Európa-ellenesség prágai módra

Népszavazást tartana Csehország európai uniós, illetve NATO-tagságáról Milos Zeman cseh államfő, aki erről pénteken beszélt egy dél-morvaországi lakossági fórumon, a brit EU-tagság feladásával (Brexit) kapcsolatos kérdésre válaszolva. A prágai kormány elutasította ugyan a felvetést, ettől függetlenül tény: a csehek igen kevéssé bíznak az EU-ban.

A csehek a legeuroszkeptikusabb nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban, s olyan felmérések is megjelentek, amely szerint amennyiben Zeman elnök óhajának megfelelően a Cseh Köztársaságban népszavazást rendeznének az uniós csatlakozásról, akkor az országban a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Meglepő ez egy olyan államtól, amely számára oly fontos az uniós pénz.

A csehek 57 százaléka tartja rizikónak a cseh uniós tagságot, csak 37 százalék látja úgy, hogy ez esélyt jelent az ország számára. Erre az eredményre jutott a Friedrich Ebert Alapítvány felmérése, amelyet néhány hete hozott nyilvánosságra. Arra a kérdésre, Brüsszel, vagy a nemzetállamok dönthessenek-e a menekültkérdés kezeléséről, mindössze 22 százalék jelölte meg az EU-t. Franciaországban 75, Németországban 68 százalék ez az arány. Zeman mellett Václav Klaus volt köztársasági elnök támogatna egy népszavazást a kilépésről

Bár itthon is megszokhattuk, hogy a közép-európai vezetők előszeretettel állítják be bűnbaknak az Európai Uniót, a csehekéhez fogható euroszkepticizmus térségünkben is példátlan. Az 1989-es bársonyos forradalom után a többi szocialista országéhoz képest fejlett iparnak köszönhetően Prága gazdasága viszonylag hamar magára talált.

Csehország a stabilitás állama volt, s biztosan nem ártott Prágának az sem, hogy olyan világszerte tisztelt személyiség állt az állam élén, mint Václav Havel, aki elkötelezett demokrata, s a közös Európa nagy híve volt. Az ország nagy álma 2004. május 1-jén teljesülhetett: kilenc másik országgal együtt beléphetett az Európai Unióba. Akkor minden olyan szépnek tűnt, s nemcsak Csehország, hanem a térség többi tagállama számára is.

Kiderült azonban, hogy túlságosan fejletlen a civil társadalom, s azokat az előnyöket, amelyeket sikerült elérni a rendszerváltás után, oly hamar el is játszották. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a cseh társadalom semmiképpen sem tekinthető a szélsőségekre nyitottnak. Bár az országban is akadnak igen különös jelenségek, például a Hajnal nevű párt parlamenti részvétele, azé a tömörülésé, amely visszaküldené a romákat Indiába, Csehország még a visegrádi államok közül talán a legjobban őrizte meg európai arculatát.

Az a veszély nem fenyeget, mint Budapesten, vagy Varsóban, ahol hivatalos kormányzati politikává emelték az euroszkepticizmust, de az sem, hogy egy Robert Fico szlovák kormányfőhöz hasonló, az önkényeskedéstől sem visszariadó politikus kerüljön hatalomra. Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök ugyan osztja a visegrádiak azon nézetét, amely szerint el kell utasítani a menekültek befogadását, az európai kvótarendszert, de a cseh szociáldemokraták esetében például fel sem merül az, mint a szlovákiai Smernél, amelyet ki is zárhatnak az európai szocialisták soraiból Fico szélsőségesen menekültellenes kijelentései miatt.

A cseh kormányzat második legerősebb pártja, a liberális ANO például egyre inkább stabilizáló tényezőnek tűnik. Bár a párt elnöke, Andrej Babis háttere nem teljesen tiszta, tagadhatatlan, hogy az ANO liberális reformokat akar véghezvinni, s Európában szinte egyedülálló módon mindez nem vezetett a liberálisok népszerűségének csökkenéséhez.

Függetlenül attól, hogy az Európa-párti ANO már két éve a legnépszerűbb párt a Cseh Köztársaságban, a CVVM ügynökség április végén közzétett felmérése szerint mindössze 37 százalék bízik az Unióban, ami a legalacsonyabb érték a 2004-es csatlakozás óta. A helyzet annyira drámaivá vált, hogy Bohuslav Sobotka miniszterelnöknek is meg kellett szólalnia a kérdésben, aki óva intett egy a brithez hasonló népszavazás kiírásától. Az ezt célzó kezdeményezések „értelmetlenek, károsak és veszélyesek” – emelte ki.

