Grexit jöhet a Brexit után?

Egy éve annak, hogy a görögök népszavazáson utasították el a nemzetközi mentőcsomagban való részvételt. Később nagyon megfizették a döntés árát. S még messze a válság vége, hiszen a Brexittel kapcsolatos népszavazás Görögországra is igen negatív hatást gyakorolhat. Nagy-Britannia ugyanis a görög termékek egyik legfontosabb felvevő országa.

Nyomás alatt a kormány

Görögország hitelezői ismét egyre nagyobb nyomás alá helyezik Athént azért, hogy az ország folytassa gazdasági reformjait. Ez a feltétele annak, hogy az ország hozzájusson a következő, 2,8 milliárd eurós hitelcsomaghoz. Ez annak a 86 milliárd eurós mentőcsomagnak a része, amelyet tavaly, hosszas kötélhúzások és drámai alkudozások után szavaztak meg Athén számára.

Bár azóta Görögország újra és újra hajlandó beadni a derekát, s teljesíteni a hitelezők óhajait, azért erőteljes túlzás lenne azt állítani, hogy már szent lenne a béke a hitelezők és a görög kormány között. Az Ependiszi című lap szombaton hozta nyilvánosságra Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter tízoldalas levelét, aki szerint a hitelezők tárgyalóküldöttségeket azzal vádolja, hogy alá akarják ásni a reformokról szóló tárgyalásokat. A levélből kiderül, hogy a Görögországban tárgyaló küldöttség elégedetlen néhány nemrégiben elfogadott törvénnyel. A pénzügyi tárcavezető szerint a küldöttség tagjai „teljességgel abszurd” követelésekkel álltak elő.

A görög kormánynak egyelőre van ideje, mert a hitelezők augusztus elejéig akarnak megállapodni a kemény intézkedésekről. A hitelezők egy magas rangú képviselője a Kathimerini című lapnak elmondta, nem lesznek könyörületesek Görögországhoz, amennyiben a nyár folyamán nem közelednek az álláspontok.

A vita a Brexittel kapcsolatos népszavazás miatt lángolt fel újra. A hitelezők ugyanis attól tartanak, hogy a referendum érzékenyen érinti a görög gazdaságot, s kevésnek bizonyulnak azok az intézkedések, amelyeket a görög kormány már elfogadott.

Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokraták elnöke athéni látogatása során igyekezett megnyugtatni a vendéglátókat. „Szó sincs Grexitről” – fejtette ki a Ta Nea című lapnak.

A következő hetek fontos eseménye lesz az ADMIE áramszolgáltató privatizációja, valamint az új görög privatizációs alap felügyelőbizottságának kinevezése. Mint oly sok dologban a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalásokban, e tekintetben is komoly csúszás tapasztalható, hiszen már június végéig meg kellett volna állapodni erről. Az athéni kormány egyik illetékese a Kathimerininek elmondta, hogy ez a lassúság nem csak rajtuk múlik, a hitelezők döntéshozatala sem megy gyorsan.

S mit várnak még el a hitelezők? A legkényesebb kérdés Alekszisz Ciprasz miniszterelnök számára, hogy elvárják a munkaügyi reformot, amely megkönnyítené a munkavállalók elbocsátását.

Maradnának a szlovének az EU-ban

Amennyiben Szlovéniában most tartanának népszavazást az Európai Unióból (EU) való kilépésről vagy bennmaradásról, a polgárok túlnyomó többsége az utóbbi mellett tenné le a voksát - közölte a Delo című ljubljanai napilap az MTI közlése szerint.

A lap által végzett közvélemény-kutatás szerint a szlovénok 60 százaléka a bennmaradásra, 25 százaléka pedig a kilépésre szavazna, 15 százalékuknak pedig nincs kiforrott véleménye. A kétmilliós Szlovénia 2004-ben csatlakozott az unióhoz, és jelentős mértékben profitált az EU-tagságból. A 2003. március 23-án rendezett népszavazáson a szavazók 89,64 százaléka támogatta a csatlakozást.

A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka szerint az EU-tagság jó, míg a negyedük szerint rossz hatással volt Szlovéniára. A szlovénok 60 százaléka úgy véli: az Egyesült Királyság távozása az EU-ból mindenképpen veszteség a többi tagország számára, ugyanakkor mindössze 15 százalék tart attól, hogy a Brexit láncreakciót indít el, és emiatt szétesik az unió.

A megkérdezettek többsége úgy értékeli, hogy az EU-tagállamok nagyon gyorsan alkalmazkodnak majd a kialakult helyzethez és akár a reformokhoz is, hogy az EU még erősebbé válhasson. Azok közül, akik Szlovéniában az EU elhagyására szavaznának, minden második 18 és 24 év közötti.

A lap ezt azzal magyarázta, hogy átlagon felüli a fiatalok között a munkanélküliség aránya, ami miatt elégedetlenek a mostani politikai hatalommal, de az EU-val is, amely szerintük közvetlenül felelős Európa "iparmentesítéséért", hiszen az a munkahelyek megszűnéséhez vezetett.