Szegényeknek kevesebb, gazdagoknak több

Publikálás dátuma
2016.07.07. 07:16

Magyarországnak még mindig nincs egységes lakhatási stratégiája, pedig az országban milliókat érintenek a súlyos lakhatási problémák - derült ki a Habitat for Humanity Magyarország szerdán bemutatott 2015-ös éves jelentéséből. A tavalyi év ez irányú kormányzati intézkedései egyáltalán nem vagy csak részlegesen segítettek a helyzeten.

Továbbra is mély a lakhatási válság Magyarországon, s bár lennének források a helyzet hatékony javítására, azok nem oda mennek, ahova leginkább kellene. Átol Dorottya, a Habitat for Humanity Magyarország munkatársa a szervezet legfrissebb, lakhatási szegénységről szóló jelentésének bemutatásakor elmondta: nincs központi, egységes lakáspolitika, a 2015-ös költségvetés pedig ebben a tekintetben is átláthatatlan.

Az ugyanakkor világosan kitűnik: az állam tavaly sokkal többet költött a jobb helyzetben lévők támogatására. A lakhatási támogatások teljes keretösszege 161 milliárd forint volt, ennek 67 százaléka (107,4 milliárd forint) a tulajdonszerzést és a magasabb jövedelműeket támogató kiadásokra ment el, míg a szociális célzású, inkább lakhatási szegénységben élőknek szóló támogatásokra ennek fele, 53,6 milliárd forint jutott (a keretösszeg 33 százaléka). Átol hangsúlyozta: ez az aránytalanság a 2016-2017-es költségvetésben tovább romlik.

Pedig a legnagyobb tömegeket érintő probléma épp a lakhatás megfizethetősége terén jelentkezik: a jelentés szerint Magyarországon jelenleg 840 ezer küzd ilyen problémákkal a lakásfenntartási költségek növekvő terhe miatt, 400 ezer háztartást érint az eladósodottság, 140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit.

Ezek a problémák gyakran előfordulnak a kedvezőbb helyzetű háztartások körében is, de a szegényebbeket aránytalanul jobban sújtják: 2,5 millióan élnek beázó, vizes, potenciálisan egészségkárosító lakásban, közülük legalább félmillióan gyerekek. Jellemző a túlzsúfoltság is: a magyar lakosság 41 százaléka (a szegények 62 százaléka) él túlzsúfolt lakásban. De vannak, akinek ennyi sem adatik meg: jelenleg mintegy 30 ezren élnek hajléktalanként.

Kőszeghy Lea, a Habitat szakpolitikai munkatársa kiemelte: Magyarországon nemzetközi viszonylatban kiemelkedő a lakástulajdon aránya, de sok a szegény lakástulajdonos. Ennek ellenére a kormány továbbra is a tulajdonszerzést támogatja, miközben a szociális bérlakás szektor nagy problémákkal küzd, az önkormányzati lakásállomány is csökken.

Az olyan intézkedésekből viszont, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az új építésű lakásokra vonatkozó ÁFA-csökkentés, adóvisszatérítés, a támogatások feltételrendszere miatt épp a rossz anyagi helyzetű háztartások maradnak ki (ráadásul hozzájárulnak a lakásárak további növekedéséhez). Azoknál viszont, akik még hozzáférhetnek, csapdahelyzet állhat elő: a rendszer arra ösztönzi őket, hogy az ország hátrányos helyzetű, így olcsóbb területein, településein vásároljanak lakást.

Az intézkedésekkel kapcsolatban Kováts Bence, a jelentés társszerzője azt is elmondta: a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetésével is a szegényebbek jártak rosszul. A jelzáloghitelesek helyzetének megoldására bevezetett magáncsőd kockázatos (akár lakásvesztéssel, elszegényedéssel is járhat), a feltételei is szigorúak, csak néhány száz háztartás próbálta igénybe venni. A Nemzeti Eszközkezelő programjának bővítéséről azt mondta, az csak részben tekinthető megfelelőnek, hosszútávon nem megoldás.

Szerző

Megtorlástól félnek a katolikus főiskola dolgozói

Publikálás dátuma
2016.07.07. 07:15
Iskola a (tűrés)határon FORRÁS: AVKF
Kampuszt bővít a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, ezért nincs pénz az oktatók - egyébként jogszabályban előírt - béremelésére. Az iskola munkatársai lapunknak azt is elmondták: az intézmény szinte családi vállalkozásként működik, a rektor asszony férje és lánya is jó pozíciókat kapott, miközben az oktatás minősége romlik, a hallgatók létszáma is csökken. A fenntartó váci püspökség és főiskolai vezetés nem nyilatkozik.

Évről évre egyre több "furcsaságra" derül fény a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola működésével kapcsolatban, s bár az intézmény időről időre a sajtó kereszttüzébe is bekerül, az élet - úgy tűnik - zavartalanul folyik tovább a megszokott mederben.

