Egész nap hazudnak

Habár lapunknak két jogász is azt mondta, hogy jogilag nem aggályos a kormány menekültkampánya, mivel kormányzati propagandáról, és nem valós bűnügyről van szó a Büntető-törvénykönyv egyik paragrafusában érdekes dolgot szúrtunk ki: a közveszéllyel való fenyegetés büntetendő. A kabinet pedig kísértetiesen hasonló dolgot csinált, hiszen kiderült: a körmendi menedékkérők semmit sem követtek el, hiába sulykolta a hivatalos kommunikáció azt, hogy kézilabdás lányokat zaklattak és, hogy veszélyesek.

Btk. 338. § Közveszéllyel fenyegetés

(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

A Fidesz menekültellenes kampányát nem ingatta meg, hogy a körmendi esetről kiderült, hazugság - vélekedett lapunknak Ceglédi Zoltán, miután a rendőrség közölte: nem történt törvénytelenség a körmendi menekülttáborban. A politikai elemző kifejtette: a kormánypárt nem elfojtani akarja a számára negatív híreket - mint a példaképül választott autoriter rendszerek 20-30 évvel ezelőtt -, hanem "hírözönnel" eltakarni. Ebben partner a bulvárt és propagandát ömlesztő sajtójuk is; utoljára talán Schmitt Pál plágium-botrányánál lehetett a kabinethez közel álló médiából kormánykritikus véleményeket hallani. A Fidesz-kampány akkor szenvedhet vereséget, ha az emberek "szemmagasságába" kerül a valóság, saját bőrükön tapasztalják a kormányzati kudarcokat. Mindaddig viszont bőven megéri Orbánéknak hazugságokat terjeszteni, amíg azokat elég egy rövid közleményben helyretenniük, akár hónapokkal később -– fogalmazott. Egyetértett Ceglédi szavaival a Népszavának nyilatkozó másik szakember is. "Már akkor is tudtam, hogy hazugság a körmendi eset amikor először olvastam róla" – mondta Szentpéteri Nagy Richárd, hozzátéve: egy idő után az emberek immunisok lesznek a rengeteg hazugságra, a kormánynak pedig pontosan ez az érdeke. A menekültekre „szüksége” van az Orbán-kabinetnek, mivel ez az egyetlen ötletük évek óta - közölte a politológus.

Új szabályok a határnál

Mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén kedd éjféltől - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Ez azt jelenti, hogy azokat a migránsokat, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a határkerítésen található kapukig, és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzóna felé - fejtette ki Bakondi György. Az intézkedést, amellyel egy időben jelentősen megerősítik a határőrizeti erőket a térségben, az Országgyűlés felhatalmazása tette lehetővé. A Magyar Helsinki Bizottság elítélte azokat a jogszabály-változásokat, amelyek még inkább ellenőrizhetetlenné teszik, mit is csinálnak a rendőrök a feltartóztatott menedékkérőkkel. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is közleményben ítélte el az új, önkényeskedésre lehetősége biztosító szabályokat.

Május 5-én először az ATV-n jelent meg egy hír arról, hogy migránsok zaklattak körmendi lányokat. Állítólag egy nappal korábban a körmendi menekülttábor lakói megbámulták a szomszédban lévő rendészeti szakközépiskola kézilabdázó diáklányainak edzését, amikor pedig elküldték őket, akkor egyikük berúgott egy ablakot. A kormány azonnal ugrott a témára, maga Orbán Viktor utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy intézkedjen, és védje meg a lányokat az őket zaklató migránsoktól. Ezek után Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő is elismételték a dolgot kihangsúlyozva, hogy Magyarországból nem lehet Köln, szóval itt aztán keményen odalépnek a lányokat zaklató, törő-zúzó migránsoknak. Az eset után egy héttel Körmenden már totális volt a hisztéria, a többség nőgyűlölő terroristának látta a menekülteket és bevándorlókat.

Csak közben kiderült, hogy a dologból egy szó nem igaz. A helyi rendőrkapitány és a (fideszes!) polgármester is cáfolta, hogy bármi erőszakos, vagy egyáltalán, bármi említésre méltó dolog történt volna. "Az ablak betörésének egyáltalán nem volt szemtanúja, a sportcsarnokba senki sem ment be, az iskola tiszthelyettese csak utólag vette észre, hogy betört az üveg, a hatóságok pedig semmilyen agresszív magatartást sem tapasztaltak." Ezt Tiborcz János dandártábornok mondta az eset után, amíg közleményét le nem szedték a rendőrség honlapjáról. Rémhírkeltésről beszélt a helyi polgármester is.

A kormánynak persze jól jött a hiszti és nem véletlenül fújta a lehető legnagyobbra. Május elején minden azzal volt tele, hogy milyen hihetetlenül sok pénzt nyúltak le a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül, amikor nem erről, hanem az agresszív körmendi migránsok ablaktöréséről volt szó, az tiszta haszon volt a kormánynak.

De nem csak a körmendi üggyel borzolta feleslegesen a köznyugalmat a kabinet. A Migráns Szolidaritás Csoport hétfő este demonstrációt tartott, a Szegeden elítélt 11 migráns mellett álltak ki. Az eljárást kirakatpernek nevezték, a vádlottakat "a magyar állam bábként használja őket arra, hogy félelmet keltve erősítse a pozícióját". A perben tiltott határátlépésért és a röszkei zavargásokban való részvételért kaptak börtönbüntetést a szerintük vétlen résztvevők. Köztük egy kerekesszékes meg egy bottal járó férfi, akit aztán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a szökés veszélyére hivatkozva a hétvégén újra őrizetbe vett. Végül a békéscsabai bíróság megszüntette ellenük az eljárást, Bicskén, nyitott menekülttáborba várhatják jogerős ítéletüket.

Megint elmarasztalás

Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), megítélése szerint ugyanis a magyar hatóságok indokolatlanul rendelték el egy iráni menedékkérő fogva tartását. Az O. M. néven említett férfi 2014 júniusában érkezett Szerbia felől Magyarországra, ahol menedékkérelmet nyújtott be. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal június 25-én elrendelte őrizetbe vételét, a szökés kockázatára és arra hivatkozva, hogy személyazonosságát nem tudták megerősíteni. Augusztus 22-én a férfit szabadon engedték, és októberben a menekültstátust is megkapta. A menekült azzal a panasszal fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz, hogy a magyar hatóságok önkényesen és indokolatlanul rendelték el a fogva tartását. A strasbourgi bírák ítélete szerint a magyar államnak a jogsértés miatt csaknem 11 ezer euró kártérítést kell kifizetnie a felperesnek.