Oberfrank Balázs írása a Népszavának;

hitelminősítő;Moody's;felminősítés;

2016-07-08 07:21:00

Felminősítésre esélyes Magyarország

Ma vizsgálja a Moody’s, hogy Magyarország mennyire megbízható adós. Nagy az esély arra, hogy a hitelminősítő befektetésre ajánlja az országot, amely a Fitch májusi felminősítése után már a második lenne. Nagy lökést kaphatnak a pénzpiacok, ám a szakértők megosztottak a döntés kimeneteléről. A britek kilépése az Unióból jelenti a legnagyobb kockázatot.

Ma vizsgálja a Moody’s hitelminősítő intézet Magyarország adósbesorolását, aminek óriási jelentősége lehet a tőkepiacok szempontjából. Ugyanis jelenleg az ország éppen egy lépcsőfokkal a „befektetésre ajánlott” kategória alatt helyezkedik el, így egy esetleges felminősítés esetén már a második hitelminősítő emelné ki a bóvli kategóriából hazánkat.

Mint ismeretes, a Fitch Ratings májusban változtatta meg besorolásunkat BBB– osztályzatra, amely a befektetésre ajánlott kategóriák alsó határát jelenti. Értékelésük szerint az ország kilátása stabil, elmozdulás nem várható erről a szintről. Ezzel szemben a Moody’s-nál továbbra is a bóvliban helyezkedünk el, ám tavaly novemberben a kilátásainkat pozitívra módosította az intézet.

Legalább kettő kell

Bár az első felminősítést is hatalmas eredménynek értékelte a hazai gazdasági élet, igazi előnyöket csak a második pozitív értékelés hozna. A hitelminősítő intézetek ugyanis azt vizsgálják, hogy egy adott ország milyen valószínűséggel fogja visszafizetni az általa kibocsátott államkötvények értékét. Ez a befektetőknek jelent nagy könnyebbséget, hiszen így mérhetik fel, hogy mekkora biztonságban vannak megtakarításaik, ha azokat az adott ország értékpapírjaiban tartják. A befektetési piac hatalmas forgalmat bonyolít le, rengeteg nyugdíjpénztár és befektetési alap keresi a módokat, hogy minél hatékonyabban fialtassa a rájuk bízott pénzt, így nem elhanyagolható a hitelminősítők ítélete az egyes országokról. A legnagyobb alapok szabályzatában ki is van kötve, hogy csak olyan értékpapírpiacokról vásárolhatnak be, amelyeket a három nagy hitelminősítőből legalább kettő befektetésre ajánlottnak ítél. Magyarország 2016 tavaszáig egyik intézetnél sem érte el ezt a szintet, így a Fitch Ratings-féle felminősítés csekély eredményekkel járt. Jóllehet a lanyha piaci reakció annak is köszönhető, hogy a befektetők már jóval a Fitch döntése előtt beárazták a magyar államadós-kockázatot, és a hitelminősítő döntése pusztán lekövette ezt a lépést, új információt nem sokat közölt. A Moody’s kedvező döntése esetén ugyanakkor sokkal több piaci szereplő vehetne részt az államadósság finanszírozásában.

Pénzbe kerül a minősítés

A hitelminősítő intézetek egyébként nem kizárólag államadós-kockázattal foglalkoznak, megalakulásukkor többnyire magáncégeket, hitelhez folyamodó vállalatokat rangsoroltak azt vizsgálva, hogy mennyire számítanak „jó adósoknak”. Jelenleg három nagy hitelminősítő működik: a Moody’s, a Fitch Ratings, valamint a Standard and Poor’s. A világgazdaság szereplői jórészt az ő ítéleteiket veszik figyelembe befektetési döntéseiknél, jóllehet regionális szinten jóval több ilyen intézet működik. Kevesen tudják, de a hitelminősítők rövid- és hosszútávra is készítenek adósbesorolásokat, bár általában a hosszútávú osztályzatokra nagyobb az érdeklődés. Ez annak is köszönhető, hogy a befektetési alapok nem rövidtávú döntésekben gondolkodnak, hanem hosszabb időre igyekeznek lekötni pénzeszközeiket.

Nem véletlen, hogy mindössze három nagy intézet szerzett egyeduralmat a hitelminősítők piacán. Rendkívül magasak ugyanis a belépési költségek, egy újonnan indult szereplőnek gyakorlatilag a semmiből kéne felépítenie az ügyfélkörét, hiszen a hitelminősítők munkáját a vállalati megrendelések alapozzák meg. Ebből fakadóan már többen többször is megvádolták a hitelminősítőket részrehajlással, valamint azzal, hogy értékeléseik valójában nem tükrözik a valós gazdasági állapotokat. Jó példa volt erre a 2008-as válság során felmerült fiaskó: a három nagy hitelminősítő több olyan vállalat értékpapírját, köztük a Lehman Brothersét is kiválóra minősítette, amelyek a későbbiekben hatalmasat zuhantak vagy csődbe mentek. Az ilyen helyzeteket elkerülendő már az Európai Unióban is készültek tervek a minősítő intézetek szabályozására és átláthatóbb ellenőrzésére, ám ezek a próbálkozások jórészt elhaltak.

Érvek pro és kontra

A mai döntés kimenetelével kapcsolatban rendkívül megosztott a szakma, ugyanis rengeteg érv szól a felminősítés mellett, valamint amellett is, hogy a Moody’s egyelőre kivár a kedvezőbb adósbesorolással. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a hitelminősítők csak az ország adósságfizetését befolyásoló körülményekre koncentrálnak, így a politikai eseményeket – hacsak nincsenek hatással a gazdasági életre –, nem veszik figyelembe a döntésnél.