Két éve arról szóltak a hírek, hogy a 2012-ben megválasztott új rektor, Fülöpné Erdő Mária - Erdő Péter bíboros húga - vezetése alatt nagy átszervezések kezdődtek a főiskolán, ezek gyorsan kaotikus állapotok kialakulásához vezettek: az oktatás minősége romlott, több tanárt mondvacsinált okokkal elbocsátottak, a hallgatók száma csökkent. A kirúgott tanárok közül többen beperelték az intézményt, azóta született néhány jogerős bírósági ítélet is, amelyek kimondták, az oktatókat jogszerűtlenül küldték el.

Hiába a sorozatos botrányok, a vezetés nem változtat az irányon: a főiskola több dolgozója most azzal kereste meg lapunkat, úgy látják, az intézmény lassan működésképtelenné válik. "Nincs elegendő oktató, egyre kevesebb a hallgató. Senki sem mer nemhogy ellentmondani, de lassan megszólalni sem, hiszen másnap már lehet, hogy nem engedi be a beléptető rendszer, és a saját személyes holmijához sem fér hozzá" - panaszolták.

Elmondták azt is, drasztikusan csökkent a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, a tanárok, dolgozók menesztése pedig megalázó körülmények között (például a kirúgott munkatárs személyes holmijai között turkálnak, rossz hírét keltik) történik, "nem méltóan egy katolikus intézményhez". Egyikőjük sem járult hozzá, hogy nevüket leírjuk, mert mint mondták, félnek a megtorlástól. A fegyelmi és nyomkövető szisztéma jól működik: a beléptetőrendszer mellett az iskolán belül kamerarendszert is kiépített a jelenlegi vezetés.

A beléptetőrendszer adatai képezik a munkabér-elszámolás alapját, mint forrásaink mondták, "elég érdekes módon". Állításuk szerint munkába érkezésnél a néhány perces késés már fegyelmi vétségnek számít, ám a munkaidőn túli bennmaradás már sem túlóraként, sem pedig az esetleges késés ellentételezéseként nem vehető figyelembe. "A rögzített adatok rendszerint nem egyeznek a jelenléti íveken, valamint a bérpapíron szereplő adatokkal, például a szombati oktatás vagy a szombati ügyelet nincs feltüntetve a bérpapíron" - mondta egyikük. Egy másik dolgozó pedig arról számolt be, hogy a szigorú beléptetés alól mentességet élvez Fülöpné Erdő Mária és családja, akik "az intézmény járművével, teljesen esetleges időben" járnak munkába, "ahogy a rektor asszony családjának éppen megfelel".

Merthogy forrásaink szerint az iskola már szinte családi vállalkozásként működik: a rektori hivatal vezetője Fülöp Mária, a rektor asszony lánya, az informatikai igazgató pedig Fülöp András, a rektor asszony férje. Utóbbi "számla ellenében kapja meg jól végzett munkája jutalmát. Áldásos tevékenységére jellemző, hogy az intézmény levelezőrendszere többször is összeomlott" - nyilatkozta az egyik bennfentes.

Az oktatókon viszont spórolnának: úgy tudjuk, a budapesti kampuszépítés költségeire hivatkozva az tanárok nem kapták meg a jogszabályban előírt, idén január elsejétől érvényes 15 százalékos béremelésüket. Az óraadó oktatók díjazásánál sem bőkezűbbek: nekik 2500 forintot fizetnek óradíjként, ebbe az oktatás mellett a vizsgáztatás, a szakdolgozati témavezetés díja is benne van. Az már csak hab a tortán, hogy a dolgozók szabadságát csakis a rektor asszony határozhatja meg, a dolgozóknak beleszólásuk vagy választási lehetőségük nincs.

A panaszokkal kapcsolatban kerestük a főiskola fenntartóját, a váci püspökséget: szerettük volna megtudni, tisztában vannak-e egyáltalán az iskolában zajló aggályos eseményekről. Azt a választ kaptuk, hogy az említettekkel kapcsolatban keressük közvetlenül a főiskola vezetését. Kérdéseinket a rektori hivatalba ugyanúgy elküldtük, válaszokat még nem kaptunk.

