Már a Bank of England is úgy látja, hogy beigazolódni látszanak a korábbi Brexit-forgatókönyvek negatív gazdasági hatásai. A brit jegybank kedden hetvenoldalas jelentést tett közzé a népszavazást követő gazdasági helyzetről. Ebben egyrészt összegzik a korábban ismert tényeket: a font 9 százalékkal gyengült, aminek következtében 1985 óta nem látott mélypontra süllyedt a brit valuta a dollárral szemben, valamint a szigetországi bankok részvényárfolyamai is átlagosan 20 százalékkal estek – ez a brit pénzintézetek iránti bizalom megrendülésére utal. Mark Carney, a Bank of England elnöke is megerősítette, hogy a népszavazás utáni helyzet rengeteg bizonytalanságot hozott magával.
A jegybank a bankszektor hitelezőképességének visszaesésétől tart, emiatt jelentős monetáris politikai lazításokat vezetett be: ezentúl nem kötelező vészhelyzeti tartalékot képezniük a bankoknak a kockázatos eszközök után. Ez hatalmas pénzmennyiséget szabadít fel a pénzintézetekben, amelyet lakossági és üzleti hitelezésre fordíthatnak, így enyhülhetnek a brit háztartások és vállalatok nehézségei a bizonytalan időszakban. Elemzők ezt a piacok felé tett gesztusnak tartják és valószínűsítik, hogy a jegybank a közeljövőben az alapkamatot is csökkenteni fogja. Történelmi lépés lenne ez, hiszen a Bank of England 2009 óta rekord alacsonynak számító, fél százalékos szinten tartja a kamatlábat.
Mindeközben a brit kormány sem maradt tétlen a tőkepiacok és vállalatok bizonytalanságát látva. George Osborne pénzügyminiszter a hét elején jelentette be, hogy szándékaik szerint 20-ról 15 százalékra mérsékelnék a társasági adót Nagy-Britanniában. Ez lenne a második legalacsonyabb társasági közteher az OECD tagországok között – ennél már csak az írországi 12,5 százalék alacsonyabb. (Összehasonlításképpen jelenleg Magyarországon ez szintén 20 százalék.) A kormány vélhetően azokat a cégeket szeretné maradásra bírni, akik a brit kilépés hírére az EU-ba való áttelepülést helyezték kilátásba. Ám a lépés azért is meglepő, mert a népszavazás előtt alig egy héttel szintén a pénzügyminiszter helyezte kilátásba, hogy kilépés esetén jelentős adóemelés következhet, többek között a társasági adót is 22 százalékra növelnék.
Forgatókönyvek a jövőről
A hírek jelenleg jórészt a rövidtávú hatásokról szólnak, ám a hosszútávú következmények még nagyobb hatással lehetnek a világgazdaság, az EU és természetesen Magyarország helyzetére. Mindenesetre ezek a hatások nehezen felmérhetők, rengeteg a bizonytalanság, köszönhetően annak, hogy az érintett országok és szervezetek tulajdonképpen csak most kezdenek el komolyan foglalkozni a Brexit utáni élet mikéntjével.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolatának jövőjéről a BBC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Ezek mind létező nemzetközi példákból indulnak ki, mint például a norvég vagy a svájci modell. Előbbi esetben az Egyesült Királyság továbbra is hozzáférhetne az uniós közös piachoz, ami elemi érdeke a brit kabinetnek, ha meg akarja tartani a Cityt pénzügyi központként. Ám az együttműködésnek ára lenne: az uniós szabályok elfogadása mellett akárcsak Norvégiának, Nagy-Britanniának is hozzá kéne járulnia az uniós költségvetéshez, valamint a személyek szabad áramlását is el kellene fogadnia – miközben pont e kötöttségek felszámolása volt a jelmondata a „Leave” kampánynak.
A svájci modell nagyon hasonló ehhez, azzal a különbséggel, hogy az ország kétoldalú szerződések révén férne hozzá az egységes piachoz, valamint a költségvetési hozzájárulás és a jogszabályi harmonizáció is kisebb mértékű lenne. Szóba kerülhetnek kevésbé szoros együttműködések török vagy kanadai mintára, amelyek gyakorlatilag csak a vámuniót foglalnák magukban, néhány termék kivételével. Fontos azonban, hogy ebbe nem tartoznak bele a szolgáltatások, ami megnehezítené a londoni City helyzetét. Mindegyik eset hátránya ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának úgy kellene elfogadni bizonyos uniós szabályokat, hogy azokba nincs beleszólása. A függetlenség és a közös piachoz való hozzáférés így jobbára csak egymás rovására valósulhat meg.
