A jövő héten kezdődik a Quaestor-per

A jövő héten megkezdődik Tarsoly Csaba és társai pere a Quaestor-ügyben. A Fővárosi Törvényszék július 12-13-14-re tűzte ki az első tárgyalási napokat a minden bizonnyal monstre perben - derült ki a fővárosi főügyész szerdai közleményéből. Ibolya Tibor felidézte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda még 2015. március 11-én rendelte el a nyomozást. A Fővárosi Főügyészség a mintegy százezer oldalas nyomozati anyag alapján 2016. január 29-én emelt vádat a tizenegy vádlott ellen.

Mint emlékezetes a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa április 1-jén az ügyészség által benyújtott elektronikus adathordozókon lévő anyagát részletezni kérte, amit a főügyészség vonakodva bár, de legfőbb ügyészi ráhatásra határidőre teljesített. Így a vádirat terjedelme csaknem ezer oldallal nőtt és eléri a 2500 oldalt. Póta Péter, a törvényszék szóvivője akkor úgy fogalmazott: a hiánypótlás elrendelése nem azt jelenti, hogy a vád ne lenne törvényes. A bíróság az előkészítő ülésen csupán arra hívta fel az ügyészt, hogy egyértelműsítse, pontosan mely vádirati cselekményekre vonatkoznak a bizonyítékok, mert a rendkívül nagy terjedelmű nyomozati anyag e nélkül szinte átláthatatlan. A hiánypótlásról a nyilvánosság előtt zajló vitának az volt a tétje, hogy ha a főügyészség nem teljesíti határidőre a pótlást, az ügy törvényszék által beígért eljárásjogi következménye feltehetően az eljárás megszüntetése lett volna.

A törvényszék még márciusban az ügy terjedelmét érzékeltetve közölte: 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még száznégy CD/DVD-lemez és egy öt terabyte kapacitású külső merevlemez is.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van.

A Quaestor tavalyi márciusi csődjét az okozta, hogy a cég magas hozamú ám fiktív kötvényeket bocsátott ki, amelyeket végül nem tudott visszafizetni. A héten derült ki, hogy a külügyi tárcához tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) több mint 9 milliárd forintot tartott a Quaestornál. A bedőlés időszakában ebből már csak 3,8 milliárd maradt, amit furcsa körülmények között, a csőd bejelentése előtt készpénzben megkapott, holott bevallása szerint értékpapírszámlán államkötvényben tartotta a brókercégnél. Tegnap Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese közleményében azt írta: "éppen amikor a brókercég bedőlt, a külügyi tárcát mindenki mást megelőzve készpénzben kifizette a Quaestor". Ezért alig maradt pénz "a kisbefektetők kártalanítására" - vélte a politikus. A közleményre reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kifejtette: a Quaestor valószínűleg azoknak az állampapíroknak az eladásával fizette vissza az összeget, amelyeket az MNKH ott tartott, vagyis nem a károsultak betett pénzéből adták vissza a pénzt. Ha ezt nem tette volna meg a Quaestor, akkor sem lenne több pénz a károsultak kártalanítására, mert az állampapírok nem vonhatók be a kártalanításba - mutatott rá.

Szerző

Bevándorlók pótolnák a hiányzó munkásokat

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által benyújtott, a munkaerőhiányt orvosolni célzó javaslatának több pontjával is egyetért, köztük azzal is, hogy igény esetén az EU-n kívüli országokból kell szakképzett vendégmunkásokat hívni Magyarországra. 

Varga Mihály elmondta: a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Korábban a rövid távú munkaerő-piaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány - tette hozzá a miniszter.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. A MGYOSZ egyébként nagyjából 250 ezer "kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerőről" beszélt a javaslatában - ami csak egy becslés a Lengyelországban dolgozó ukrán vendégmunkások aránya alapján.

Varga Mihály leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik - tette hozzá.

Szerző

Készül a világ a Brexit utáni életre

Publikálás dátuma
2016.07.07. 07:22
Mark Carney, a Bank of England elnöke a font árfolyamzuhanása és a bizonytalanság miatt aggódik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHR
Már most kezdenek érződni a Brexit negatív következményei – állítja a brit jegybank elnöke. Hosszú, bizonytalan időszak következhet a világgazdaságban, ami a növekedés rovására mehet. Több forgatókönyv is létezik a brit kilépést követő együttélésre, amelyek más-más kimenetellel járhatnak az Unió és Magyarország számára. A leginkább kérdéses pont a külföldi munkavállalók helyzete.

