Lelassult a kártalanítás

Lelassultak a brókerbotrányban érintett cégek ügyei. Főként a hazai bíróságok előtt zajló perek akadályozzák az ügyfelek kártalanítását, ám a Quaestor-károsultak egy kisebb csoportja a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz - és egyidejűleg a magyar Alkotmánybírósághoz - fordult, mert sérelmes tartják, hogy a második kárrendezési törvény kizárta őket a jogorvoslat lehetőségéből.

Elhúzódó perek akadályozzák a Hungária Értékpapír Zrt. 600 volt ügyfelének kártalanítását. Ítélet hiányában ugyanis még nem állapítható meg a Befektető-védelmi Alap (Beva) konkrét kártalanítási kötelezettsége, ezt a tényt a brókercég felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. is megerősítette. Egyenlőre jósolni sem lehet mikor fejeződnek be a bírósági eljárások, a befektetők kénytelenek kivárni, mert csak a teljes körű adatszolgáltatás után indulhat meg a kártalanítás.

Annak ellenére, hogy a PSFN Kft. már 2016. április 5-én közzétette, hogy a Hungáriánál befejeződött a teljes körű - meglévő ügyfélvagyonra vonatkozó - vagyonvizsgálat, az elismert követelések nyilvántartásba vétele lassan halad. Ennek az az oka, hogy a Hungária nyilvántartásait szabálytalanul vezették, emiatt sok ügyfél jogos követelésének a mértékét még mindig nem sikerült megállapítani. A felszámolónak ezeket a követeléseket vitatottnak minősíti, és az ügyfélvagyonból ezek kielégítésékre tartalékot képez.

A felszámoló folyamatosan teljesíti az elismertként nyilvántartásba vett igények alapján az ügyfeleket megillető ügyfélvagyon kiadását a 2016. április 5. napján közzétett arányszámok szerint. Ez a folyamat zárulhat le előreláthatólag az év végével.

A Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél viszont már meg is kezdődött a feltehetően több esztendeig tartó bírósági folyamat. Elkezdték tárgyalni a milliárdos sikkasztással és csalással vádolt Buda-Cash Brókerház vezetőinek ügyét a bíróságon. A vádiratból, amelyet a PestiSrácok.hu szerzett meg, kiderül: a brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője a csalássorozatnak, ami 115 milliárdos kárt okozott az ügyfeleknek.

A Buda-Cash vezetői egy általuk kitalált, Karácsony Miklósnak nevezett fiktív személynek, illetve offshore-cégeknek utalták át a pénzeket. A rendőrség korábban 11 személyt hallgatott ki, de végül csak öt vezető ellen emelt vádat. A honlap értesülései szerint a Buda-Cash-ügy elválaszthatatlan a London Brókerház egykori tulajdonosának megölésétől. Reichardt Ignácot 2000. január 14-én a saját terepjárójában tíz lövéssel ölték meg. A két ügy összefüggéséről a Quaestor-botrány egyik érintettje kezdett el beszélni 2015 márciusában, alkukötés reményében. Reichard Ignác halála előtt állítólag ki akart pakolni a hatóságoknak, többek között a Buda-Cash és tulajdonosainak gyanús ügyleteiről.

A kártalanítás szempontjából kétségtelenül a Quaestor-csoport ügyfelei állnak a legjobban, azonban számosan továbbra is elégedetlenek. Palotás János létrehozott egy P and P Jogsegély szervezetet, amely díj fejében jogorvoslatért a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz (és egyidejűleg a magyar Alkotmánybírósághoz) fordult a magyar állammal szemben. Az ismert üzletember, egykori politikus a Népszavának elmondta, hogy abban reménykednek, hogy az általuk képviselt 986 kötvény-károsultnak - ha kedvező bírósági döntés születik -, a harmincmillió forint alatti kára teljesen megtérülhet.

A bírósághoz azon a jogcímen fordultak, hogy a tavaly elfogadott, második kárrendezési törvény megszüntette a Quaestor Kárrendezési Alapot, egyúttal a már kártérítést kapott kötvényeseknek le kellett mondaniuk a jogorvoslat lehetőségéről.

A strasbourgi bíróság esetleg kedvező döntése csak a panaszosokra vonatkozik, ugyanakkor irányt mutathat a hazai bíróságoknak az itthon folyó Quaestor-kártérítési perekben.