Perifériára szorulhatunk
A Nagy-Britannia nélküli Európai Unió jövőjéről is megoszlanak a vélemények. A World Economic Forum elemzői szerint például a Brexitnek csekély hatása lesz a mindennapi uniós ügymenetre. Az elemzők azt írják, hogy mivel Nagy-Britannia a legnagyobb harmonizációs törekvésektől (úgymint az euró bevezetése vagy a közös migrációs politika) már tagként is távol tartotta magát, a britek kilépése nem fog nagy változást hozni mindezekben. A 32 helyett pedig immár 31 állam által alkotott Európai Gazdasági Térség továbbra is hatalmas egyesült piacot jelent tagjainak. Más véleményen van a Lánchíd rádiónak nyilatkozó Róna Péter. Az Oxfordon tanító közgazdászprofesszor szerint a brit kilépés elősegítheti a „kétsebességes Európa” kialakulását: a nyugat-európai tagállamok, különösen Németország a szorosabb integrációra törekednek, míg a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó visegrádi országok, köztük Magyarország, perifériára szorulhatnak a döntéshozatalban.
Magyarország Brexit utáni kilátásai szintén homályosnak tetszenek. A kockázatok több helyen jelentkeznek: a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalók helyzete a közbeszédben is állandó téma, ám ezen kívül bizonytalan, hogy a Magyarországon működő brit vállalatok maradnak-e az országban, valamint hogy a brit fizetőeszköz gyengülése mennyire csökkenti a hazai exportőrök forintban vett bevételeit és külföldről fontban hazautalt jövedelmek értékét. A Magyarországon működő brit tulajdonú leányvállalatok száma 771-re tehető a KSH adatai szerint, és ezek összesen 49 ezer főt foglalkoztatnak. Nemzetgazdasági szempontból a hazai vállalatok hozzáadott értékének 3 százalékát adják. Mivel Nagy-Britannia az Unió nettó befizetői közé tartozik, kérdéses, hogy csökkenni fognak-e a Magyarországnak jutó uniós támogatások a szigetország kilépésével.
Úgy tűnik, hogy a Nagy-Britanniába már korábban kiköltözött EU-állampolgárokra egyelőre nem lesz hatással a kilépés, a jövőbeli munkavállalás pedig attól függ, hogy a brit kormány miben egyezik meg az uniós vezetőkkel. Sok múlik a megalakulóban lévő kabinet összetételén: ha a hatalomra kerülő politikusok nem lesznek radikális Brexit-pártiak, akkor talán a személyek szabad áramlásának kérdésében is tehetnek engedményeket.
Elmarad a 2008-as sokk
A Magyar Nemzeti Bank azonban nyugalomra int, ugyanis nem kell a 2008-as válsághoz hasonló visszaeséstől tartani Magyarországon. Tanulmányuk szerint az uniós költségvetésbe nettó befizető Nagy-Britannia kilépése legfeljebb a 2020 utáni támogatási ciklusban okozhat változást, és ha a szigetország továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, a kifizetések összege nem fog változni A külkereskedelem kihívásairól szólva a szerzők rámutatnak, hogy a hazai kivitel kevesebb, mint 5 százaléka irányul az Egyesült Királyságba, így a font gyengülésére rugalmasan reagálhatnak az exportőrök. Ugyanígy a hazautalt jövedelmek összértéke sem jelentős annyira, hogy a font esésének és így a külföldi devizában lévő jövedelmek értékcsökkenésének makrogazdasági következménye legyen. Ami mégis aggodalomra ad okot az az, hogy a külföldről érkező hazautalások 30 százaléka az Egyesült Királyságból érkezik, 161 millió euró értékben.
Lassuló növekedés
Szintén kérdéses, hogy a világgazdasági növekedést mennyire fogja visszavetni a Brexit, és mely gazdaságok vannak jobban kitéve a kockázatoknak. A brit kilépés várható hatásairól több londoni elemzőház is megjelentette tanulmányát. Az Oxford Economics szerint nem várható a 2008-as válsághoz hasonló recesszió, ugyanakkor a világ nagy gazdaságainak növekedése egyértelműen lassulni fog. A Capital Economics közgazdászai is hasonló következtetésre jutottak a londoni tőzsdeindex hirtelen esése, majd konszolidációja után. Ugyanakkor megoszlanak arról a vélemények, hogy az Egyesült Államok gazdaságát egyáltalán érinteni fogja-e a Brexit. Az mindenesetre valószínű, hogy a Fed egyelőre kivár az alapkamat további emelésével.
Az Uniós országok növekedési kilátásait szintén mérsékeltnek látja a Capital Economics. Közgazdászai szerint a Brexit összességében fél százalékkal fogja visszavetni a növekedési ütemet az eurózónában, a kelet-közép-európai tagállamokban némileg kisebb csökkenésre számít. Számításaik alapján a magyar gazdaság növekedése jövőre 2,3 helyett 2 százalékos lesz, és 2018-ban is csak 2,3 százalékot várnak, ami lényegesen kevesebb a kormány által prognosztizált 3 százaléknál.