek.

A Tajvani-szoros, amely elválasztja egymástól Tajvan szigetét és Kína szárazföldi részét, átlagosan 180 kilométer széles. A tajvani fejlesztésű Hsziung Feng (Bátor szél) III rakéta hatótávolsága hivatalosan 300 kilométer.

Azzal kapcsolatban, hogy értesítették-e Pekinget a történtekről, Mej tájékoztatóján csupán annyit felelt, hogy a haditengerészet nem rendelkezik ehhez közvetlen kommunikációs csatornával. A tajvani Nemzetbiztonsági Tanácsot és más kormányszerveket azonban tájékoztatták. A történtek miatt a hadseregben vizsgálatot indítottak.

Pekingben alig egy hete jelentették be, hogy mivel az új elnök hivatalba lépése óta a tajvani kormányzat nem erősítette meg az "egy Kína" elvét tartalmazó 1992-es konszenzust, a szoros két partja közötti érintkezés és kommunikáció rendszerét leállították.

"Bármilyen párt is kormányozza Tajvant, mindig van egy közös kötelességünk: a béke és a stabilitás fenntartása a Tajvani-szorosban" - mondta a napokban ezzel kapcsolatban Caj Jing-ven tajvani elnök Paraguayban, első külföldi útján. Mint fogalmazott, folytatni fogják a párbeszédet Pekinggel. "A hivatalos kommunikációs csatornák átmenetileg valószínűleg megszakadtak, de vannak más módjai is a kommunikációnak és a tárgyalásnak" - jegyezte meg a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt színeiben megválasztott Caj. A kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló országként működő Tajvan államiságának kinyilvánítását a Kínai Népköztársaság nemcsak elfogadhatatlannak tartaná, de többször is határozottan kijelentette: akár katonai erővel is megakadályozná.

Szerző
Témák
rakéta Tajvan

Börtönt kaptak a röszkei zavargások felbujtói

Publikálás dátuma
2016.07.01. 15:04
MTI Fotók: Kelemen Zoltán Gergely
Elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a Szegedi Járásbíróság a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per kilenc szír és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében pénteken.

A bíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépésének bűntettében mondta ki a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, őket négy évre kiutasítva Magyarország területéről. Egy vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év, a végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak.

 

lásd még: 13 abszurditás a „röszkei zavargók” elleni bűnperben

Szerző

Fideszes haveroknak "játszották ki" az állami földeket

 A privatizáció aljas, csúnya befejezésének nevezte a földeladásokat, az állami termőföldek "kijátszását a fideszes haveroknak" Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője, aki szerint állítását bizonyítja az is, hogy a kormány nem folytatná a termőterületek árverezését. 

Az ellenzéki politikus pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentései, miszerint a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért okafogyottá vált a szocialisták által indított népszavazási kezdeményezés, két dolgot bizonyít. Egyrészt a "haverok" már hozzájutottak annyi földhöz, amennyire szükségük volt, másrészt a kormány is tudja, hogy a társadalom többsége nem ért egyet az állami vagyon kiárusításával. 

A képviselő vitatta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábbi állítását, amely szerint 11 ezer magyar termelő jutott földhöz az árverések első két körében. 

Rámutatott: a cégtulajdonnal, valamint az egy háztartásban élőkkel kapcsolatos vizsgálataikból az derül ki, hogy kevesebb, mint 3200 közvetlen érdekeltség kapott termőterületet, a több mint 167 ezer hektárnyi föld 80 százaléka pedig a licitálók 28 százalékához került. A vásárlók jelentős része ráadásul befektető, aki korábban nem művelt földet - fűzte hozzá. 

A politikus kérdésre reagált Lázár János azon kijelentésére is, miszerint megerősödött az a meggyőződése, hogy jó szívvel nem tudna az unióban maradás mellett szavazni. Sallai R. Benedek visszásnak, politikai szűklátókörűségnek nevezte, hogy az uniós pénzeket "kiosztó" tárcavezető tesz ilyen kijelentést. Szerinte Magyarországnak szüksége van a párbeszédre, az együttműködésre, azzal azonban egyetértett: nem minden kérdésben működik jól az unió, egyes szabályokat pedig felül kellene vizsgálni.

Szerző