Bevándorlók pótolnák a hiányzó munkásokat

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által benyújtott, a munkaerőhiányt orvosolni célzó javaslatának több pontjával is egyetért, köztük azzal is, hogy igény esetén az EU-n kívüli országokból kell szakképzett vendégmunkásokat hívni Magyarországra. 

Varga Mihály elmondta: a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Korábban a rövid távú munkaerő-piaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány - tette hozzá a miniszter.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. A MGYOSZ egyébként nagyjából 250 ezer "kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerőről" beszélt a javaslatában - ami csak egy becslés a Lengyelországban dolgozó ukrán vendégmunkások aránya alapján.

Varga Mihály leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik - tette hozzá.

Szerző

Készül a világ a Brexit utáni életre

Publikálás dátuma
2016.07.07. 07:22
Mark Carney, a Bank of England elnöke a font árfolyamzuhanása és a bizonytalanság miatt aggódik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHR
Már most kezdenek érződni a Brexit negatív következményei – állítja a brit jegybank elnöke. Hosszú, bizonytalan időszak következhet a világgazdaságban, ami a növekedés rovására mehet. Több forgatókönyv is létezik a brit kilépést követő együttélésre, amelyek más-más kimenetellel járhatnak az Unió és Magyarország számára. A leginkább kérdéses pont a külföldi munkavállalók helyzete.

Már a Bank of England is úgy látja, hogy beigazolódni látszanak a korábbi Brexit-forgatókönyvek negatív gazdasági hatásai. A brit jegybank kedden hetvenoldalas jelentést tett közzé a népszavazást követő gazdasági helyzetről. Ebben egyrészt összegzik a korábban ismert tényeket: a font 9 százalékkal gyengült, aminek következtében 1985 óta nem látott mélypontra süllyedt a brit valuta a dollárral szemben, valamint a szigetországi bankok részvényárfolyamai is átlagosan 20 százalékkal estek – ez a brit pénzintézetek iránti bizalom megrendülésére utal. Mark Carney, a Bank of England elnöke is megerősítette, hogy a népszavazás utáni helyzet rengeteg bizonytalanságot hozott magával.

A jegybank a bankszektor hitelezőképességének visszaesésétől tart, emiatt jelentős monetáris politikai lazításokat vezetett be: ezentúl nem kötelező vészhelyzeti tartalékot képezniük a bankoknak a kockázatos eszközök után. Ez hatalmas pénzmennyiséget szabadít fel a pénzintézetekben, amelyet lakossági és üzleti hitelezésre fordíthatnak, így enyhülhetnek a brit háztartások és vállalatok nehézségei a bizonytalan időszakban. Elemzők ezt a piacok felé tett gesztusnak tartják és valószínűsítik, hogy a jegybank a közeljövőben az alapkamatot is csökkenteni fogja. Történelmi lépés lenne ez, hiszen a Bank of England 2009 óta rekord alacsonynak számító, fél százalékos szinten tartja a kamatlábat.

Mindeközben a brit kormány sem maradt tétlen a tőkepiacok és vállalatok bizonytalanságát látva. George Osborne pénzügyminiszter a hét elején jelentette be, hogy szándékaik szerint 20-ról 15 százalékra mérsékelnék a társasági adót Nagy-Britanniában. Ez lenne a második legalacsonyabb társasági közteher az OECD tagországok között – ennél már csak az írországi 12,5 százalék alacsonyabb. (Összehasonlításképpen jelenleg Magyarországon ez szintén 20 százalék.) A kormány vélhetően azokat a cégeket szeretné maradásra bírni, akik a brit kilépés hírére az EU-ba való áttelepülést helyezték kilátásba. Ám a lépés azért is meglepő, mert a népszavazás előtt alig egy héttel szintén a pénzügyminiszter helyezte kilátásba, hogy kilépés esetén jelentős adóemelés következhet, többek között a társasági adót is 22 százalékra növelnék.

Forgatókönyvek a jövőről

A hírek jelenleg jórészt a rövidtávú hatásokról szólnak, ám a hosszútávú következmények még nagyobb hatással lehetnek a világgazdaság, az EU és természetesen Magyarország helyzetére. Mindenesetre ezek a hatások nehezen felmérhetők, rengeteg a bizonytalanság, köszönhetően annak, hogy az érintett országok és szervezetek tulajdonképpen csak most kezdenek el komolyan foglalkozni a Brexit utáni élet mikéntjével.