Már a Bank of England is úgy látja, hogy beigazolódni látszanak a korábbi Brexit-forgatókönyvek negatív gazdasági hatásai. A brit jegybank kedden hetvenoldalas jelentést tett közzé a népszavazást követő gazdasági helyzetről. Ebben egyrészt összegzik a korábban ismert tényeket: a font 9 százalékkal gyengült, aminek következtében 1985 óta nem látott mélypontra süllyedt a brit valuta a dollárral szemben, valamint a szigetországi bankok részvényárfolyamai is átlagosan 20 százalékkal estek – ez a brit pénzintézetek iránti bizalom megrendülésére utal. Mark Carney, a Bank of England elnöke is megerősítette, hogy a népszavazás utáni helyzet rengeteg bizonytalanságot hozott magával.

A jegybank a bankszektor hitelezőképességének visszaesésétől tart, emiatt jelentős monetáris politikai lazításokat vezetett be: ezentúl nem kötelező vészhelyzeti tartalékot képezniük a bankoknak a kockázatos eszközök után. Ez hatalmas pénzmennyiséget szabadít fel a pénzintézetekben, amelyet lakossági és üzleti hitelezésre fordíthatnak, így enyhülhetnek a brit háztartások és vállalatok nehézségei a bizonytalan időszakban. Elemzők ezt a piacok felé tett gesztusnak tartják és valószínűsítik, hogy a jegybank a közeljövőben az alapkamatot is csökkenteni fogja. Történelmi lépés lenne ez, hiszen a Bank of England 2009 óta rekord alacsonynak számító, fél százalékos szinten tartja a kamatlábat.

Mindeközben a brit kormány sem maradt tétlen a tőkepiacok és vállalatok bizonytalanságát látva. George Osborne pénzügyminiszter a hét elején jelentette be, hogy szándékaik szerint 20-ról 15 százalékra mérsékelnék a társasági adót Nagy-Britanniában. Ez lenne a második legalacsonyabb társasági közteher az OECD tagországok között – ennél már csak az írországi 12,5 százalék alacsonyabb. (Összehasonlításképpen jelenleg Magyarországon ez szintén 20 százalék.) A kormány vélhetően azokat a cégeket szeretné maradásra bírni, akik a brit kilépés hírére az EU-ba való áttelepülést helyezték kilátásba. Ám a lépés azért is meglepő, mert a népszavazás előtt alig egy héttel szintén a pénzügyminiszter helyezte kilátásba, hogy kilépés esetén jelentős adóemelés következhet, többek között a társasági adót is 22 százalékra növelnék.

Forgatókönyvek a jövőről

A hírek jelenleg jórészt a rövidtávú hatásokról szólnak, ám a hosszútávú következmények még nagyobb hatással lehetnek a világgazdaság, az EU és természetesen Magyarország helyzetére. Mindenesetre ezek a hatások nehezen felmérhetők, rengeteg a bizonytalanság, köszönhetően annak, hogy az érintett országok és szervezetek tulajdonképpen csak most kezdenek el komolyan foglalkozni a Brexit utáni élet mikéntjével.

Nagy-Britannia és az EU kapcsolatának jövőjéről a BBC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Ezek mind létező nemzetközi példákból indulnak ki, mint például a norvég vagy a svájci modell. Előbbi esetben az Egyesült Királyság továbbra is hozzáférhetne az uniós közös piachoz, ami elemi érdeke a brit kabinetnek, ha meg akarja tartani a Cityt pénzügyi központként. Ám az együttműködésnek ára lenne: az uniós szabályok elfogadása mellett akárcsak Norvégiának, Nagy-Britanniának is hozzá kéne járulnia az uniós költségvetéshez, valamint a személyek szabad áramlását is el kellene fogadnia – miközben pont e kötöttségek felszámolása volt a jelmondata a „Leave” kampánynak.

