Sem a hazánkban, sem a külföldi missziókban szolgálatot teljesítő katonákra nem köt élet-, baleset-, és felelősségbiztosítást a honvédség, már négy éve. Ez Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter takarékossági döntése volt. Ezért a keddi kormányülésen is téma lesz a hortobágyi robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügye, a hírek szerint Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezi a katonák általános felelősség- és balesetbiztosításának újbóli bevezetését.
A Magyar Idők számolt be arról, hogy baleset vagy halál esetén csak a honvédelmi miniszter egyéni döntésén múlik, hogy milyen összegű egyszeri juttatásra számíthatnak a sérültek, illetve az elhunytak hozzátartozói, így a pénteki, négy tűzszerész halálát követelő hortobágyi robbanás után a hősi halált halt katonák családjai is.
Hende Csaba az elhunyt katonák posztumusz elő-léptetését is betiltotta. Ez azonban csak látszólag volt tiszteletbeli aktus.
Az előléptetéssel magasabb besorolási kategóriába került a hősi halott, így özvegye, árvái is magasabb összegre lettek jogosultak. Most ezt a rendszert is vissza kívánja állítani a honvédelmi vezetés.
Számos veszélyes hivatás gyakorlója – így például a honvéd tűzszerész – kilátástalan csapdahelyzetben van, ha magáról vagy családjáról kíván biztosítás formájában is gondoskodni – mondta a Népszava kérdésére Szendrei Zoltán őrnagy, a Honvédszakszervezet alelnöke. Azzal, hogy a munkáltató már nem köt biztosítást az állományra, tragédia esetén nincsen átlátható, kiszámítható rendje annak, hogy ki, mikor mennyi kártérítésben, kárenyhítésben részesülhet. Ez a miniszter szubjektív döntésén múlik, szemben például egy biztosítási szerződési okiratba foglalt kötelezettséggel.
A szakszervezeti tagok tagdíjából az érdekképviselet minden aktív katona számára köt életbiztosítást, ez azonban az alacsony tagdíjak okán összességében csak százezres nagyságrendű kifizetést jelenthet, ám ez is több, mint a semmi.
A külföldi missziókban szolgálók számára is csak a szakszervezeti tagok számára közvetített biztosítási lehetőség áll fönn. Ez halál esetén tízmilliós nagyságrendű összeget jelent, viszont havi díja is magas: 30-34 ezer forint. Az alelnök hozzáteszi: mivel átlagosan hat hónapot szolgál külföldön egy katona – magas illetményért -, sokan épp e biztosítási lehetőség miatt lépnek be a szervezetbe. Más biztosítási lehetőségük nincsen, mert ha egy háborús övezetbe készülő missziós katona vagy egy tűzszerész „civilként” úgy szerződik egy biztosítóval, hogy hivatását, annak kockázatait elhallgatja, a társaság az ezzel kapcsolatos esemény bekövetkezte után megtagadhatja a kifizetést. Ha az illető a szerződéskötés előtt közli mindezt, akkor viszont elutasítják, mert magánszemély ilyen jellegű biztosítást nem köthet.
Szendrei Zoltán korábban az Origónak azt mondta, speciális biztosítási konstrukcióban gondolkodnak. Eszerint a honvédség minden katonára személyre szóló biztosítást kötne, a havi összegek egy elkülönített számlán gyűlnének, és ha a szolgálati idő alatt nem fordul elő baleset vagy haláleset, amikor kifizetnék a pénzt a családnak, úgy az illető nyugdíjba vonulásakor - adómentesen - megkapná a felhalmozott összeget. Ez némiképp hasonló a megszüntetett magánnyugdíj-biztosítási konstrukcióhoz.
Szendrei megjegyezte, hogy tagja a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványának, és hozzájuk is számos hadiözvegy, illetve hadiárva fordul támogatásért. A szakszervezeti tagok hozzátartozói kiegészítő támogatásra számíthatnak.
A mostani tragédia kapcsán Szendrei őrnagy megjegyezte, a tűzszerészek kiemelt bérezésben, pótlékokban részesülnek – épp munkájuk fokozott veszélyessége miatt. Épp ezért a hátramaradó családokat az apa kieső fizetése különösen nehéz helyzetbe hozza, erre is tekintettel kellene lenni a személyre szabott kegyeleti döntéseknél.
Hozzátette: sokan kérdezték korábban, „miért keresnek olyan sokat a tűzszerészek?” A tragédia után ezt a kérdést nem lenne szabad feltenni többé.
Az alelnök azt szeretné, hogy a készülő katonai életpálya-modell kidolgozásánál e most napvilágra került kérdéseket is megnyugtatóan rendezzék az egyeztetések során. Hogy a katonák és hozzátartozóik tudják, mire számíthatnak hivatásuk során, melynek teljesítése az életükbe, egészségükbe is kerülhet.
Mivel a biztosítások felmondása óta eltelt négy évben nem történt hasonló tragédia, így az illetékesek sem figyeltek rá, milyen következményekkel járhat ez a döntés.