Nagy-Britannia és az EU kapcsolatának jövőjéről a BBC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Ezek mind létező nemzetközi példákból indulnak ki, mint például a norvég vagy a svájci modell. Előbbi esetben az Egyesült Királyság továbbra is hozzáférhetne az uniós közös piachoz, ami elemi érdeke a brit kabinetnek, ha meg akarja tartani a Cityt pénzügyi központként. Ám az együttműködésnek ára lenne: az uniós szabályok elfogadása mellett akárcsak Norvégiának, Nagy-Britanniának is hozzá kéne járulnia az uniós költségvetéshez, valamint a személyek szabad áramlását is el kellene fogadnia – miközben pont e kötöttségek felszámolása volt a jelmondata a „Leave” kampánynak.

A svájci modell nagyon hasonló ehhez, azzal a különbséggel, hogy az ország kétoldalú szerződések révén férne hozzá az egységes piachoz, valamint a költségvetési hozzájárulás és a jogszabályi harmonizáció is kisebb mértékű lenne. Szóba kerülhetnek kevésbé szoros együttműködések török vagy kanadai mintára, amelyek gyakorlatilag csak a vámuniót foglalnák magukban, néhány termék kivételével. Fontos azonban, hogy ebbe nem tartoznak bele a szolgáltatások, ami megnehezítené a londoni City helyzetét. Mindegyik eset hátránya ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának úgy kellene elfogadni bizonyos uniós szabályokat, hogy azokba nincs beleszólása. A függetlenség és a közös piachoz való hozzáférés így jobbára csak egymás rovására valósulhat meg.

Veszélyben a City
Továbbra is bizonytalanság övezi a City helyzetét. London szerepe az Európai Unió pénzügyi központjaként jelentősen megingott a brit népszavazást követően, ám a végleges sorsát továbbra is homály fedi. Rengeteg függ ugyanis attól, hogy a britek hogyan állapodnak meg az EU-val a kilépés utáni kapcsolatukról. Ha a két államalakulat között továbbra is megmarad a szolgáltatások szabad áramlása, akkor a londoni székhelyű pénzügyi cégek helyzete sem fog érdemben változni a mostanihoz képest. Mindezt a következő két év tárgyalásai fogják eldönteni, ám a brit kormány még az uniós kilépésről szóló 50. cikkelyt sem aktiválta. A bankok rendelkeznek vészforgatókönyvvel, ugyanakkor ezek nagy része nem nyilvános. Hivatalosan még egy pénzintézet sem jelentette be költözési szándékát, ám az Európai Bankhatóság már a múlt héten jelezte, hogy távozni kíván Londonból. Több EU-n belüli város is szóba kerülhet London helyettesítőjeként, elsősorban Frankfurt, amely az Európai Központi Bank székhelyeként jelenleg is nagy pénzügyi centrum. Felmerült emellett Párizs, Milánó, Dublin, sőt, még Varsó neve is, a spanyol kormány pedig bejelentette: tárt karokkal várják Madridban a Bankhatóságot, ha úgy döntenek. Németország sem maradt tétlen: a szabaddemokrata párt (FDP) mozgó hirdetésben igyekszik meggyőzni a londoni start-up cégeket, hogy költözzenek Berlinbe.
A kínálkozó lehetőséget a magyar kormány is igyekszik megragadni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban elmondta, hogy a tárca dolgozik az Egyesült Királyságot elhagyó vállalatok Magyarországra csábításán. Helyi lapértesülés szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indiai útja során is tárgyalt arról, hogy az ázsiai ország egyes nagy-britanniai cégei esetleg Magyarországra helyezzék át székhelyüket.

Perifériára szorulhatunk

A Nagy-Britannia nélküli Európai Unió jövőjéről is megoszlanak a vélemények. A World Economic Forum elemzői szerint például a Brexitnek csekély hatása lesz a mindennapi uniós ügymenetre. Az elemzők azt írják, hogy mivel Nagy-Britannia a legnagyobb harmonizációs törekvésektől (úgymint az euró bevezetése vagy a közös migrációs politika) már tagként is távol tartotta magát, a britek kilépése nem fog nagy változást hozni mindezekben. A 32 helyett pedig immár 31 állam által alkotott Európai Gazdasági Térség továbbra is hatalmas egyesült piacot jelent tagjainak. Más véleményen van a Lánchíd rádiónak nyilatkozó Róna Péter. Az Oxfordon tanító közgazdászprofesszor szerint a brit kilépés elősegítheti a „kétsebességes Európa” kialakulását: a nyugat-európai tagállamok, különösen Németország a szorosabb integrációra törekednek, míg a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó visegrádi országok, köztük Magyarország, perifériára szorulhatnak a döntéshozatalban.