A svájci modell nagyon hasonló ehhez, azzal a különbséggel, hogy az ország kétoldalú szerződések révén férne hozzá az egységes piachoz, valamint a költségvetési hozzájárulás és a jogszabályi harmonizáció is kisebb mértékű lenne. Szóba kerülhetnek kevésbé szoros együttműködések török vagy kanadai mintára, amelyek gyakorlatilag csak a vámuniót foglalnák magukban, néhány termék kivételével. Fontos azonban, hogy ebbe nem tartoznak bele a szolgáltatások, ami megnehezítené a londoni City helyzetét. Mindegyik eset hátránya ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának úgy kellene elfogadni bizonyos uniós szabályokat, hogy azokba nincs beleszólása. A függetlenség és a közös piachoz való hozzáférés így jobbára csak egymás rovására valósulhat meg.

Veszélyben a City
Továbbra is bizonytalanság övezi a City helyzetét. London szerepe az Európai Unió pénzügyi központjaként jelentősen megingott a brit népszavazást követően, ám a végleges sorsát továbbra is homály fedi. Rengeteg függ ugyanis attól, hogy a britek hogyan állapodnak meg az EU-val a kilépés utáni kapcsolatukról. Ha a két államalakulat között továbbra is megmarad a szolgáltatások szabad áramlása, akkor a londoni székhelyű pénzügyi cégek helyzete sem fog érdemben változni a mostanihoz képest. Mindezt a következő két év tárgyalásai fogják eldönteni, ám a brit kormány még az uniós kilépésről szóló 50. cikkelyt sem aktiválta. A bankok rendelkeznek vészforgatókönyvvel, ugyanakkor ezek nagy része nem nyilvános. Hivatalosan még egy pénzintézet sem jelentette be költözési szándékát, ám az Európai Bankhatóság már a múlt héten jelezte, hogy távozni kíván Londonból. Több EU-n belüli város is szóba kerülhet London helyettesítőjeként, elsősorban Frankfurt, amely az Európai Központi Bank székhelyeként jelenleg is nagy pénzügyi centrum. Felmerült emellett Párizs, Milánó, Dublin, sőt, még Varsó neve is, a spanyol kormány pedig bejelentette: tárt karokkal várják Madridban a Bankhatóságot, ha úgy döntenek. Németország sem maradt tétlen: a szabaddemokrata párt (FDP) mozgó hirdetésben igyekszik meggyőzni a londoni start-up cégeket, hogy költözzenek Berlinbe.
A kínálkozó lehetőséget a magyar kormány is igyekszik megragadni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban elmondta, hogy a tárca dolgozik az Egyesült Királyságot elhagyó vállalatok Magyarországra csábításán. Helyi lapértesülés szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indiai útja során is tárgyalt arról, hogy az ázsiai ország egyes nagy-britanniai cégei esetleg Magyarországra helyezzék át székhelyüket.

Perifériára szorulhatunk

A Nagy-Britannia nélküli Európai Unió jövőjéről is megoszlanak a vélemények. A World Economic Forum elemzői szerint például a Brexitnek csekély hatása lesz a mindennapi uniós ügymenetre. Az elemzők azt írják, hogy mivel Nagy-Britannia a legnagyobb harmonizációs törekvésektől (úgymint az euró bevezetése vagy a közös migrációs politika) már tagként is távol tartotta magát, a britek kilépése nem fog nagy változást hozni mindezekben. A 32 helyett pedig immár 31 állam által alkotott Európai Gazdasági Térség továbbra is hatalmas egyesült piacot jelent tagjainak. Más véleményen van a Lánchíd rádiónak nyilatkozó Róna Péter. Az Oxfordon tanító közgazdászprofesszor szerint a brit kilépés elősegítheti a „kétsebességes Európa” kialakulását: a nyugat-európai tagállamok, különösen Németország a szorosabb integrációra törekednek, míg a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó visegrádi országok, köztük Magyarország, perifériára szorulhatnak a döntéshozatalban.

Magyarország Brexit utáni kilátásai szintén homályosnak tetszenek. A kockázatok több helyen jelentkeznek: a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalók helyzete a közbeszédben is állandó téma, ám ezen kívül bizonytalan, hogy a Magyarországon működő brit vállalatok maradnak-e az országban, valamint hogy a brit fizetőeszköz gyengülése mennyire csökkenti a hazai exportőrök forintban vett bevételeit és külföldről fontban hazautalt jövedelmek értékét. A Magyarországon működő brit tulajdonú leányvállalatok száma 771-re tehető a KSH adatai szerint, és ezek összesen 49 ezer főt foglalkoztatnak. Nemzetgazdasági szempontból a hazai vállalatok hozzáadott értékének 3 százalékát adják. Mivel Nagy-Britannia az Unió nettó befizetői közé tartozik, kérdéses, hogy csökkenni fognak-e a Magyarországnak jutó uniós támogatások a szigetország kilépésével.

