Igazi hősök a mozivásznon

Publikálás dátuma
2016.07.05. 07:45
Till Attila rendező és a Tiszta szívvel című film stábja Karlovy Varyban a produkció vetítését követően FORRÁS: FILMFESZTIVÁL
Belendült a fesztiválgyár Karlovy Varyban. Az első magyar élmény: lelkes tapsvihar követte a Tiszta szívvel bemutatkozását, a közönség szívébe zárta a bemutatón is megjelent kerekesszékes szereplőket, és a rendezőjüket, Till Attilát. Willem Dafoe elárulta, Jézus szerinte munkásosztálybeli ember volt Scorsese filmjében, megjeleníteni Pasolini filmje segítette. Az angol színészek igazi csehszlovák hősöket alakítottak a náci Heydrich elleni merényletről szóló döbbenetes Anthropoidban.

Annyira tetszett a Tiszta szívvel című magyar film a Karlovy Vary fesztivál nézőközönségének, hogy percekig állva tapsolt a dugig telt terem, aztán a hallban hosszú ideig tartották szeretetük fogságában a személyesen megjelent főszereplőket, Fenyvesi Zoltánt, Fekete Ádámot, Thuróczy Szabolcsot és Till Attila rendezőt. Mindenki akart egy szót, egy autogramot, s még tévényilatkozatra is sor került. Az egész stáb, amely elkísérte a filmet az East of the West, az első és második filmesek versenyére, az örömtől szinte bódultan fogadta a cseh nézők őszinte reakcióját. Még Till Attila is úgy fogalmazott, egészen meghatotta a nézők lelkesedése és szeretete.

Már a vetítés alatt megszületett a csoda, amiről egy filmrendező álmodhat: most megtapasztalhattuk, milyen az, amikor a nézőtér együtt lélegzik a filmmel. Azt már régen érezni lehetett, hogy a cseh mozinézők érzékenyek és különös affinitásuk van a humorra. Till Attila története pedig bő kézzel ontotta számukra a hangos nevetni valót. Olyan finom nüanszokban is felfedezte a közönség a humort, amire gondolni sem merhettünk, hiszen a cseh filmnyelv – a több nyelvű G. Szabó László újságíró kollégánk szakértő megjegyzése alapján – jóval tartózkodóbb, visszafogottabb, mint az erőteljes indulatát nagyon változatos formában elkerekítő magyar.

Tehát a gyakran felcsattanó nevetés révén bebizonyosodott, hogy a film nem csekély nyelvi humora mögött egy lényegibb, összetettebb, érzékenyebb humor is dolgozik. Aki látta a filmet otthon, az pedig emlékszik, hogy milyen merészen él a film a fekete humor meg az önirónia lefegyverzően üde eszközével.

Az az abszurd krimi-vonal és a feszült akciózás, ami oly különlegessé teszi a Tiszta szívvel kerekesszékes hőseinek történetét, értő szemekre és fülekre talált itt, és a hősök nem mindennapi nehézségei pedig érző szívekre. Fenyvesi Zoltán, aki Karlovy Vary ékszerdoboz jellegű szépségével is kerekesszékben közlekedve ismerkedik az őt elkísérő anyukája társaságában, meséli, az utcán nem egyszer állították meg, mert ráismertek. Beszélgetésünk közben a fesztiválközpontban épp egy fiatal lány lép hozzá, és annyit mond: köszöni a filmet.

A történet szerinti barátja, az ugyancsak mozgáskorlátozott Fekete Ádám - a filmben az ő humora a csípősebb – nem viccel, amikor érdeklődésünkre azt mondja: egészen megdöbbentette, milyen őszinte és nyílt nevetéssel merte fogadni a fesztiválközönség a sztorit. Igen, egyáltalán nem szorongott a nézőtér, hogy a nevetéssel netán megbántja a testi mivoltukban más szereplőket. „Mertek nevetni”, mondja Ádám, és ez nagyon elégedetté teszi őt. „Azt jelenti, ugyanolyan embernek néznek, mint akárki mást, aki kerülhet humoros helyzetbe, s akkor szabad nevetni.”

Pazar összeállítással tisztelgett a fesztivál az életművéért Kristály Glóbusszal kitüntetett Willem Dafoe filmszerepeiről. Még a pályáját jól ismerők is ámulva nézték, milyen rendkívül sokszínű, egymástól elütő, lenyűgözően meggyőző alakításokkal járult hozzá – ahogy azt a díj indokolása fogalmazza – a világ filmművészetéhez. De hogy ehhez még milyen összeszedetten és velősen válaszol a szerepeire vonatkozó kérdésekre, azt a sajtókonferenciáján tapasztalhattuk. A Jézus utolsó megkísértéséről, amelyet itt is vetítenek, közhelyek helyett azt mondta, Scorsese rendezése az emberi motívumokat hangsúlyozta, Jézus nála a munkásosztály soraiba tartozó ember.

