Új civil mozgalom alakul

Szeptemberben kezd működni Országépítők néven az a civil mozgalom, amelyben megvalósulhat valamennyi újat akaró érdekvédelmi és civil szervezet összefogása - jelentette be az ötletgazda Sándor Mária a péntek estétől szombat kora reggelig tartó Kossuth téri gigademonstráción.

Olyan új országban akarunk élni, ahol nincs megfélemlítés, ahol a hatalom hajlandó velünk együttműködni - kezdte beszédét a fekete ruhás nővér, Sándor Mária a pénteki Kossuth téri gigademonstráció utolsó szónokaként, majd így folytatta: mi, akik együtt vagyunk a színpadon, a szociális, az oktatási terület képviselői, a védőnők és az egészségügy többi dolgozója, mind országépítők vagyunk. Ezért összefogunk és szeptembertől egy új, közös mozgalomban, az Országépítők néven induló szövetségben dolgozunk tovább.

Sándor Mária bejelentése egyben válasz volt az egészségügyi államtitkár pénteki szavaira. Ónodi-Szűcs Zoltán azzal az üzenettel hárította el Sándor Mária meghívását a Kossuth téri demonstrációra, hogy nem vesz részt politikai rendezvényeken, inkább a tárgyalóasztalnál szereti megoldani a vitás kérdéseketó. Több érdekvédő szerint azonban a válasz értékéből sokat levon, hogy a csak a reprezentatív szakszervezetekkel és a velük kiegyező más szereplőkkel egyeztető, kirekesztő kormányzati tárgyalási politika sokkal több konfliktust szült az utóbbi időben, mint amekkora hasznot hajtott.

Az ágazatban dolgozók tavaly májusban épp az államtitkárság Arany János utcai épülete előtt fütyülték ki az azóta is majdnem egyedüli tárgyalópartnernek tekintett EDDSZ elnökét, akinek elfogadottsága azóta sem nőtt, ráadásul tavaly nyáron az akkori államtitkár, Zombor Gábor meghívta a tárgyalóasztalhoz azoknak a szervezeteknek a vezetőit is, akik az ő távozása óta megint csak az utcán tudják kifejteni álláspontjukat az ágazat és a benne dolgozók helyzetéről. Ehhez képest nem volt túl meggyőző a jelenlegi államtitkár MTI-nek adott nyilatkozata, hogy akik tüntettek, azok „soha nem a tárgyalás lehetőségét keresték, csak konfrontációra, politikai akcióra próbálják felhasználni az egészségügyi dolgozókat”, pedig a rendszerváltás óta példátlan béremelési programot kellene inkább ünnepelni, ahogyan azt az államtitkárság hivatalos köszöntője is tette.

Az ellátás jobb feltételeinek közös megteremtéséért meghirdetett félnapos, egész éjszakás program első részében felszólalók közül Komáromi Zoltán háziorvos visszautasította Ónodi államtitkár szavait, hiszen a téren lévők közül senkit nem hívott tárgyalásra a tárca. Az Együtt szakpolitikusa azt hangsúlyozta, hogy a béremelés tovább mélyítette a konfliktusokat az ágazaton belül, különösen megalázó a mellőzött műszakiaknak, mentősöknek és védőnőknek. Az utóbbi csoport megtévesztésére utalt Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke is, amikor arra emlékeztetett, hogy a védőnőknek ígért havi 35 ezer forintos többletpénznek valójában csak a 12 százalékát fordíthatják béremelésre, tehát a járulékokat is leszámítva, jó, ha 2-3 ezer forintot kapnak kézhez a körzetben dolgozók.

Kiss László, a nemrég bejegyzett 5.12 Szakszervezet elnöke új együttműködést, valódi szövetségeket és összefogást sürgetett azok között a szervezetek között, amelyek nemcsak tárgyalásra készek, de nem riadnak vissza az érdekérvényesítés erősebb formáitól sem az ágazatban. Szabó Tímea, a PM társelnöke segédápolói minőségében állt színpadra és azt hangsúlyozta, hogy szemben a kormány állításaival, jövőre mindössze néhány ezer forintos nettó béremelést kapnak az ápolók, miközben az elvándorlás megállításához szerinte azonnali 50 százalékos emelésre lenne szükség.

A humántárca másik „mostohagyermeke”, a pedagógustársadalom pénteken visszaadta azt, amit szolidaritásból, együttműködésből a korábbi oktatási demonstrációkon az egészségügyi szervezetektől és mozgalmaktól kapott. A Pedagógusok Szakszervezete nevében Galló Istvánné azt hangsúlyozta: támogatja az eddiginél szorosabb együttműködést a teljes közalkalmazotti szférában, így aktív partnerei lesznek az egészségügyben, a szociális ágazatban, a közművelődésben, továbbá a közigazgatásban fellépő szervezeteknek. A Tanítanék Mozgalom tagjai is ezt a gondolatot vitték tovább. Törley Katalin azt hangsúlyozta: „csak együtt, közös erővel tudunk felépíteni egy jobb, egészségesebb országot. Szeretnénk elérni, hogy az egész társadalom egy összetartóbb, szolidárisabb irányba mozduljon el.”

Tavaly mindenki az utcán volt

Köztudott, hogy az Orbán-kormány szereti a szimbólumokat és a jelképes elismeréseket. 2011-ben kitalálta hát, hogy az egészségügyben dolgozók mennyire megtisztelve éreznék magukat, ha Semmelweis Ignác, az anyák megmentője július elsejei születésnapja attól kezdve munkaszüneti ünnepnap lenne a számukra. Így lett. Csakhogy az utóbbi két esztendőben nem sikerült nagyon mosolygósra és egységesre az ünnep.

Tavaly több szakmai- és szakszervezet, és tőlük függetlenül ugyan, de még a szakdolgozókat tömörítő kamara is utcára vitte híveit, nyomatékot adva az ellátás körülményeinek javítását és a dolgozók jobb megbecsülését célzó követeléseinek.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az idén azzal köszöntötte tagságát a jeles napon, hogy kitette internetes oldalára a nemrég megkötött, négylépcsős bérmegállapodás alapján kidolgozott és szeptembertől életbe lépő új szakdolgozói bértáblát. Tavaly ők foglalták el a parlament előtti teret, vérükkel megtöltött üvegcsékből kirakva egy hatalmas szívet. Akkor még az idei rendezvényen résztvevő ápolók vére is köztük volt.