Egy mediterrán város

A nagy nyári népvándorlás idején a legtöbben délnek veszik az irányt. Nem kell azonban mindig kontinenseket átszelni, ha élményekre vágyunk. Mediterrán hangulatért, izgalmas programokért, különleges látnivalókért és hamisítatlan hazai ízekért elég a határokon belül maradni. Szeged sosem okoz csalódást. Sőt!

Szegeden szinte minden utcasarkon találkozhatunk Európával. Az 1879. évi nagy árvíz után a város szinte a földdel vált egyenlővé. Akkor alakult ki a körutas-sugárutas városkép. Bécs, Moszkva, London, Párizs, Berlin, Brüsszel és Róma segítőkészségét megköszönve ezekről a fővárosokról nevezték el a nagykörút egy-egy szakaszát. Így lett Szeged a mérnöki rajzasztalon újjászületett legmodernebb magyar város széles sugárútjaival, körútjaival, felújított és nagyvonalú, "Európa Nostra" díjas belvárosával.

A kihagyhatatlan Dóm tér

A városnézésnek rengeteg módja van és magunk választhatunk közlekedési eszközt. Ha igazán romantikus hangulatban vagyunk, akár fiákert is bérelhetünk. Természetesen a Dóm tér kötelező program mindenkinek. A mindent elpusztító árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi Templom, azaz a Dóm. A Dóm tér árkádsorában látható a Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon), ahol a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrai és domborművei kaptak helyet.

Az impozáns tér ad otthont a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát és nézőterét alakítják itt ki nyaranta. Az első előadás 1931 június 13-án volt Magyar Passió címen, s 20 év kihagyástól eltekintve mindig van itt szabadtéri előadás. Nem véletlen, hogy a játékok ideje alatt szinte csordultig megtelik a város. A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, előtte áll a Szentháromság-szobor, amely nagyon szép dísze a térnek. A Dóm tér épületegyüttesei a szegedi városkép meghatározó elemei: a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a történelmi szoborcsarnok és a Dömötör-torony. A Dóm tér nem csupán pár perces látványosság, hiszen itt található az értékes egyházi ereklyéket őrző Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, valamint a Somogyi Könyvtár is.

A Pick Szalámi és Szegedi Paprika múzeumban a Pick szalámi és a szegedi paprika gyártásának története látható. A látogatók végigkísérhetik a gyár történetét a kezdetektől napjainkig, szalámikóstolót és szegedi paprika termékmintát kapnak ajándékba.

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje több ezer cserjének, fának, kaktusznak, orchideának és pálmafélének ad otthont. Ha július végén érkezünk az arborétumba, akkor megcsodálhatjuk az indiai lótusz virágzását, mely egyedülálló látványnak számít Közép-Európában.

Sóhajok hídja a királynak

Szeged belvárosában csak kapkodjuk a fejünket a szebbnél szebb épületeket látva. Mint egy elegáns hölgy alakja, úgy magaslik a Széchenyi tér fölé a Városháza épülete, a parkban pedig történelmünk nagyjainak szobrait csodálhatjuk meg. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló Udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi Esték prózai és zenés előadásait.

A Kárász utca talán az egyik legkellemesebb része a városnak, hiszen a sétálóutca lett, a közelmúltban szépen felújították. Műemléképületek, hangulatos üzletek, teraszos kávézók és éttermek találhatók itt. Jó illatok között és állandó mediterrán nyüzsgésben akár a tengerparton is érezhetjük magunkat a Tisza mellett. Nem feledkezhetünk meg a Kárász utcai szobrokról sem.

Turisták százai fotózkodnak állandóan az utca egyik végén karneválosokat ábrázoló szobroknál, amelyek az úgynevezett Köszöntőszobrok, a Salve szobrok. Az utca másik végén pedig az Utcai zene szoborkompozíció köszönti az arra sétálókat, az egyik oldalon egy bohócorrú utcai muzsikus hegedül, a vele szemközt ácsorgó és őt csodáló, macit fogó kislánynak és édesanyjának, no meg egy kutyának. A közkedvelt alkotást Kling Sándor szobrászművész készítette.