A rendezővel első pillanattól megértették egymást a filmnek erről a lényegéről. Lényegében a legnagyobb segítséget Dafoe Jézus alakjának életre keltéséhez, addig soha nem látott intim közelségbe hozásában Pasolini filmjétől, a Máté evangéliumától kapta. Ami az Antikrisztusban eljátszott, sok bírálat szerint rendkívül provokatív alakítását illet, jó barátok Lars von Trierrel. Amikor a filmjeivel a kedélyeket borzoló hírneves dán megmutatta neki a forgatókönyvet, hogy kikérje a véleményét, kiderült, Dafoe remeknek tartja az írást és izgalmasnak a férfi hős szerepét. Von Trier azonnal lecsapott rá, így lett Dafoe a főhőse.

A sajtókonferencia legerőteljesebb része volt, amikor Dafoe Pasoliniről beszélt, az intellektuális és morális hatásáról. Nem csak rendezőként a legkedvesebb Dafoe számára, de emberi nagyságát is különlegesnek tartja, mert mindig mindent meg tudott kérdőjelezni. „Politikailag elkötelezett kommunista volt, de megkérdőjelezte a kommunista rendszert. Meleg volt, de nem állt a másságból mozgalmat építők élére.”

Karlovy Varyban megrendítő volt a nyitófilm, bár a nyitófilmek természetüknél fogva nem szoktak megrendíteni. Sean Ellis angol rendező főként angol színészekkel, cseh-angol-francia koprodukcióban rendezte meg azt a történelmi drámát, amikor Prágában a csehszlovák ellenállók az Angliában kiképzett, ejtőernyővel ledobott, dezertőr cseh és szlovák katonák merényletet szerveztek és hajtottak végre a náci helytartó, Reinhard Heydrich ellen 1942-ben. A producer itteni bejelentése szerint a filmet az egész kelet-európai régióban, így tehát nálunk is bemutatják. Most tehát csak annyit, ez a film ismét képes arra, amire már jó ideje nem láttunk példát. A hazájukért az életüket áldozó hősöket mutat be és a legnemesebb értelemben állít önfeláldozásuknak emléket.

Nem hibátlan munka, az első rész kívánnivalókat hagy maga után, a történelmi figurák emberi árnyalása elmarad, a történet azzal az irtózatos nehézséggel küszködik, hogy egy nagyon bonyolult, szerteágazó, több szálon futó históriát elfogadhatóan sűrítsen össze. Az első óra után azonban, amikor a nácik hajtóvadászatot indítanak a merénylők ellen, felpörög a film, az akciók rettenetes megtorló jellege döbbenetes erejű filmes jelenetekben tárul elénk. Ellis rendezése és színészei - mindenek előtt a két fő végrehajtó, Jan Kubis és Jozef Gabcik életre keltői, Jamie Dornan és Cillian Murphy – minden pátosz nélkül, kegyetlenül tisztán, nemes egyszerűséggel mutatja, mit jelent tudatosan választani a halált a hazáért.

Rémületes erejű a harccal és védekezéssel, a legkegyetlenebb bosszúval teli óra. Még a zsöllye is remegett a hátunk mögött az irtózatos hanghatástól. De minden igaznak hatott. Lám-lám, Hollywood a futószalagon szállított akcióival mégsem tudta kiirtani a műfaj nemes vonásait. Méltó emléket állít a film másfél-két tucat bátor csehszlovák nőnek és férfinak.

Vétót emelt a Magyar Kórházszövetség

Publikálás dátuma
2016.07.05. 07:05
Miközben Balog Zoltán miniszter egészségügyi szakmai elismeréseket adott át a Semmelweis-napon, az ágazat háborog FOTÓ: MTI/BALO
Határozottan elutasítják a kórházigazgatók a több intézmény közös gazdálkodását szervező kancellária rendszer bevezetését. Miközben a kabinet díjakat adott át, az új népegészségügyi stratégiáról pedig bejelentették egy egészséges életévet akarnak ajándékozni az embereknek, valójában a feje tetején az egészségügy.

