Az egyik ingyenesen terjesztett fővárosi kerületi lap a "migránsokon" gúnyolódik. Azt írja: álcázzák magukat. „Új trükköket eszelnek ki az illegális bevándorlók … hogy a hatósági ellenőrzést elkerüljék, áruházakban szereznek be új öltözéket. Így a turisták közé vegyülve utaznak át az országon.”
Tényleg, az ember esze megáll, mit ki nem találnak ezek! Álcázzák magukat. És miért? Abból a gonosz célból, hogy „átutazzanak az országon”, vagyis eljussanak Németországba, ahol emberekből áll a kormány. Persze, nálunk is emberekből áll, a különbség annyi, hogy a németeknél úgy látszik, még a kormányon levőknek is van szívük. Naivan azt képzelném, hogy ha már mi vezetjük az uniós szívtelenségi rátát, akkor legalább az újságíró kollégáink gondolnak arra, hogy a hangvételükkel, stílusukkal, szóhasználatukkal is befolyásolják a közvéleményt. Csakhogy itt talán nem egyetlen kolléga botlásáról van szó, mert ez a stílus nemcsak egy (közpénzből finanszírozott) vacak kis helyi lapocskára jellemző, hanem a közrádióra és a köztelevízióra is. (Ami persze szintén közpénzből kelt hangulatot ezek ellen a szörnyű sorssal megvert menekültek ellen.) Attól, hogy egy újságíró kormánypárti, éppenséggel még lehetne együttérző is. Ehelyett gúnyolódik.
Pedig a magyar sajtó olyan elődökre tekinthet fel, mint például Bálint György, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Ady Endre, Mikszáth Kálmán. De hát miért ezekre az elődökre tekintene, amikor másféle szellemet is követhet? Például hibáztathatja a görög hatóságokat a menekültválságért (csakugyan, miért nem géppuskázzák a tengerbe a menekülteket?), továbbá a németeket (miért viselkednek keresztényhez méltóan?), és főleg Brüsszelt, amely oly élesen kritizálta a magyar vezetést némi állítólagos demokrácia-sértésért, bezzeg ezeket az antidemokratikus módon, mi több, illegálisan menekülő embereket pedig pátyolgatja! Alighanem Soros György áll emögött is.
Kormányunk szerint kétféle migráns van: az egyik háborús területről menekül, őrajta, ha szabályosan jelentkezik a határon, segítünk. (Bezárjuk egy nyomorult menekülttáborba.) A másik migráns gazdasági előnyökért próbál bejutni az Európai Unióba. Hát ez érthető, de sajnos, ezzel elvenné a magyarok munkáját (Angiában, Németországban?), és talán veszélyeztetné a közbiztonságot is, úgyhogy bocsi, de mi a mi hazánk érdekeit nézzük, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Az Unicef június 29-én közzétett egy jelentést a világ gyermekeinek helyzetéről. Néhány adat. „2015-ben körülbelül 5,9 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek halt meg, főként olyan betegségekben, amelyek egyébként könnyedén és megfizethető módon megelőzhetők és kezelhetők lettek volna.” „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint, 2015-ig legalább 60 millió ember menekült el hazájából a konfliktusok és az erőszakos események miatt. A menekültek fele gyermek.” „Világszerte körülbelül 124 millió gyermeknek nincs arra lehetősége, hogy elkezdje és befejezze az iskolát.” „Körülbelül 150 millió 14 év alatti gyermek vesz részt gyermekmunkában.”
Mielőtt jó hazai szokás szerint mindezért az Amerikai Egyesült Államokat és főleg Soros Györgyöt hibáztatnánk, gondoljunk arra, hogy az USA dollármilliárdokat költ az éhhalál csökkentésére, az USA és az Európai Unió mentőakciói nélkül valószínűleg több tízmillióval magasabb lenne az éhínségben elpusztultak száma. Amely az utóbbi években ugyan csökken, éppen elsősorban az USA segítségének köszönhetően. És úgy mellesleg idézhetném azokat az adatokat is, hogy mekkora összegeket fordított a Soros Alapítvány a magyar oktatás fejlesztésére, kifejezetten egyrészt a legszegényebb régiók diákjaira, másrészt a legtehetségesebbekre összpontosítva az erejét. Ha hálás kellene legyen ez az ország egy adakozó mecénásnak, az éppen Soros György lenne. De nem egy filantróp feladata, sőt nem is egy gazdaságilag erős országé, vagy országcsoporté, hogy segítsen az iszonyatos nagy bajban levőkön, hanem mindannyiunké, mert az a helyzet, hogy ha van Isten, akkor az Isten mindannyiunkat testvérnek teremtett, ebben úgy nagyjából minden fontos vallás egyetért, jelzem, még az iszlám is. Ha pedig nincs Isten, akkor is van lelkiismeret.
Egyébként most, kivételesen a mi esetünkben, magyarok esetében, a lelkiismeret pont ugyanazt diktálja, mint az érdek. Az egyik fontos nyilatkozat néhány napja arról szólt, hogy azért van szükség az 1700 ember befogadása miatt kiírt népszavazásra, mert különben nekünk is, az angolokhoz hasonlóan, az Európai Unióból való kilépésről kellene népszavazást hirdetni. Így viszont el tudjuk ezt kerülni. Sokan talán fenyegetésnek értelmezik ezt a mondatot, pedig nem az, hanem pontos diagnózis. Ha ezen a népszavazáson kinyilvánítaná a magyar nemzet, hogy kormányával ellentétben a népnek van szíve, és hajlandó befogadni menekülteket, akkor csakugyan nem hirdethetne itt senki referendumot az EU-ból való kilépéssel kapcsolatban.
Márpedig, ha van kiemelt nemzeti érdek ma Magyarországon, az éppen az EU-tagság. Nagy rizikó 1700 szerencsétlen menekült befogadása? És a kilépés ötletének lebegtetése? Az teljesen kockázatmentes?