A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcának, ahol rendszeresen vannak ünnepségek, fesztiválok, vásárok. Szeged Széchenyi terén a Városháza és a Bérpalota között látható a Sóhajok hídja. A kis híd a két épület között átjáróként funkcionál, s a velencei híd mintájára építették. 1883-ban Ferenc József uralkodót tisztelték meg vele abból az alkalomból, hogy a császár a nagy szegedi árvíz után meglátogatta az újjáépített várost. Akkor a Bérpalota épületében szállásolták el és kényelmesen, a kis Sóhajok hídján, mint egy átjárón sétálhatott át a Városháza épületébe.

Halászlé és más ínyencségek

Azon sokan vitatkoznak, hogy hol főzik a legjobb halászlét, de Szegeden biztosan találunk az ízlésünknek megfelelőt. Hal és paprika bőségesen akad errefelé, ahogyan halászcsárdában sincs hiány. Magyarországon különböző tájegységek vetélkednek a hiteles, az igazi halászlékészítés pálmájáért. A nemzetközi hírű néprajztudós, Herman Ottó szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kell hozzá, és a paprika, hagyma mellett babérlevéllel is szükséges a zamatosításához. A szegedi lének olyan színe kellett legyen, "mint a legdühösebb bika vére".

A Tisza mentén leghíresebb a szegedi halászlé. Jellegzetessége, hogy többfajta halból készítik. A kisebb halakat, fejet, farkat a főzés után „áttörik”, azaz átnyomkodják egy szűrőn. A lé így besűrűsödik, viszont nem lesz benne mindenféle törmelék. Az alaplébe ezután főzik bele a halhúst. Errefelé többnyire a lefelé szűkülő bográcsokat használják. Mint minden más európai nagyvárosban, természetesen itt is ehetünk gyorsétteremben, aztán kínait, vagy vegetáriánus ételt, de azért a halászlé ízei nélkül senki se menjen innen el.

Ahogyan az sem maradhat el, hogy leüljünk egy-egy kávézó teraszára. Volt és van Szegeden néhány kávéház és vendéglő, ahova eleink is nagyon szívesen jártak, s történetük van. A város szeme fénye a Virág cukrászda, a helyi Gerbeaud, de a helyiek szerint annál is jobb. A helyet a 19. században Árvay Sándor és fia, Árvay Kálmán tették híressé, olyannyira, hogy már akkor a szegedi Gerbeaud-ként emlegették. Majd 1922-ben a cukrászdát átadták a Virágh testvéreknek, akik elődjeikhez méltón tovább öregbítették a cukrászda hírnevét. Nagyon sok híres, közismert ember fordult meg a cukrászdában, mégis József Attilát érdemes kiemelni, ő ugyanis ingyen fogyasztotta el itt a reggelijét, hiszen a szegény költőt Virágh Béla igen kedvelte.

A Virág Cukrászda berendezése, pultrendszere, csodálatos tükrei, falstukkó díszítései és a herendi kávéfőző masinája még az eredeti cukrászda tartozékai. A bejárati ajtaja is szemre való darab, amelyben figurális maratott üveg látható. Itt aztán tényleg az érzékek kápráztató birodalmában érezheti magát az utcáról betérő ember.

Vagy ott van a Grand, ami igazi kulturális sűrítmény, s ahová Jiri Menzel is ellátogatott. Itt az erős kávé mellé tömény kultúrát kaphatunk. Az egyetemisták kedvenc helye a Gödör Étterem a Hősök kapuja szomszédságában található. Kedvező árakkal és változatos étlappal várja az éhes vendégeket. Nyáron hangulatos kis teraszon lehet elfogyasztani az ebédünket. Ha pedig nem tudunk választani, ezer forintért akár a „Gasztro vonatra" is felülhetünk. Az elnevezés hangulatos Tisza-parti vacsorával kiegészített városnézést jelent.

A romantikáról a sétahajó gondoskodik, a Novotel Hotel magasságából felfelé indul, végig úszik a város északi fele mellett. Szegeden pezseg az élet éjjel és nappal. Miért is mennénk messzebbre?