A közvéleménykutatók szerint a népszerűtlenségi rekord oka a menekültválsággal kapcsolatos vita. A csehek túlnyomó többsége mereven ellenzi a menekültek befogadását. Érdekes, hogy az EU-nál a NATO sokkal jobb értékeket tudott felmutatni. Az észak-atlanti szövetségben, amelynek az ország 1999 óta tagja, 50 százalék bízik, 38 százalék viszont nem.

A brit kilépés még jobban felerősítheti azokat a hangokat, amelyek szerint Prágának az EU-n kívül van a helye. Az új helyzet a cseh politikusokat is támadásba lendítette, s úgy vélték, változásokra van szükség az EU-ban. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy Jean-Claude Juncker nem alkalmas személy az Európai Bizottság élére. „Egyben kell tartanunk Európa többi részét, s el kell kerülnünk a brithez hasonló kezdeményezéseket” – emelte ki.

Zaorálek szemére vetette Junckernek, hogy nem utazott el Nagy-Britanniába, s nem kampányolt az igenek mellett. (Ezzel kapcsolatban Juncker múlt héten a következőket mondta. Mint fogalmazott, neki teljesen mindegy, hogy a Bizottság elnöki székéből való távozását követelik a Brexitről szóló múlt csütörtöki referendum eredménye miatt. Mint mondta, azért nem akart beavatkozni a referendumot megelőző kampányba, mert ezt nem tartotta volna helyesnek, a britek ezt úgy vehették volna, hogy kívülről akarnak beavatkozni a belügyeikbe.)

Bohuslav Sobotka kormányfőnek is volt javaslata az EU megreformálására. Kifejtette: „Fontosnak tartom, hogy az EU nyitottabbá, rugalmasabbá váljon, s csökkenjen a bürokrácia. Az intézmények szintjén pedig több megértésre van szükség a 27 tagország különbségeivel kapcsolatban” – közölte.

Zaorálek ugyanakkor azt is hozzátette, hogy végzetes lenne a Czexit. „Csehország egy exportorientált állam. Számunkra komoly előnyökkel jár a szabad piac, az utazási szabadság, a külföldi tanulási lehetőségek. Vállalkozóink számára Nagy-Britannia a negyedik legjelentősebb exportország. Fontos mindezeket közvetíteni az emberek számára” – hangoztatta.

Kik állnak a cseh euroszkeptikus mozgalmak mögött? Két vezérfigurája Václav Klaus volt és Milos Zeman jelenlegi köztársasági elnök. Előbbi, Václav Havel elnök egykori ellenlábasa, vérbeli euroszkeptikus, akitől nem állnak távol a valóságtól teljesen elrugaszkodott kijelentések. Az ország uniós csatlakozásának tízedik évfordulóján kijelentette: az uniós csatlakozással a csehek „ismét olyan társadalmi kapcsolatrendszerbe léptek be, amely képtelen tanulni hibáiból, s nagyon hasonlít a kommunizmusra”. Ezért "nincs mit ünnepelni" - szögezte le Klaus 2014-ben.

Klaus még államfőként, 2012 őszén is hallatott magáról méghozzá azzal, hogy tudatosan akadályozta az EU döntéshozatali folyamatának felgyorsítását. Megtagadta ugyanis a Lisszaboni Szerződés új európai pénzügyi mentőalapot létrehozó kiegészítését, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) aláírását, "abszurd és szörnyű dolognak" nevezte a kompromisszumok árán tető alá hozott uniós megállapodást. Klaus annak ellenére tagadta meg az aláírást, hogy a cseh parlament jóváhagyta azt.

Václav Klaus azonban más sajátos lépéseket is tett. A tíz évig hivatalban lévő, 2013 elején leköszönt államfő az Európai Unió lobogójának felvonását is elutasította az elnöki hivatalnak helyet adó Hradzsinban, mert álláspontja szerint a "Prágai Vár a cseh államiság jelképe, nem pedig az Európai Unióé". Elődje, a néhai államfő, Václav Havel botrányosnak nevezte Klaus hozzáállását.

Václav Klaus a „nemzetállamok” híve. Egyes feltételezések szerint ennek folyamatos hangoztatásával valójában azt akarta megakadályozni, hogy minél több német tőke érkezzen az országba. Berlinben amiatt sem értették Klaus németellenességét, mert a Volkswagen igazi sikermárkává emelte az egykor ezer sebből vérző Skodát. Klaus egy ízben így fogalmazott: Németország gazdasági erejével elérte ezt, „amit Hitlernek a páncélosaival sem sikerült”.

Klaus ugyan ma már jelentéktelen személyiség a cseh politikában, komoly szerepe van abban, hogy a társadalom nagy része euroszkeptikusnak nevezhető. Karizmatikus személyiség, akinek sokan elhitték, amit mond. Népszerűsége csak elnöki megbízatása vége felé kezdett zuhanni, amikor amnesztiát adott egy sor olyan személyiségnek, akik gazdasági bűncselekményeket követtek el. Sokatmondó, hogy például 2008-ban, nem egészen négy évvel a cseh uniós csatlakozás után a csehek 47 százaléka vélekedett úgy, hogy az EU nem a jó irányba halad. Németországban például ekkor ez az arány csak 41 százalék volt. Ez a felmérés egyébként akkor készült, amikor Csehország vette át az Unió soros elnöki tisztségét.

