A kórházak nem akarnak kancellárokat a nyakukba

A Magyar Kórházszövetség nem támogatja az egészségügyi térségi kancelláriarendszer kialakításáról készített kormány-előterjesztést, elsősorban a jelenleg is kritikus munkaerőhelyzet és a betegellátás biztonságának veszélyeztetése miatt.

Közleményükben azt írták, a Magyar Kórházszövetség tisztában van az egészségügyi rendszer sürgető problémáival, ezért egyetért azzal, hogy strukturális változtatásokra van szükség, így támogatja az ellenőrizhetőség és az átláthatóság megteremtését. Ugyanakkor véleményük szerint a tervezet veszélyezteti a betegek biztonságát, nem oldja meg az adósságállomány újratermelődésének, valamint a humánerőforrásnak a problémáját, továbbá nem illeszkedik az ellátási és a közigazgatási rendszerhez sem.

Kiemelték: rendkívül kockázatosnak találják, hogy a kórházak nem működhetnének önálló költségvetési szervként, valamint azt, hogy az intézményvezetők nem gyakorolhatnák munkáltatói és gazdálkodási jogköreiket. Így ugyanis "az ellátás felelőssége elválik az ellátástól", elvész a "napi operatív rugalmasság", ami súlyos károkat okozna. A Magyar Kórházszövetség ezért olyan új szervezeti forma bevezetését támogatná, amely a betegbiztonság érdekeit szem előtt tartva nem választja szét a gyógyítás felelősségét és a gyógyítással kapcsolatos döntéseket, eközben pedig lehetővé teszi az ellátás koordinációjának korszerűsítését - írták.

A szövetség meggyőződése, hogy a nagy adóssággal rendelkező kórházakba jelenleg kirendelt költségvetési felügyelők elegendő garanciát jelentenek a gazdálkodás jogszerűségének biztosítására és a szorosabb központi ellenőrzés megvalósítására - olvasható a közleményben.

Hozzátették, a tervezett új rendszer előnye lehet a "jobb kapacitáskoordináció, a közös beszerzések serkentése és az erősebb fenntartói kontroll", ezek azonban más módon, elsősorban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ térségi szintjének megerősítésével is elérhetők.

A Magyar Kórházszövetség a közleményben hangsúlyozta, továbbra is hajlandó a konstruktív együttműködésre az új koncepciók elkészítésében és végrehajtásában.

A Magyar Idők június elején írt arról, hogy a tervek szerint 2017-től megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, és jogilag beolvadnak a tervezett kancelláriákba. A kancelláriarendszertől tízmilliárd forintos megtakarítást várnak az egészségügyben - derült ki a lap birtokába került kormány-előterjesztésből.

Szerző

HM: biztosítás hiányában sem éri hátrány a katonákat

A Magyar Honvédség teljes kártérítéssel tartozik az állománytagok felé, így biztosítás hiányában sem éri semmiféle hátrány a pénteken a Hortobágyon balesetet szenvedett katonát, illetve hozzátartozóját, élettársát - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Hétfői számában a Magyar Idők írt arról, hogy a magyar katonáknak négy éve nincs baleset- és felelősségbiztosításuk. A jelenlegi szabályozás alapján a Hortobágyon egy bomba hatástalanítása közben hősi halált halt tűzszerészek számára nyújtható egyszeri anyagi segítség mértékét a honvédelmi miniszter egyéni mérlegelése határozza meg. Erre reagálva két ellenzéki párt, a DK és a PM is követelte a kormánytól: tegyék kötelezővé a katonák biztosítását.

A HM közleményében kifejtette: korábban a honvédség rendelkezett biztosítási szerződéssel, de a biztosító által a káreseményre fizetendő összeg limitálva volt. Az eddigi káresetek nagy részében pedig - mint írták - a honvédség által fizetett összeg jóval meghaladta a biztosító által térített összeget. Ezen felül az évente a biztosítónak fizetett biztosítási díj nagyságrendekkel meghaladta a biztosító által ezen káresetekre teljesített kárszolgáltatások éves összegét. Így 2012. január 1-jétől a tárca nem rendelkezik az állománytagokra kiterjedő balesetbiztosítással - tették hozzá.

Megjegyezték, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján a Magyar Honvédség teljes kártérítési felelősséggel tartozik a szolgálat teljesítésével összefüggésben elszenvedett balesetekkel és betegségekkel kapcsolatban felmerült károkért. A honvédség köteles megtéríteni az állomány tagjának jövedelemveszteségét, a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, vagyoni kárát és sérelemdíját is. Ezt a kártérítést egy összegben, illetve járadék formájában fizetik ki.

A Hortobágyon elhunyt négy katona esetében a Magyar Honvédség a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összegű kegyeleti juttatás mellett gondoskodik az elhunyt katonák hozzátartozóiról - szögezte le közleményében a HM.

Szerző

HM: biztosítás hiányában sem éri hátrány a katonákat

A Magyar Honvédség teljes kártérítéssel tartozik az állománytagok felé, így biztosítás hiányában sem éri semmiféle hátrány a pénteken a Hortobágyon balesetet szenvedett katonát, illetve hozzátartozóját, élettársát - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Hétfői számában a Magyar Idők írt arról, hogy a magyar katonáknak négy éve nincs baleset- és felelősségbiztosításuk. A jelenlegi szabályozás alapján a Hortobágyon egy bomba hatástalanítása közben hősi halált halt tűzszerészek számára nyújtható egyszeri anyagi segítség mértékét a honvédelmi miniszter egyéni mérlegelése határozza meg. Erre reagálva két ellenzéki párt, a DK és a PM is követelte a kormánytól: tegyék kötelezővé a katonák biztosítását.

A HM közleményében kifejtette: korábban a honvédség rendelkezett biztosítási szerződéssel, de a biztosító által a káreseményre fizetendő összeg limitálva volt. Az eddigi káresetek nagy részében pedig - mint írták - a honvédség által fizetett összeg jóval meghaladta a biztosító által térített összeget. Ezen felül az évente a biztosítónak fizetett biztosítási díj nagyságrendekkel meghaladta a biztosító által ezen káresetekre teljesített kárszolgáltatások éves összegét. Így 2012. január 1-jétől a tárca nem rendelkezik az állománytagokra kiterjedő balesetbiztosítással - tették hozzá.

Megjegyezték, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján a Magyar Honvédség teljes kártérítési felelősséggel tartozik a szolgálat teljesítésével összefüggésben elszenvedett balesetekkel és betegségekkel kapcsolatban felmerült károkért. A honvédség köteles megtéríteni az állomány tagjának jövedelemveszteségét, a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, vagyoni kárát és sérelemdíját is. Ezt a kártérítést egy összegben, illetve járadék formájában fizetik ki.

A Hortobágyon elhunyt négy katona esetében a Magyar Honvédség a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összegű kegyeleti juttatás mellett gondoskodik az elhunyt katonák hozzátartozóiról - szögezte le közleményében a HM.

Szerző