"Most, amikor a valóság beköszöntött az Európai Unióba, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, demokrata elnökjelölt-aspiráns elküldte első számú földerítőjét, Soros Györgyöt az Európai Bizottságba (sic!), hogy tesztelje jövőbeni politikáját és annak a visszhangját" - jelentette ki Csizmadia László a Kossuth Rádióban. A Civil Összefogás Fórum elnöke hosszas okfejtésbe kezdett arról: "a globális kapitalizmus mögött most valóssággá is vált a pénzügyi háttérhatalom, hiszen senki sem képes megdönteni egy politikai apparátust anélkül, hogy előtte átvegye az irányítást a kulturális tényezők felett. Arról van szó, hogy ez a háttérhatalom az európai keresztény kultúrát akarja szétverni, így tudja majd megszerezni a világ globalizálásához való teret".
Hozzátette: "Soros egy pénzember, aki úgy gondolja, hatalmat is szerezhet. Az sem véletlen, hogy több országból is kitiltották. Láthatjuk, neki nagyon fontosak a civil szervezetek, ezekbe jelentős pénzt pumpál, hogy fellazítsák a neki nem tetsző kormányok működését" - hangsúlyozta. Úgy vélte: Soros azért támogatja a migránsokat, hogy ha betelepülnek Európába, le lehessen szorítani a béreket, el lehet lehetetleníteni a szakszervezeti mozgalmakat. "A lényeg a párhuzamos társadalmak létrehozása, a belháborúk, ebből egy üzletember nagyon jól meg tud élni" - fogalmazott Csizmadia, végül kijelentette: "Soros Györggyel szemben érik egy olyan magyar intézkedés is, mely hasonló lehet a kitiltáshoz."
Noha a CÖF-elnök szavai már csak azért is nehezen értelmezhetőek, mert nem tudni, milyen minőségben nyilatkozik Magyarországról való kitiltási ügyekben, annyi biztos, hogy a kormányzati kommunikációba beleillik zavaros gondolatmenete. Ki hatalmazta fel az amerikai spekuláns üzletembert, hogy Európában folytasson kampányt a migráció ügyében - tette fel a kérdést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón, miután Soros fölszólalt az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján.
"Megadóztatná az uniós országokat, megvonna például Magyarországtól is az uniós támogatásokat, mintegy 30 milliárd eurót költene az EU-s adófizetők pénzéből a kontinensre érkező bevándorlókra. Immár csak az a kérdés, hogy erre a tevékenységre ki hatalmazta fel Soros Györgyöt, illetve miért kampányol ebben a kérdésben Európában, miért nem az Egyesült Államokban teszi ezt meg. Ez a tevékenység egyértelműen magyarellenes, ezt a magyar kormány visszautasítja" - fogalmazott Lázár. Korábban egyébként épp a kancelláriaminiszter volt az, aki Soros - Magyarországon is tevékenykedő - alapítványait vádolta, mert szerinte "titkosszolgálati jelentésekből kiderült", hogy politikai szerepet vállalnak ezek a szervezetek. Később Lázár maga is arról beszélt ugyanakkor, hogy Soros alapítványai esetében semmilyen törvénytelenségre nem bukkantak, azaz az üzletember Magyarországról történő kitiltásának még ilyen kitekert jogalapja sem lehetne.
A ripost.hu szerint (noha lapunk nem találta ezt a köztársasági elnöki honlapon - a szerk.) Áder János hivatalos formában a következő ismert székely viccel válaszolt a szocialista Ujhelyi István, az uniós tagságot érintő kérdésére. "Áron bácsit faggatja a felesége: - Áron szeretsz te még engem? Olyan régen mondtad már, hogy szeretsz. Mire Áron bácsi a következőt feleli: - Harminc éve megmondtam már, hogy szeretlek. Ha ez változik, szólok."
Magyarország uniós tagságával kapcsolatban korábban Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, ma jó szívvel nem tudna az EU-tagságra szavazni, hasonló véleményt fogalmazott meg Kovács Zoltán kormányszóvivő is. Ujhelyi ezt követően nyílt levélben kérte az államfő állásfoglalását: ő maradna-e az EU-ban.