A volt elnök számos alkalommal hangoztatta azt, hogy Európát valójában négy ország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország irányítja. Sokan ebben teljesen egyetértettek vele és azt hangoztatták: az EU-nak nincs szüksége a kis országokra. Klaus ma a német euroszkeptikus, jobboldali radikális Alternatíva (AfD) támogatója. Lelkesen ünnepelte, hogy a Brexittel kapcsolatos népszavazáson a kilépéspártiak nyertek. „Ez csodálatos és különleges nap. Az, ami Nagy-Britanniában történt, minden európai demokrata és minden olyan ember győzelme, aki egy szabad világban akar élni. Olyan személyekről van szó, akik rendkívüli módon elégedetlenek azzal, milyen irányba halad az Európai Unió legalább a Maastrichti Szerződés óta” – fejtette ki.

2013-ban úgy tűnt, Václav Klaus távozásával és a baloldali Milos Zemannak a Hradzsinba költözésével a Prágai Vár is „EU-konformabbá” válik. Visszakerült a Várra az uniós zászló, s az új elnök az ESM-et is aláírta. A nyugalom azonban nem tartott soká. 2014 áprilisában Zeman már azt közölte, megérti a csehek euroszkepticizmusát, mert az Európai Uniót „demokráciadeficit” jellemzi. A cseh elnök csatlakozott azokhoz, akik föderális EU-t akarnak.

Tartanak a Brexittől

Miközben a csehek maguk sincsenek kibékülve az EU-val, a Brexitet csak nagyon kevesen támogatták, a megkérdezettek 22 százaléka. Azzal ugyanis tisztában vannak, hogy London távozásával az Unió egy fontos piacot veszít el, ráadásul sok cseh állampolgár dolgozik, illetve tanul a szigetországban.

Számuk becslések szerint 40 ezerre tehető. A Brexit mindenesetre már önmagában is komoly gondot okozhat az exportorientált cseh gazdaságnak. Elsősorban a cseh autóipart érheti hátrányos megkülönböztetés a Brexit révén, igaz, inkább csak hosszabb távon – vélik szakértők.

A menekültválság kitörésével Zeman egyre inkább az euroszkeptikusok táborát erősítette. Szerinte „szervezett invázió” zajlik Európa ellen. Egyre több erőteljesen Moszkva-barát kijelentést is tett, külpolitikája teljesen szembement az Unióéval. Mintának tekintette a „kínai demokráciát”. Olyan értékeket képviselt, amelyek nemigen egyeztethetőek össze az EU-éval. Márciusban a CCTV kínai állami televízióban bírálta a cseh kormányt, amely szerinte „enged az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomásának”. Tavaly úgy vélekedett, Görögország kilépése „a legbölcsebb megoldás lenne”, egyben elutasítja hazájának az euróövezethez való csatlakozását.

Zeman ugyanakkor visszafogta magát a Brexittel kapcsolatos népszavazás után, bár ez nem tartott sokáig, amit az Unióból való kilépést szorgalmazó kijelentése is igazol.

Nem tartanának szavazást a franciák

Nem kívánnak a franciák népszavazást rendezni az ország esetleges Unióból való kilépéséről. A BFM TV által közölt felmérés szerint, amelyet az Elabe iroda készített, a megkérdezettek 55 százaléka utasítja el annak a gondolatát, hogy referendumon döntsenek a Frexitről.

Csak 45 százalék támogatna egy ilyen népszavazást, amelynek megtartását a jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) tűzött zászlajára. Kevéssé meglepő módon a FN szavazói támogatnának leginkább egy ilyen referendumot: a párt támogatóinak 84 százaléka követeli ezt. Szintén többségben vannak a Baloldali Frontnál a népszavazás pártolói (51 százalék).

A felmérés arról is tanúskodik, hogy a megkérdezettek nagy része nem bízik az európai kormányokban. A megkérdezettek 67 százaléka úgy látja: az európai állam- és kormányfők nem állnak a helyzet magaslatán a Brexitről szóló népszavazás után. A britek kilépését eltérő módon ítélik meg. 48 százalék szerint jó, 52 százalék szerint viszont rossz hír.

Más értékeket hozott a TNF felmérése. Itt ugyanis 45 százalék szeretne referendumot az ország EU-ban maradásáról és csak 44 százalék nem. A megkérdezettek 45 százaléka szerint szükséges fenntartani az EU-t.