Nyugi legyen - "Legfeljebb tízezer forintos szülőtartásdíj várható"

Ezt a szót, hogy legfeljebb, olyanok ejtik ki a szájukon tízezer forintos nagyságrendek esetében, akiknek fogalmuk sincs, hogy élnek ma Magyarországon emberek. Illés Blanka családjogász beszélt az állami televízióban, ahol megnyugtatni gondolta a kedélyeket, jelezve: a bírósági gyakorlatban legfeljebb öt-tízezer forintos szülőtartási díj kiszabása várható.

A jogász a július elsején életbe lépett törvénymódosítással kapcsolatban azt mondta: ez elsősorban a szülőt a gyermek helyett gondozó, eltartó embernek, illetve szervezetnek előnyös. Eddig ugyanis, ha például egy idősotthonban élő nyugdíjas nyugdíja nem fedezte a költségeit, akkor az otthon évekig pereskedhetett egy járási hivatali ügygondnokkal azok fedezéséért, miközben folyamatosan nőtt a hátralék. Most viszont az otthon saját jogon kezdeményezhet pert a gyermekkel szemben, így nem kényszerül arra, hogy kirakja az utcára az idős embert.

A parlament június 13-án szavazta meg a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érintette a szülőtartás szabályait is. A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel. A Ptk.-módosítás törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Az ilyen ellátás ellenértékének megtérítését a tartást nyújtó egy éven belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. Az indoklás szerint "tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények - nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával - gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől".

Annak az alapját, hogy a magyar állam kivonul a szociális ellátás területéről, már az Alaptörvénnyel megteremtette a kormány, ezt viszi tovább a Polgári Törvénykönyv módosító javaslatainak rokontartásra vonatkozó része – ezt Kolláth György mondta a Népszavának még a törvény megszavazása előtt. Az alkotmányjogász szerint így jogszerű válik a felnőtt gyermeket az idős szülő eltartására kötelezni, de a fiatalabb generációk anyagi helyzetének ismeretében ez egyáltalán nem ésszerű lépés. A normaszövegből Kolláth számára egyértelműen kiderült: a gyermekeknek és unokáknak újabb terhek vállalására kell berendezkedniük.

A demokratikus ellenzéki pártok a törvénymódosítás kapcsán az un. szülőtartás rendkívül káros társadalmi következményeire figyelmeztettek, a Demokratikus Koalíció szerint a kormány egyenesen merényletet követ el a nyugdíjasok ellen. Varju László, a párt alelnöke kiemelte: a javaslattal a kormány lényegében elismerte, hogy a nyugdíjrendszer bukás előtt áll, és amikor ez bekövetkezik, akkor mindenki tartsa el idős családtagjait. Ha ezt valaki nem teszi meg, akkor a nyugdíjrendszert kezelő kormány majd megbünteti. Az Orbán-kormány éppen azt a pénzt vette el a magán-nyugdíjpénztárak "einstandolásakor", amiből az emberek gondoskodhattak volna magukról.

Orbánnak nem elég a társadalom kettészakítása

Beck Tamás publicista szintén a társadalom szövetét kikezdő veszélyekre figyelmeztetett lapunkban megjelent írásában: Ki tagadná, hogy időskorú szüleinket rászorultságuk esetén támogatnunk kötelesség? De azzal, hogy a kabinet törvényi lehetőséget ad a szülőnek gyermekei beperelésére, végeláthatatlan folyamatot indít el az országban. Számtalan processzusra kerül majd sor, és bíró legyen a talpán, aki a pro és kontra elhangzó érveléseket érdemben mérlegelni tudja. Mikor válik gondoskodásra érdemtelenné egy szülő? Mi az a jövedelemhatár, amely a rászorultságot egy idős ember esetében meghatározza? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyek egy ilyen perben felmerülhetnek. Úgy tűnik, Orbán Viktornak nem elég a társadalom kettészakítása, felelőtlenül viszályt szít családokon belül is. Kósa Lajos nemrégiben úgy nyilatkozott, az alapjövedelem ellentétes az emberi természettel. Kérdem én: apák és fiak egymás ellen fordítása ezzel szemben megengedhető?