Egyértelmű ugyanakkor, hogy a Fidesz-kabinet lebegteti a legújabban menekültügyben radikálisan eltérő álláspontot képviselő Soros esetleges kitiltását, amelyre a Büntető törvénykönyv (Btk.) értelmében "közérdek veszélyeztetése" esetén kerülhet sor, bírói ítélet alapján. Balázs Péter szerint azonban mindez egyébként is csupán kommunikációs trükk, figyelemelterelés. "Az Orbán-féle, egytémájú kormánypropaganda nagyon nagy bajban van" - mondta lapunknak a volt külügyminiszter, aki szerint a brit népszavazás eredményével a kormányfő nem számolt, így arra nem is tudott felkészülni, így a kormányoldalon a lehető legbutább, legfelkészületlenebb módszerrel a mai napig próbálják összemosni a menekültügyet a Brexittel, miközben az első percben mindenki számára világos lehet, hogy a szigetországban a bevándorlás problematikáján a kelet-európai, uniós munkavállalók ügyét értik, tehát épp a magyar dolgozók minősülnek nem kívánatos migránsnak. Ez súlyos probléma, amelyre Orbán nemcsak korábban nem adott megfelelő választ, de a népszavazási eredmény tudatában sem tudott újat mondani.
Balázs szerint ugyanakkor a legrémisztőbb a kvótareferendumért és akár az uniós tagság terítékre kerüléséért vívott kommunikációs hadjáratban az, hogy az a Lázár János érvel a kilépés mellett, akire az uniós pénzek bízva vannak. Miközben pedig az Orbán-kormány retorikája naponta kerül önellentmondásba, a napnál világosabb, hogy nemcsak egy megvalósuló EU-val való szakítás, de már ez a folyamat is ellentétes Magyarország érdekeivel. Ahogyan az "otromba, durva" kitiltási retorika is, amelyet - mint ahogyan a sorosozást és a brüsszelezést - mihamarabb abba kellene hagyni, mert ez egy önsorsrontó politika.
Nem fog felhagyni vele, sőt elviszi a falig - véli ezzel szemben Ara-Kovács Attila. A külpolitikai szakértő egyetért azokkal az elemzésekkel, melyek szerint a kormányfő mára eljutott az EU-ból való kilépés szándékáig. Éppen ezért nem kérdés, hogy miért folytatódik ma a kampány, hiszen még mindig kétharmad azoknak az aránya Magyarországon, akik az EU-tagságot pártolják. A szakértő szerint szerint "ezt kell ledolgozni" 2020-23-ig, hiszen addigra az uniós források is elapadnak, s a kabinet nem is dolgozik azon, hogy Magyarország ezt követően is az EU költségvetésének kegyeltje legyen. Sőt, "Orbán elődei hibájából okulva úgy döntött, neki a hatalom kell ahhoz, hogy megtartsa a pénzt, s nem fordítva", éppen ezért nem viseli az EU demokratikus garanciákat számon kérő kontrollját a hatalomgyakorlásán. Ezért akar szabadulni a közösségből, s éppen ezt szolgálja a kombinált médiakampány is, amelynek most épp a kvótareferendum és a sorosozás állnak a központjában.
Ara-Kovács arról is beszélt, hogy Brüsszel és "egy idegen zsidó, aki valójában egy magyar zsidó" bárminemű bűnbakká tétele valójában csakis a demokratikus normák elleni lázadásról szól: Orbán "célja tehát evidens módon csak az EU-ból való kilépés lehet". Sőt, szerinte Soros támadása egy hagyományosan antiszemita, kifejezetten idegengyűlöletre építő hadjárat, hiszen egyértelmű, hogy az európai menekültpolitikához semmi köze Sorosnak, ő csupán elmondja a véleményét, amit figyelembe vehet az EU, ha megfontolásra érdemesnek tart. Ara-Kovács szerint az másodlagos, hogy Soros felvetései logikusak lehetnek a válság kezelésében, hiszen a "több csatornás habonyi találmány", a sorosozás nem valódi érvekkel operál - sem itt, sem más esetekben. Ez egy "többfenekű dob": kiválóan alkalmas az Orbán-kormány aktív szerepvállalására az amerikai elnökválasztási kampányban is - vetette fel. A republikánus hűségeskü, melyet a magyar kabinet már többször megtett, éppenséggel annak a szélsőségesen populista irányvonalnak kíván kedvezni, amelyet Donald Trump képvisel, s amely szintén a bezárkózást, a nacionalizmust, s a putyini oroszbarát retorikát képviseli. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormányoldalon nem számolnak azzal: "ki lehet tiltani Sorost, neki ebből kevés kára származna, Orbánnak és a Fidesznek azonban súlyos következményekkel kellene szembenéznie". Az amerikai üzletember magyarországi érdekeltségei, akár alapítványai, akár a Közép-Európai Egyetem működése ugyanis jelentősen kérdésessé válna egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén, s egy ilyen húzás még egy esetleges, republikánus amerikai kormány számára is túlmenne egy bizonyos határon.
Sérül a méltányos jogorvoslathoz való jogom, ha Áder János kiírja a kvótareferendumot anélkül, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elbírálja a hétfőn benyújtott alkotmányjogi panaszomat e tárgyban - mondta lapunknak Szanyi Tibor.