Magyarország Brexit utáni kilátásai szintén homályosnak tetszenek. A kockázatok több helyen jelentkeznek: a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalók helyzete a közbeszédben is állandó téma, ám ezen kívül bizonytalan, hogy a Magyarországon működő brit vállalatok maradnak-e az országban, valamint hogy a brit fizetőeszköz gyengülése mennyire csökkenti a hazai exportőrök forintban vett bevételeit és külföldről fontban hazautalt jövedelmek értékét. A Magyarországon működő brit tulajdonú leányvállalatok száma 771-re tehető a KSH adatai szerint, és ezek összesen 49 ezer főt foglalkoztatnak. Nemzetgazdasági szempontból a hazai vállalatok hozzáadott értékének 3 százalékát adják. Mivel Nagy-Britannia az Unió nettó befizetői közé tartozik, kérdéses, hogy csökkenni fognak-e a Magyarországnak jutó uniós támogatások a szigetország kilépésével.

Úgy tűnik, hogy a Nagy-Britanniába már korábban kiköltözött EU-állampolgárokra egyelőre nem lesz hatással a kilépés, a jövőbeli munkavállalás pedig attól függ, hogy a brit kormány miben egyezik meg az uniós vezetőkkel. Sok múlik a megalakulóban lévő kabinet összetételén: ha a hatalomra kerülő politikusok nem lesznek radikális Brexit-pártiak, akkor talán a személyek szabad áramlásának kérdésében is tehetnek engedményeket.

Elmarad a 2008-as sokk

A Magyar Nemzeti Bank azonban nyugalomra int, ugyanis nem kell a 2008-as válsághoz hasonló visszaeséstől tartani Magyarországon. Tanulmányuk szerint az uniós költségvetésbe nettó befizető Nagy-Britannia kilépése legfeljebb a 2020 utáni támogatási ciklusban okozhat változást, és ha a szigetország továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, a kifizetések összege nem fog változni A külkereskedelem kihívásairól szólva a szerzők rámutatnak, hogy a hazai kivitel kevesebb, mint 5 százaléka irányul az Egyesült Királyságba, így a font gyengülésére rugalmasan reagálhatnak az exportőrök. Ugyanígy a hazautalt jövedelmek összértéke sem jelentős annyira, hogy a font esésének és így a külföldi devizában lévő jövedelmek értékcsökkenésének makrogazdasági következménye legyen. Ami mégis aggodalomra ad okot az az, hogy a külföldről érkező hazautalások 30 százaléka az Egyesült Királyságból érkezik, 161 millió euró értékben.

Lassuló növekedés

Szintén kérdéses, hogy a világgazdasági növekedést mennyire fogja visszavetni a Brexit, és mely gazdaságok vannak jobban kitéve a kockázatoknak. A brit kilépés várható hatásairól több londoni elemzőház is megjelentette tanulmányát. Az Oxford Economics szerint nem várható a 2008-as válsághoz hasonló recesszió, ugyanakkor a világ nagy gazdaságainak növekedése egyértelműen lassulni fog. A Capital Economics közgazdászai is hasonló következtetésre jutottak a londoni tőzsdeindex hirtelen esése, majd konszolidációja után. Ugyanakkor megoszlanak arról a vélemények, hogy az Egyesült Államok gazdaságát egyáltalán érinteni fogja-e a Brexit. Az mindenesetre valószínű, hogy a Fed egyelőre kivár az alapkamat további emelésével.

Az Uniós országok növekedési kilátásait szintén mérsékeltnek látja a Capital Economics. Közgazdászai szerint a Brexit összességében fél százalékkal fogja visszavetni a növekedési ütemet az eurózónában, a kelet-közép-európai tagállamokban némileg kisebb csökkenésre számít. Számításaik alapján a magyar gazdaság növekedése jövőre 2,3 helyett 2 százalékos lesz, és 2018-ban is csak 2,3 százalékot várnak, ami lényegesen kevesebb a kormány által prognosztizált 3 százaléknál.

Tovább gyengül a font
A népszavazás óta szinte folyamatosan zuhanórepülésben van az angol font. Június 23. után a brit fizetőeszköz árfolyama 9 százalékot esett a dollárhoz képest, és 1985 óta nem látott mélyponton áll. Ráadásul a Julius Baer Group svájci befektetési bank szakértői szerint mindez még csak a kezdet, és szeptemberig akár 10 százalékot is veszíthet értékéből a font.
A gyengülésből elsősorban a dollár és az arany húzhat hasznot. A brit valuta árfolyama ugyanis azért kezdett el esni, mert a befektetők kockázatosnak ítélték fontban tartani megtakarításaikat, és biztonságosabb pénzügyi termékek után néztek. Nem véletlenül a font-dollár árfolyamot hozzák példának a híradások, hiszen a dollár után erősen élénkülő kereslet mutatkozik a Brexitet követően. Hasonló menekülő-útvonalnak számít a nemesfém-vásárlás is: az arany ára jelentősen emelkedett, jelenleg egy unciát nagyjából 1343 dollárért adnak. A napokban az ezüst ára is emelkedett.

