A Brexit óta a hivatalos kormánymegszólalásokban erősen keverednek a hivatalos és a magánvélemények. Egyfelől, hogy szóba sem kerülhet a magyar uniós tagság megkérdőjelezése, másfelől, hogy magánemberként a kilépésre szavaznának. Már, ha Brüsszel menekültpolitikájában nem történik a magyar kormány álláspontját tükröző változás. A kabinet minden erővel, láthatóan az őszi kvótaellenes referendumra mozgósít.
A Nagy-Britanniában történtek a Brüsszelben elkövetett hibák következményei - mondta tegnap reggel az ATV-ben Kovács Zoltán. A kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy személyesen a kilépés mellett szavazna-e, ha lenne ilyen referendum, azt válaszolta: amennyiben a migráció kapcsán tennék fel a kérdést, akkor igen. Mint fogalmazott, megvannak a lehetőségek, hogy tudatosítsuk mindenkiben, csak rajtunk áll, hogy a migrációs kérdésben milyen álláspontra jut végül Európa. Szerinte véget kell vetni, hogy senkik által meg nem választott emberek olyan irányba kívánják vinni az Uniót, amire nincs felhatalmazásuk. (E szavak hallatán nem lehet nem emlékezni Jean-Claude Juncker szavaira. Az Európai Bizottság elnöke egy hete David Cameron brit kormányfő felelősségéről azt mondta: "Ha valaki hétfőtől szombatig Európát szidja, akkor vasárnap aligha fogják róla elhinni, hogy meggyőződéses európai".)
Kovácshoz hasonló véleményen volt a csütörtöki Kormányinfón Lázár János is, aki szerint, ha Magyarországon is lenne népszavazás az uniós tagságról, ő vagy otthon maradna vagy a nem mellé tenné az X-et, jó szívvel - többek között a bevándorlás kezelése miatt - ma nem tudna a bennmaradásra voksolni. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, ez a magánvéleménye, nem a Fideszé vagy a kormányé és nem tud arról, hogy a kabinet napirendre akarná tűzni a kilépést. (Ezt megerősítette a Miniszterelnökség lapunk kérdésére adott tegnapi válasza is: "a Kormányinfón elhangzottak Lázár János hódmezővásárhelyi lakos magánvéleményt tükrözik".) A 444 érdeklődött Havasi Bertalannál, a kormányfő sajtóirodájának vezetőjétől, mi a kormány és a miniszterelnök álláspontja az EU-ból való kilépésről. Havasi válasza: a témában Orbán Viktor EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóját tekintsék mérvadónak
A kormánypropaganda az egekbe hág FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A miniszterelnök lapunk munkatársának az uniós csúcs után Brüsszelben azt hangoztatta, Magyarország az Európai Unió tagja, egy népszavazás eredményeként lépett be, és semmilyen kezdeményezés nincs az asztalon, amely a kilépést szorgalmazná, sőt "ha jól látom, a legutóbbi alakváltozáson átment radikális jobboldal is épp az EU-tagság mellett érvel". A kormányfő úgy látta, a brit népszavazás követő válsághelyzet szerinte világosan megmutatja, milyen, amikor az uniós tagság kérdése összekeveredik a migrációs politika kérdésével. Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán tegnap már az M1-en kifejtette, az Unió intézményrendszerének a kritikája nem jelenti azt, hogy a magyar kormány Európa-ellenes lenne. A szóvivő "butaságnak" nevezte, hogy ellenzéki pártok szerint a britekhez hasonló akcióra készült az őszi népszavazással, azaz kivezetnék Magyarországot az EU-ból. Szavai szerint az elmúlt években kialakult az a gyakorlat, "főleg az európai baloldal és liberálisok véleményterrorja", ami minden Brüsszelt érintő kritikát Európa-ellenesnek bélyegzett.
Lázár szerint sem az EU ellen szól a kvótareferendum, sőt, jó példa arra, miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal, mert, ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerik meg a magyarok véleményét, a kabinet nem tudja hitelesen képviselni azt az elvet, hogy egy országnak alapvető joga meghatározni, ki tartózkodjon a területén. A kormány szerint tehát az uniós tagság és a kilépés közös pontja: a nem is létező kötelező kvótáról tartott őszi referendum.
Elemzők a kvótareferendumról
A kormány kvótakampányáról kikértük három elemző véleményét is. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a Fidesznek nehéz dolga lesz, ha négymillió embert akar az urnákhoz csábítani. A szakemberek azt várják, hogy a Brexit hatására a kabinet folytatni fogja menekültekkel kapcsolatos álláspontjának sulykolását.
Szentpéteri Nagy Richárd: David Cameron is a menekültekre fogta a Brexitet ahelyett, hogy beismerte volna: hülyeség volt kiírni a népszavazást. Az Orbán-kormánynak nem érdeke, hogy lankadjon a gyűlölet, fenn kell tartaniuk az ellenszenvet a menekültekkel kapcsolatban, hogy az emberek egyáltalán elmenjenek a kvótaellenes népszavazásra. Arra számítok, hogy nyáron folyamatosan menni fog a migráció-ellenes kampány, és ehhez kapóra jön a kormánynak a futball Eb és az olimpia, hiszen az M4 Sporton lehet nyomni az "egyperces híradókat". A normális emberek valóban úgy érezhetik, hogy ez a kampány már-már kontraproduktív, ám ne felejtsük el: ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, legalább 4 millió embernek el kellene mennie szavazni. Ehhez pedig egy ilyen sulykoló kampány kell. Ugyanakkor minden ellenzéki párt vagy politikus, aki népszavazást emleget - akár kvóta, akár más témában -, az a kormány érdekeit szolgálja. Hiszen ezzel is a köztudatban tartják a népszavazást, holott érdekük, hogy a kvótareferendum ne legyen érvényes. Őszig egyetlen ellenzéki erőnek sem szabadna kiejteni a száján a népszavazás szót, csupán a Fidesz voksolása után kellene foglalkozni a saját szavazásokkal.