A szocialista EP-képviselő a kvótareferendummal kapcsolatos május 3-ai kúriai döntés miatt fordult az Ab-hoz, panaszában pedig azzal érvelt, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás súlyosan sérti az EU szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket. Szanyi szerint a kérdés a költségvetést is érinti, hiszen ha Magyarország a referendum - egyelőre kérdéses jogkövetkezményére hivatkozva - nem fogadja be a menekülteket, akkor menekültenként csaknem 79 millió forintot lehet köteles fizetni.
Ez 1294 fővel számolva 102 milliárd forintot jelent, s mint adófizető állampolgárt, ez személyesen érinti Szanyit is, de uniós képviselőként is fontosnak tartotta, hogy a jogérvényesítés lehetőségeit kihasználja. Emlékeztetett: korábban már fordult az ügyben az Ab-hoz, felülvizsgálati kérelmét a testület azonban elutasította, érdemben pedig nem is vizsgálta beadványát. Szanyi egyébként abban az esetben, ha az Ab a rendelkezésére álló 300 nap alatt elbírálja, s adott esetben elveti alkotmányjogi panaszát, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, de ugyanezt teszi akkor is, ha az államfő panasza elbírálása előtt kiírja a referendumot.
Minderre reagálva a KDNP-s Hollik István azzal állt elő: a szocialisták bevándorláspártiak, és "Soros Györgyhöz hasonlóan a brüsszeli bevándorláspolitikát támogatják". Erre az MSZP közölte: nem engedik, hogy a Fidesz kiszavaztassa Magyarországot az EU-ból.
Hol nem kívánatos?
Soros György a világ több államában már-már a "gonosz" megtestesítője. Egyes államokban ennek politikai okai vannak, mert a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai üzletember alapítványai révén támogatja a demokratikus, akár politikai mozgalmakat.
Oroszországból például Soros ugyan nincs kitiltva, de tavaly novemberben két általa támogatott alapítványt tiltottak be. A moszkvai főügyész hivatala a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint Nyílt Társadalom Intézetének Támogatási Alapítványát minősítette nemkívánatosnak. Az orosz főállamügyészség ugyanis megállapította, a két nem kormányzati szervezet "veszélyezteti Oroszország alkotmányos rendjét és az állam biztonságát". Moszkvai politikusok rendszeresen oroszellenes retorikával, az ország érdekeibe való beavatkozással vádolják Sorost, s azt állították, ő volt a társfinanszírozója 2013-2014 telén a Viktor Janukovics akkori, oroszbarát ukrán elnök elleni ukrajnai tömegmegmozdulásoknak. Az orosz igazságszolgáltatás korábban már nemkívánatossá nyilvánította az amerikai kongresszus támogatásával működő Nemzeti Demokráciaalapítványt is.
Sorost Ukrajnában, 2004-ben, két férfi vízzel locsolta le és majonézzel dobálta meg azt állítván, hogy ő áll a narancsos forradalom mögött. Grúziában szintén őt gyanították a demokratikus fordulat mögött, amelyet követően lemondásra kényszerült Eduard Sevardnadze államfő, egykori szovjet külügyminiszter. Mostanában Macedóniában vádolják őt azzal, hogy meg akarja dönteni a jobboldali kormány hatalmát, de azzal is vádolták, hogy ő állt a több százezres ellenzéki tüntetések mögött is. A napokban egyébként Miloš Zeman cseh elnök is azzal állt elő: Soros tevékenysége "néhány téren legalábbis gyanús, és feltűnően hasonlít a belügyekbe való beavatkozáshoz". Példaként hozta az ukrán Majdant, majd célzást tett rá, hogy ilyen akciók akár Csehországban is szerveződhetnek.
Sorost azonban több üzleti, illetőleg pénzügyeket érintő ügye miatt is sokan bírálják. Franciaországban 3 millió dolláros büntetésre ítélték, a döntést 2011-ben erősítette meg másodfokon az illetékes bíróság. Az indoklás szerint 1988-ban úgy vásárolta fel, majd adta el a Société Générale részvényeit, hogy tudta: a vállalat eladósorban van. Soros nem túl népszerű Délkelet-Ázsiában, mert a kilencvenes évek végén támadást intézett a malajziai tőzsde ellen. 2001-ben pedig nacionalista csoportok tüntettek vele szemben Bangkokban, mert a vádak szerint 1997-ben az ő pénzügyi spekulációi miatt vesztett sokat értékéből a nemzeti valuta, a baht. Soros hasonló okok miatt persona non gratának számít Szingapúrban. Kínában pedig többször bírálták őt amiatt, hogy támadást intézett a jüan ellen. Idén januárban számos Soros-ellenes cikket jelentetett meg a pekingi sajtó.