Nem támogatja a kancellária-rendszer bevezetését tartalmazó javaslatot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), mert az tovább erősítené a már most is kritikus szakemberhiányt és rontana a betegellátás biztonságán is, miközben nem oldaná meg az intézmények adósságállományának újratermelődését. A testület elnöksége tegnap az elutasítást tartalmazó levelet vitte az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) arra a megbeszélésre, amit azt követően hívtak össze, hogy a javaslat részleteit előlük utolsó percig titkoló egészségügyi államtitkárt megkerülve, a múlt héten Balog Zoltán minisztertől kérték el a sorsukat alapvetően meghatározó tervezetet az MKSZ elnökségének tagjai.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme lenne, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődésének megállítására 8-10 kórházanként egy kancellár döntse el, hol milyen kórházi osztályok működjenek, mennyi pénzt kapjanak az intézmények. Közös lenne a közbeszerzés, de még a munkaerő gazdálkodás is. A kórházigazgatók azért tartják nagyon kockázatosnak intézményeik költségvetési önállóságának felszámolását, mert így az ellátás politikai felelőssége elválna a gyógyító munkától, elveszne a mostani napi rugalmasság a hirtelen jelentkező feladatok megoldásában, ami szerintük csak növelné a bizonytalanságot, fokozná az elvándorlást és ezzel rontaná a betegek biztonságát. A szervezet 16 pontban részletezte idevágó kifogásait, hozzátéve: szerintük az állami fenntartó, vagyis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintű megerősítése is jó eredményeket hozna a mostani működő rendszer szétverése nélkül.

Balog Zoltán miniszter a tegnapi Semmelweis-napi ünnepségen a vitát úgy értékelte, komoly tárgyalások vannak a területi ellátási- és az intézményi elv összhangja érdekében, de biztos benne, hogy a strukturális változásokról meg kell egyezni. A kancellária-rendszer bevezetésének terveit ugyanakkor nemcsak a Kórházszövetség tartja elfogadhatatlannak, hanem a kormány is háromszor visszadobta már a szöveget annak kidolgozatlansága miatt. A kórházigazgatók elutasítása így azt jelentheti, hogy hosszabb időre, akár a kormányzati ciklus végéig megakadhatnak az államtitkár reformtervei, amelyek megvalósítása egyébként sem halad rohamléptekkel. Egyedül a fővárosi ellátás átszervezését fogadta el eddig a kormány, azt sem az eredeti tervek szerint, hisz Ónodi-Szűcsék nem akartak teljesen új nagy kórházat építeni, de végül Kelenföldre mégis ilyet terveztet a kabinet.

Megjelent a fővárosi kórházfejlesztésről szóló kormányhatározat
A fővárosi és a Pest megyei egészségügy fejlesztése érdekében négy új centrumot hoznak létre, amelyek köré társkórházakat szerveznek. Az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán, a dél-budai centrum Kelenföldön, az észak-budai pedig "az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben" jönne létre.  A jogszabály szerint a kormány azzal is egyetért, hogy befejezzék a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb beruházását, és állami fenntartásba vegyék az intézményt. A klinikai tömbnek kiemelt szerepet kell kapnia a fővárosi egészségügy fejlesztésben: a telephelyén akarják elhelyezni az Országos Sportegészségügyi Intézetet.

Nagyon lassan halad az ápolási osztályok aktív ágyakról való leválasztásának előkészítése is, miközben semmit nem hallani a kórházi minimumfeltételek új csomagjáról. Az alapellátás és a népegészségügy megerősítése ráadásul olyan látványosan elakadt, hogy az államtitkár ki is rúgta Beneda Attilát. A helyettes államtitkár ugyanis az egy éve elfogadott alapellátási kerettörvény egyetlen végrehajtási utasítását sem tudta elkészíteni, a népegészségügyben pedig elfogytak az ötletek. Lázár János épp a múlt héten jelentette be, hogy a tavaly nyár végén lemondott Zombor Gáborral és a Miniszterelnökségen dolgozó Sonkodi Balázzsal próbálják felpezsdíteni az ágazat mostani vezetőjének tervező munkáját, amelyet az Emmi máig nem kommentált.

