Mint Baán László írja: a bontási terület kiürítése nem jelenti a tiltakozók véleménynyilvánítási jogának csorbítását, hiszen az aktivisták természetesen szabadon gyakorolhatják ezen jogukat a Városliget azon területein, melyek nem építési-, bontás-, vagy munkaterületek. A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem járhat önhatalmú, a törvényességet semmibe vevő cselekedetekkel, mint amilyen a lebontandó Hungexpo irodaházak megszállása volt.
A Ligetben található romok által eddig elfoglalt terület kisebbik részén épül majd a nemzetközi építészeti tervpályázaton kiválasztott, a világhírű Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza épülete, míg a parkból évtizedek óta kihasított, eddig elzárt 10.000 négyzetméternyi terület legnagyobb részét pedig zöldfelületként kapják vissza a Liget látogatói. A Városliget átfogó fejlesztése egy több éves előkészítő folyamat után indul meg: 2019-re megújul a park teljes zöldfelülete és annak aránya a Városligeten belül a jelenlegi 60-ról 65 százalékra növekszik. Ezzel párhuzamosan felújításra kerülnek a már meglévő épületek és liget hagyományaihoz illeszkedő új, világszínvonalú kulturális intézmények létesülnek.
A Városliget megújítása évtizedek óta várat magára, a Liget Projekt Budapest történetének a millenniumi idők óta legnagyobb kulturális városfejlesztési lépése, amelyet a Liget használóinak többsége is támogat. Az Ipsos Zrt. idén tavasszal kétfázisú (kvalitatív és kvantitatív), reprezentatív kutatást végzett a budapestiek és a Városliget használói körében a park átfogó megújítását szolgáló Liget Projektről. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik, pont úgy, ahogy a Liget megújítása történik majd - írta a miniszteri biztos közleményében.
Az aktivisták és a hatóságok közötti harcról készült tudósításunkat ide kattintva olvashatja!