 Botránykrónika
2012
- Kinevezték rektornak Fülöpné Erdő Máriát (ez önmagában még nem botrány, legalábbis akkor még nem gondolták annak).
- Elkezdődtek az átalakítások, az addigi oktatói gárda mintegy felét menesztették. Az iskolában "feudális szellemiségben" zajlik a vezetői munka.
2013
- Radikálisan csökkent a hallgatók száma is, a Váci Polgár arról ír: a főiskola eddig működésének legnagyobb arányú csökkenését szenvedte el, 2012-höz képest 52 százalékkal kapott kevesebb hallgatót az intézmény.
- Fülöpné Erdő Mária "Élet a hitben" című, negyedikeseknek írt hittankönyvében az erkölcsi fogalmak (bűn, kegyelem, erények) tisztázásánál a homoszexualitást "súlyos, halálos bűnnek" nevezte.
2014
- A Magyar Narancsnak meséltek hallgatók és dolgozók az iskolában uralkodó légkörről, "bizarr, idejétmúlt" tanításokról, mint például: "az iskola küzdőtér. A küzdő felek a gyerek és a tanár. A gyerek megtanul győzni és veszíteni is". Vagy "a követelés a pedagógus részéről háromféle lehet: serkentés, kényszerítés (parancs), gátlás".
- A Népszava megírta, hogy a főiskolán jogtalanul adtak ki félszáznál is több diplomát. Az oklevelek miatt az iskola belső vizsgálatot indított, a lapunk birtokába került vizsgálati beszámoló egyértelműen rávilágított a szabálysértésekre. A visszaélések miatt is több dolgozójától megvált az iskola, ám a konkrét következményekről többszöri megkeresés után sem adtak információt.
Úgy tudjuk, két, a diplomabotrányban érintett volt dolgozó - akiknek neve a vizsgálati beszámolóban is megjelenik - most a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának munkatársaként dolgozik.
2015
- A főiskola sokáig nem volt hajlandó kifizetni egyik - a bíróság szerint is jogtalanul - kirúgott volt oktatója elmaradt munkabérét és végkielégítését, pedig erre jogerős bírósági ítélet kötelezte. A tanár ügyvédje végrehajtást akart kérni az intézmény ellen. Ezt a főiskola nem várta meg, inkább utalták a csaknem ötmillió forintos elmaradást.

Szerző

Rogán-ügy: senki nem ismer senkit

„Nem hívtam meg Portik Tamást, a Nobu nevezetű szórakozóhely megnyitójára” – állította az Origónak Andy Vajna. Arról is beszélt, hogy Portik azon állítása is teljesen abszurd, miszerint ő a háza kulcsait neki adta.

Pápa Marianne korábban már közleményt is írt, miszerint Portik Tamással soha nem állt sem élettársi kapcsolatban, sem üzleti viszonyban. Rogán Antal jogi képviselője szerint ezen nyilatkozatok is kétségessé teszik Portik Tamás tanúvallomását, hiszen a filmügyi kormánybiztos és Habony Árpád nagynénje is határozottan tagadja Portik állításait. Természetesen Rogán Antal szerint is hazudik a 15 évre jogerősen elítélt volt Energol-vezér, ezért jogi képviselője útján hamis vád, hamis tanúzás miatt feljelentést is tett, amelyet június 29-én továbbítottak a Budapesti Nyomozó Ügyészségre, miután a Rogán Antal és Juhász Péter közötti személyiségi jogi perben tanúként hallgatták ki Portik Tamást.

Portik a vallomásában azt állította, tízmillió forintnyi eurót adott át Pápa Marianne nevében az akkori belvárosi polgármesternek. Ezután a Tényi István feljelentést tett hamis tanúzás, illetve hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt. A Népszabadság szerint a Budapesti Nyomozó Főügyészség elutasította Tényi feljelentését. A vesztegetés elfogadásával kapcsolatban pedig június 23-án feljelentéskiegészítést rendeltek el, aminek első határideje pénteken jár le, de egyszer 15 nappal meghosszabbítható. A főügyészség ezután dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról. A Budapesti Nyomozó Főügyészség a hamis tanúzás miatt tett feljelentést hamis váddá minősítette át, majd elutasította. Azért tettek így, mert a beadvány alapján a hamis vád és nem a hamis tanúzás bűntettének lehetőségét kell vizsgálni és „tekintettel arra, hogy az alapügyben eljáró hatóság hamis vád bűntette miatt feljelentést nem tett, büntetőeljárás jelenleg nem indítható” Portik ellen. A Büntető-törvénykönyv alapján, ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt eljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.

Rogán Antal levelet is írt Pintér Sándornak és Polt Péternek, amelyben kérte, hogy indítsanak hatósági vizsgálatot egy elítélt bűnöző szavainak tisztázása érdekében.

Az Együtt alelnöke közben olyan fotót posztolt Facebook-oldalára, amelyen Portik Tamás látható, míg a háttérben felbukkan Rogán Antal is. Juhász Péter szerint ez is azt bizonyítja, hogy a két személy nagyon is jól ismerte egymást.

Prioritások
„Információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt nyomozás” folyik Horváth András volt NAV-alkalmazott ellen - értesült a Népszabadság. Horváthot 2013 decemberében jelentette fel a NAV, mert azt vélelmezték, hogy illetéktelenül jutott hozzá és vitt ki az adóhatóságtól adatokat. A nyomozást azóta többször meghosszabbították. Horváth szerint "megalapozatlan feljelentéssel, koncepciós eljárással" akarják sarokba szorítani. Közben a Fővárosi Főügyészség közölte, hogy nem nyomoz tovább a kitiltási botrány ügyében. Annak ellenére sem, hogy az üggyel kapcsolatba hozott T. Viktor András a bíróságon egyértelműen utalt rá, a Bunge amerikai étolajgyár lobbistája magas szintről kapott ajánlatot arra, hogy kétmilliárd forint fejében kijárják neki az étolaj áfájának csökkentését.

Szerző