A felminősítés ellen elsősorban a Brexit által az európai piacon kiváltott bizonytalanság szól – nyilatkozta a Népszavának Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint kérdéses, hogy lesz-e ebből következően likviditási probléma a magyar tőkepiacokon, illetve hogy egy esetleges olasz bankválság átterjedhet-e fertőzésként Magyarországra is. Ezek a körülmények arra az álláspontra juttathatják a Moody’s elemzőit, hogy egyelőre érdemes kivárni a felminősítéssel. Németh Dávid szerint hasonlóan bizonytalan pontnak számít az is, hogy valójában mennyire stabil a magyar gazdasági növekedés, illetve hogy mekkora a korrupció tényleges mértéke. Hátrányként hozta még fel azt is, hogy a kormány által kiszabott különadók eltéríthetik a hazai adószerkezetet az optimális szinttől.

A korrupciós aggodalmakat erősítheti az is, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint a 2015-ben elfogadott közbeszerzési törvény csak növelte az eddigi átláthatatlanságokat.

A Portfolio írásában arra figyelmeztet, hogy a jövő évre várható költségvetési lazítások is negatívan befolyásolhatják a döntéshozókat. Mint ismeretes, 2017-re a magyar kormány 2 helyett 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Németh Dávid ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a 2018-as választások előtti utolsó év költségvetési lazítása nem jelent komolyabb kockázatot, amíg az államadósság nem szabadul el.

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy az ország GDP-arányos, valamint nettó adóssága valóban csökken, valamint hogy a folyó fizetési mérleg is jó nagy többletet mutat. A költségvetési hiány bőven az uniós maastrichti kritériumban meghatározott három százalékos szint alatt van, és az első hat hónapban jól alakultak a költségvetési bevételek is.

A jó makroadatokat azonban beárnyékolja az a tény, hogy tegnap nyilvánosságra került adatok szerint az államháztartásban júniusban 402,1 milliárd forintnyi volt a hiány, ami 388,2 milliárddal több az előző 5 hónap összértékéhez képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban mindez csak az uniós kifizetések megindulásának, valamint az államadósság-részlet törlesztésének köszönhető és ígérték, hogy tudják tartani a 2 százalékos éves hiánycélt.

A hitelminősítők korábbi értékeléseit tekintve azonban biztatóak a kilátások a felminősítésre. A Moody’s tavaly novemberi jelentésében ugyanis pozitívra minősítette a magyar államadós-besorolás kilátásait, ami előrevetíthet egy esetleges felminősítést is. A szokásjog ugyanakkor azt mutatja, hogy a kilátások pozitívra fordulása után általában még egy évet várnak a konkrét felminősítéssel, ez a Moody’s kivárása mellett szól. Előnyt jelenthet az is, hogy szintén a Moody’s a múlt héten vette felülvizsgálat alá a magyar bankokat, a jobb osztályzat potenciális reményével. A bankrendszer jó kilátásai a hazai adósosztályzatra is hatással lehetnek.

A mínuszok számát növeli, hogy a harmadik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor’s azonban egy fokozattal lerontotta az Európai Unió besorolását a „kiválóhoz” képest. Ez akár alá is áshatná a hitelminősítői bizalmat a tagállamok, és köztük Magyarország iránt, ám Németh Dávid szerint ennek csekély a jelentősége. Az uniós finanszírozásnál ugyanis jóval nagyobb súllyal van jelen a tagállamok önfinanszírozása, így az államadós-besorolásoknál is az országonkénti értékelést érdemes jobban figyelni.

További bizonytalanságot jelent, hogy a magyar gazdaság első negyedéves növekedési adata elmaradt a várt aránytól, csak 0,9 százalék lett. Németh Dávid azonban nyugalomra int, mivel kisebb ugyan a növekedés, ám a második negyedéves előrejelzések már jóval biztatóbb adatokat mutatnak.

A fentiekből is látszik, hogy jószerivel megjósolhatatlan a besorolási döntés kimenetele. Annyi bizonyos, hogy a Moody’s ma éjjel, a tőzsdék zárása után fogja nyilvánosságra hozni értékelését, a pénzpiacok így hétfőtől kezdve alkalmazkodhatnak a kialakult új helyzethez. Amennyiben az intézet még kivár a felminősítéssel, úgy arra esetleg november 4-én, a következő felülvizsgálat alkalmával kerülhet sor, de év végéig még mindhárom nagy hitelminősítő értékelni fogja Magyarországot.

Megszólaltak a Brexitről

A Moody's Investors Service szerint mérsékelt lesz a közvetlen hatása Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaira a Brexitnek, a brit EU-tagság megszűnésének, mivel ezeknek az országoknak csekély mértékű közvetlen kapcsolatuk van a brit gazdasággal. A nemzetközi hitelminősítő szerint ugyanakkor a közvetett hatások jelentősebbek lehetnek, ha a Brexit érdemben rontja az Európai Unió egészének növekedési kilátásait.

A Moody's csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmánya kimutatja, hogy a keleti EU-gazdaságok egyikében sem éri el a Nagy-Britanniába irányuló export a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát. Magyarország esetében ez az arány a hitelminősítő adatai szerint 3,3 százalék, Lengyelországban 2,8 százalék, de a leginkább kitett Csehországban és Szlovákiában is csak 4,6, illetve 4,8 százalék.

A teljes EU-piacra irányuló export GDP-arányos értéke ugyanakkor a három legnyitottabb térségi gazdaságban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában 63,3, 68, illetve 69,6 százalék a Moody's kimutatása szerint.