Krekó Péter: Az Orbán-kormány eddig is kihasználta az alacsony választói tudatosságot, hiszen a "Leave", tehát a kilépéspártiak az EU-n belüli migráció, a magyar, román, lengyel munkavállalók miatt akartak kilépni az Unióból. Torzítás, hogy a kormány ezt összemossa a közel-keleti és afrikai menekültekkel. Amikor a Brexit kapcsán migrációt emlegetnek, gyakorlatilag azt mondják, hogy a magyarok ne menjenek nyugatra. Ugyanakkor mindez nem üt vissza Orbánékra, hiszen már korábban is voltak elég erős kampányüzenetek. Nehéz lesz 4 millió embert az urnákhoz vinni, ám egyáltalán nem számít, érvényes lesz-e a referendum. Hiszen a kérdésben a Parlament tehetetlen, a Fidesz pedig egy nem létező intézmény ellen írta ki a voksolást.
Ceglédi Zoltán: Nincs négymilliós Fidesz-tábor, és a meglévő tömeget is igen nehéz lenne mozgósítani, amíg nincs olyan vészhelyzet, ami rávehetné az embereket a voksolásra. Érdemes megjegyezni: a Fidesz kiszúrt magával az új népszavazási törvénnyel, hiszen szinte lehetetlen ennyi embert az urnákhoz csábítani. A szabályozásból is látszik, hogy a kormánypárt nem népszavazás-párti, hanem egy centralizált, abszolutista hatalom: úgy gondolják, ha Orbán Viktor akar valamit, arról a társadalom már ne mondjon véleményt. Ugyanakkor az ellenzék - ahogyan korábban is sokszor láthattuk - passzív a kvótareferendum ügyében, pedig valakinek az "igen" mellett is kampányolnia kellene. Az is fontos elem, hogy a népszavazáson a "nem" jelenti a kormány álláspontját; ez azért is rendhagyó, mert a szavazók könnyebben adnak pozitív voksot valamire, mint elutasítót, ez lélektani alapvetés. Ám így akár eredményes lesz a népszavazás, akár nem, a kormány mondhatja majd, hogy Magyarországon ennyi ember nem akar kvótát, s kevesen szavaztak az igenre. A fő kommunikációs panel vélhetően az lesz, hogy noha nem lett meg a négymilliós részvétel, de sokan - többen - állnak a kabinet álláspontja mögött. A Brexit kapcsán fontos kiemelni, hogy annak arcaira, Boris Johnsonra és a többiekre nem győztesként tekint a közvélemény. Az EU most tanulja, mit okoz, ha egy tagállam ki akar lépni. A Fidesz folytatni fogja az euroszkeptikus kommunikációt, s egy konkrét ügy, a migráció miatt bírálja majd az Uniót. A Fidesz-szavazókban eddig is azt tudatosították, hogy az EU Magyarország számára inkább káros,"támad minket". Ezt tükrözi Lázár János radikális, kilépéspárti magánvéleménye is. Ugyanakkor a kormánypártnak egyáltalán nem érdeke, hogy kilépjünk az Unióból, hisz rengeteg uniós forrástól esnének el.
A pártok kételkednek
Lázár János nyilatkozatával a kormány elismerte, hogy ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból - reagált a szocialista Ujhelyi István. Az ellenzéki párt alelnöke, EP-képviselő döbbenetesnek nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kirohanását, különösen azért, mert a Magyarországra érkező több ezermilliárd forintnyi európai támogatás elosztását ő felügyeli. Figyelmeztetett, a magyar kormány "uniós ügyekért felelős" tagjának nyilatkozatát nem lehet magánvéleményként kezelni és távozásra szólította a minisztert. Ujhelyi tegnap nyílt levélben kérdezte Áder Jánostól, ő is kilépne-e az Unióból.
A DK szerint a kormány az őszi kvótareferendumon az Unióból való kilépésre kér felhatalmazást. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselő ezért pártja nevében mindenkit arra kért, maradjon távol az őszi népszavazástól.
Magyarország érdeke, hogy egy cselekvőképes és igazságos Unió tagja maradjon - figyelmeztetett az LMP, amely nem tudja értelmezni a nyilatkozatokat, mert a magyar kormánynak és az EU-t vezető pártcsaládba tartozó Fidesznek meg van a lehetősége az Unió működésének javítására, csak nem tudnak vele élni.
Az Együtt is úgy gondolja, a kormány ki akarja vezetni az országot az Unióból: a "kvótareferendumnak hazudott népszavazás" célja az EU meggyengítése. Az Együtt felszólította a kormányt, hogy népszavazás helyett "egy szorosabb föderális együttműködést megvalósító Unióért" dolgozzon.
A PM azt ajánlotta a Miniszterelnökséget vezető miniszternek "és az uniós pénzeket széthordó tettestársainak", hogy "bátran hagyják el az EU-t, és ezzel Magyarországot".
A Liberálisok szerint olyan miniszter nem felügyelheti az uniós források felhasználását, aki nem az EU-ban képzeli el Magyarország jövőjét.
Pálfordulást hajtott végre a Fidesz az Unióhoz fűződő viszonyában. "Csatlakozáskor és azt követően számtalan alkalommal a fideszes politikusok mindig szolgalelkűen végrehajtották Brüsszel diktátumait" - fogalmazott a jobbikos Gyöngyösi Máté. Megismételte, pártja újratárgyalná az EU alapszerződését, amit azután népszavazással szeretnének szentesíteni. Kilépésről azonban nem beszélt.