Már csak ezért is pikáns, hogy tegnap a tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence egyetlen hírértékű mondattal tudott előállni az e témában összehívott sajtóértekezleten. Szerinte a kormány egy egészségben eltöltött évvel akarja növelni a közeli jövőben a magyarok élettartamát. Ezt jelentette be, majd sokadszor is felsorolta, mi minden történt ennek érdekében az utóbbi hat évben. Próbáltunk ugyan magyarázatot kérni arra, valóban új népegészségügyi stratégia készül-e és ha igen, miért van szükség Lázár barátjának, a kancellária stratégiai államtitkárának bevonására a munkába, de Rétvári mindössze azt felelte, az egészségügyi béremelések után a kormány ősztől erre a területre koncentrál és szükség van mindenkinek a munkájára. Ezek után nem volt meglepő, hogy a Népszavának arra a kérdésére sem adott érdemi választ, milyen adatokra alapoznak bármilyen új elképzelést, hiszen Ónodi-Szűcs hiába akarta a lakosság egészségi állapotát rögzítő törzskartonok frissítéséhez kötni a praxisok idei pluszpénzeinek kifizetését. Rétvári szerint folyamatos az adatok gyűjtése, szilárd alapokon nyugszik tehát bármilyen elgondolás, amivel majd ősztől valamiképp foglalkozik majd a kormány.

A népegészségügy a Fidesz látványos kudarca - reagált minderre Korózs Lajos. A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint 2010 óta nem javult az emberek egészségi állapota, nem nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nem terjed az egészségtudatos magatartás és nyoma sincs az Ónodi-Szűcs által beígért új népegészségügyi stratégiának sem.

Tiltakoznak a Péterfyért

Ismét mécsesekkel tiltakoznak a Péterfy Sándor Utcai Kórház bezárásának terveit ellenző civilek szerdán 17 és 21 óra között az intézmény főbejárata előtt. Egy hónapja jelentek meg azok a kormányzati tervek, amelyek szerint a Péterfyben és a Szent János Kórházban hamarosan megszűnik az aktív betegellátás. A "Mi kórházunk" Facebook-csoport utcai akciója arra hívja fel a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy nem lehet egyetlen tollvonással semmibe venni egy évi egymilliós betegforgalommal rendelkező intézmény eddigi eredményeit. A civilek szerint megfelelő fejlesztéssel ebből az intézményből is lehetne "szuperkórház".

Vétót emelt a Magyar Kórházszövetség

Publikálás dátuma
2016.07.05. 07:05
Miközben Balog Zoltán miniszter egészségügyi szakmai elismeréseket adott át a Semmelweis-napon, az ágazat háborog FOTÓ: MTI/BALO
Határozottan elutasítják a kórházigazgatók a több intézmény közös gazdálkodását szervező kancellária rendszer bevezetését. Miközben a kabinet díjakat adott át, az új népegészségügyi stratégiáról pedig bejelentették egy egészséges életévet akarnak ajándékozni az embereknek, valójában a feje tetején az egészségügy.

Nem támogatja a kancellária-rendszer bevezetését tartalmazó javaslatot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), mert az tovább erősítené a már most is kritikus szakemberhiányt és rontana a betegellátás biztonságán is, miközben nem oldaná meg az intézmények adósságállományának újratermelődését. A testület elnöksége tegnap az elutasítást tartalmazó levelet vitte az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) arra a megbeszélésre, amit azt követően hívtak össze, hogy a javaslat részleteit előlük utolsó percig titkoló egészségügyi államtitkárt megkerülve, a múlt héten Balog Zoltán minisztertől kérték el a sorsukat alapvetően meghatározó tervezetet az MKSZ elnökségének tagjai.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme lenne, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődésének megállítására 8-10 kórházanként egy kancellár döntse el, hol milyen kórházi osztályok működjenek, mennyi pénzt kapjanak az intézmények. Közös lenne a közbeszerzés, de még a munkaerő gazdálkodás is. A kórházigazgatók azért tartják nagyon kockázatosnak intézményeik költségvetési önállóságának felszámolását, mert így az ellátás politikai felelőssége elválna a gyógyító munkától, elveszne a mostani napi rugalmasság a hirtelen jelentkező feladatok megoldásában, ami szerintük csak növelné a bizonytalanságot, fokozná az elvándorlást és ezzel rontaná a betegek biztonságát. A szervezet 16 pontban részletezte idevágó kifogásait, hozzátéve: szerintük az állami fenntartó, vagyis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintű megerősítése is jó eredményeket hozna a mostani működő rendszer szétverése nélkül.