Úgy tűnik, hogy a Nagy-Britanniába már korábban kiköltözött EU-állampolgárokra egyelőre nem lesz hatással a kilépés, a jövőbeli munkavállalás pedig attól függ, hogy a brit kormány miben egyezik meg az uniós vezetőkkel. Sok múlik a megalakulóban lévő kabinet összetételén: ha a hatalomra kerülő politikusok nem lesznek radikális Brexit-pártiak, akkor talán a személyek szabad áramlásának kérdésében is tehetnek engedményeket.

Elmarad a 2008-as sokk

A Magyar Nemzeti Bank azonban nyugalomra int, ugyanis nem kell a 2008-as válsághoz hasonló visszaeséstől tartani Magyarországon. Tanulmányuk szerint az uniós költségvetésbe nettó befizető Nagy-Britannia kilépése legfeljebb a 2020 utáni támogatási ciklusban okozhat változást, és ha a szigetország továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, a kifizetések összege nem fog változni A külkereskedelem kihívásairól szólva a szerzők rámutatnak, hogy a hazai kivitel kevesebb, mint 5 százaléka irányul az Egyesült Királyságba, így a font gyengülésére rugalmasan reagálhatnak az exportőrök. Ugyanígy a hazautalt jövedelmek összértéke sem jelentős annyira, hogy a font esésének és így a külföldi devizában lévő jövedelmek értékcsökkenésének makrogazdasági következménye legyen. Ami mégis aggodalomra ad okot az az, hogy a külföldről érkező hazautalások 30 százaléka az Egyesült Királyságból érkezik, 161 millió euró értékben.

Lassuló növekedés

Szintén kérdéses, hogy a világgazdasági növekedést mennyire fogja visszavetni a Brexit, és mely gazdaságok vannak jobban kitéve a kockázatoknak. A brit kilépés várható hatásairól több londoni elemzőház is megjelentette tanulmányát. Az Oxford Economics szerint nem várható a 2008-as válsághoz hasonló recesszió, ugyanakkor a világ nagy gazdaságainak növekedése egyértelműen lassulni fog. A Capital Economics közgazdászai is hasonló következtetésre jutottak a londoni tőzsdeindex hirtelen esése, majd konszolidációja után. Ugyanakkor megoszlanak arról a vélemények, hogy az Egyesült Államok gazdaságát egyáltalán érinteni fogja-e a Brexit. Az mindenesetre valószínű, hogy a Fed egyelőre kivár az alapkamat további emelésével.

Az Uniós országok növekedési kilátásait szintén mérsékeltnek látja a Capital Economics. Közgazdászai szerint a Brexit összességében fél százalékkal fogja visszavetni a növekedési ütemet az eurózónában, a kelet-közép-európai tagállamokban némileg kisebb csökkenésre számít. Számításaik alapján a magyar gazdaság növekedése jövőre 2,3 helyett 2 százalékos lesz, és 2018-ban is csak 2,3 százalékot várnak, ami lényegesen kevesebb a kormány által prognosztizált 3 százaléknál.

Tovább gyengül a font
A népszavazás óta szinte folyamatosan zuhanórepülésben van az angol font. Június 23. után a brit fizetőeszköz árfolyama 9 százalékot esett a dollárhoz képest, és 1985 óta nem látott mélyponton áll. Ráadásul a Julius Baer Group svájci befektetési bank szakértői szerint mindez még csak a kezdet, és szeptemberig akár 10 százalékot is veszíthet értékéből a font.
A gyengülésből elsősorban a dollár és az arany húzhat hasznot. A brit valuta árfolyama ugyanis azért kezdett el esni, mert a befektetők kockázatosnak ítélték fontban tartani megtakarításaikat, és biztonságosabb pénzügyi termékek után néztek. Nem véletlenül a font-dollár árfolyamot hozzák példának a híradások, hiszen a dollár után erősen élénkülő kereslet mutatkozik a Brexitet követően. Hasonló menekülő-útvonalnak számít a nemesfém-vásárlás is: az arany ára jelentősen emelkedett, jelenleg egy unciát nagyjából 1343 dollárért adnak. A napokban az ezüst ára is emelkedett.