Zsugorodik Lázár birodalma

Publikálás dátuma
2016.07.07. 07:00
Németh Lászlónéval az utolsó Simicska-káder távozik a kormányból, a volt államtitkár a jövőben Lázár János helyett Orbán Viktorn
Szinte pillanatok alatt pótolta a kormány Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség nyugdíjba vonult postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárát. A tegnapi nappal kinevezett utód Bártfai-Máger Andrea kormánybiztosként viszi tovább az ügyeket. Legfőbb feladata, hogy szeptember közepéig előálljon a takarékszövetkezeti integráció új koncepciójával.

Tavaly tavasszal panaszkodott először nyilvánosan is Lázár János arra, hogy túl sok és szerteágazó feladatot kell az általa vezetett kancelláriának ellátnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki feltehetően a kormány legterhelhetőbb tagja - álmában sem hitte volna, hogy amellett, hogy az uniós pénzeszsákon ül, hatalma olyan nagy mértékben erodálódik, mint ahogy annak napjainkban tanúi vagyunk. Az egykori fejlesztési miniszter, majd a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta a Miniszterelnökségen a postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárként tevékenykedő Németh Lászlóné múlt héten bejelentett nyugdíjba vonulása óta - Lázár János állítólag marasztalta -, szemmel láthatóan gyengülni látszik a kancelláriaminiszter szerepe a kormányban. (Változatlanul tartja magát az a vélekedés, hogy a Németh Lászlónéval egy időben távozó L. Simon László kulturális örökségvédelemért felelős államtitkár menesztése éppen az pénzügyekért felelős államtitkár nyugdíjazásnak álcázott eltávolításáról akarta elvonni a figyelmet. Információink szerint Némethné ezután Orbán Viktornak ad majd tanácsokat.)

Orbán Viktor kormányfő most már nem elégedett meg azzal, hogy egy államtitkári rangú vezetőhöz tartozzanak a "nemzeti pénzügyek" (az MFB és 18 társasága, valamint a takarékszövetkezeti integrációs rendszer), a Magyar Posta, a visszaállamosított villamos- és gázközművek és a központi adatgyűjtés és szolgáltatás, hanem, mint az a Magyar Közlöny keddi számából kiderült, kormánybiztost nevezett ki az elmúlt öt évben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa külső tagjaként tevékenykedő Bártfai-Mager Andrea személyében. A jelentős banki vezetői múlttal rendelkező közgazdász volt az első, aki 2011-ben a Fidesz-KDNP által jelöltjeként bekerült a nemzeti bank kamatdöntő testületébe, még Simor András elnöki időszakában. Meghálálta az őt megbízó pártok bizalmát, következetesen minden esetben másképpen szavazott, mint Simor András. Matolcsy György 2013 márciusi kinevezését követően fordult a kocka, az új jegybankelnök következetes támogatója lett. Így, hát semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a kormánybiztossal a matolcsyzmus szelleme költözik be a kancelláriára.

A kormánybiztosnak szeptember 15-éig átfogó stratégiát kell készítenie a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében és javaslatot kell tennie a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Az kétségtelen tény, hogy Bártfai-Mager Andrea kormánybiztosi kinevezése egyfajta "büntetés" is a kancelláriaminiszter számára azért, mert következetesen kitart barátja, a kegyvesztett FHB főtulajdonos Spéder Zoltán mellett. Akinek fő bűne, hogy túlzott mértékben gyarapította vagyonát a takarékszövetkezeti integráció tagszervezetei vagyonának megcsapolása révén, ami nem csak a Magyar Bankszövetségnél, de Demján Sándor nagyvállalkozónál, mint takarékszövetkezeti szövetségi elnöknél is kiverte a biztosítékot. A kormányfő - Spéder Zoltán ellenében - a panaszosok oldalára állt, megfosztva Lázár Jánost attól, hogy a sikertelen takarékszövetkezeti integráció gazdája legyen. A kormányfő egyébként sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését is.

Az új megbízatására való tekintettel Bártfai-Mager Andrea lemondott a Monetáris Tanácsban betöltött tagságáról, és Matolcsy György elnök máris kérte Kövér László házelnököt az Országgyűlés összehívására, az új tag megválasztása céljából.

Szerző