Balog Zoltán miniszter a tegnapi Semmelweis-napi ünnepségen a vitát úgy értékelte, komoly tárgyalások vannak a területi ellátási- és az intézményi elv összhangja érdekében, de biztos benne, hogy a strukturális változásokról meg kell egyezni. A kancellária-rendszer bevezetésének terveit ugyanakkor nemcsak a Kórházszövetség tartja elfogadhatatlannak, hanem a kormány is háromszor visszadobta már a szöveget annak kidolgozatlansága miatt. A kórházigazgatók elutasítása így azt jelentheti, hogy hosszabb időre, akár a kormányzati ciklus végéig megakadhatnak az államtitkár reformtervei, amelyek megvalósítása egyébként sem halad rohamléptekkel. Egyedül a fővárosi ellátás átszervezését fogadta el eddig a kormány, azt sem az eredeti tervek szerint, hisz Ónodi-Szűcsék nem akartak teljesen új nagy kórházat építeni, de végül Kelenföldre mégis ilyet terveztet a kabinet.

Megjelent a fővárosi kórházfejlesztésről szóló kormányhatározat
A fővárosi és a Pest megyei egészségügy fejlesztése érdekében négy új centrumot hoznak létre, amelyek köré társkórházakat szerveznek. Az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán, a dél-budai centrum Kelenföldön, az észak-budai pedig "az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben" jönne létre.  A jogszabály szerint a kormány azzal is egyetért, hogy befejezzék a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb beruházását, és állami fenntartásba vegyék az intézményt. A klinikai tömbnek kiemelt szerepet kell kapnia a fővárosi egészségügy fejlesztésben: a telephelyén akarják elhelyezni az Országos Sportegészségügyi Intézetet.

Nagyon lassan halad az ápolási osztályok aktív ágyakról való leválasztásának előkészítése is, miközben semmit nem hallani a kórházi minimumfeltételek új csomagjáról. Az alapellátás és a népegészségügy megerősítése ráadásul olyan látványosan elakadt, hogy az államtitkár ki is rúgta Beneda Attilát. A helyettes államtitkár ugyanis az egy éve elfogadott alapellátási kerettörvény egyetlen végrehajtási utasítását sem tudta elkészíteni, a népegészségügyben pedig elfogytak az ötletek. Lázár János épp a múlt héten jelentette be, hogy a tavaly nyár végén lemondott Zombor Gáborral és a Miniszterelnökségen dolgozó Sonkodi Balázzsal próbálják felpezsdíteni az ágazat mostani vezetőjének tervező munkáját, amelyet az Emmi máig nem kommentált.

Már csak ezért is pikáns, hogy tegnap a tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence egyetlen hírértékű mondattal tudott előállni az e témában összehívott sajtóértekezleten. Szerinte a kormány egy egészségben eltöltött évvel akarja növelni a közeli jövőben a magyarok élettartamát. Ezt jelentette be, majd sokadszor is felsorolta, mi minden történt ennek érdekében az utóbbi hat évben. Próbáltunk ugyan magyarázatot kérni arra, valóban új népegészségügyi stratégia készül-e és ha igen, miért van szükség Lázár barátjának, a kancellária stratégiai államtitkárának bevonására a munkába, de Rétvári mindössze azt felelte, az egészségügyi béremelések után a kormány ősztől erre a területre koncentrál és szükség van mindenkinek a munkájára. Ezek után nem volt meglepő, hogy a Népszavának arra a kérdésére sem adott érdemi választ, milyen adatokra alapoznak bármilyen új elképzelést, hiszen Ónodi-Szűcs hiába akarta a lakosság egészségi állapotát rögzítő törzskartonok frissítéséhez kötni a praxisok idei pluszpénzeinek kifizetését. Rétvári szerint folyamatos az adatok gyűjtése, szilárd alapokon nyugszik tehát bármilyen elgondolás, amivel majd ősztől valamiképp foglalkozik majd a kormány.

A népegészségügy a Fidesz látványos kudarca - reagált minderre Korózs Lajos. A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint 2010 óta nem javult az emberek egészségi állapota, nem nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nem terjed az egészségtudatos magatartás és nyoma sincs az Ónodi-Szűcs által beígért új népegészségügyi stratégiának sem.

Tiltakoznak a Péterfyért

Ismét mécsesekkel tiltakoznak a Péterfy Sándor Utcai Kórház bezárásának terveit ellenző civilek szerdán 17 és 21 óra között az intézmény főbejárata előtt. Egy hónapja jelentek meg azok a kormányzati tervek, amelyek szerint a Péterfyben és a Szent János Kórházban hamarosan megszűnik az aktív betegellátás. A "Mi kórházunk" Facebook-csoport utcai akciója arra hívja fel a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy nem lehet egyetlen tollvonással semmibe venni egy évi egymilliós betegforgalommal rendelkező intézmény eddigi eredményeit. A civilek szerint megfelelő fejlesztéssel ebből az intézményből is lehetne "szuperkórház".