Kommunikációs kormányzás folyt hat éven át szakpolitikai teljesítmények nélkül. A két kormánykabinet ötlete ezt üzeni a külvilágnak - fogalmazott a Népszavának Szilvásy György, a második Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere. A korábban közigazgatási államtitkárként is dolgozó szakember szerint a két testület az eddigi kormányzás kudarcának a bizonyítéka. Újabb improvizáció. Szilvásy azt elfogadja, hogy a miniszterelnököt, a kormányt érdemes tehermentesíteni, ezt viszont a döntések megfelelő előkészítésével tehetik meg. Ha nincs megfelelő irányítás, okos szakmai munka, ráadásul a döntéseket gyakran kívül és nem az apparátuson belül készítik elő, azután csak saját politikai szempontjaikat figyelembe véve, erőből születnek a határozatok, egy idő múltán kiderül, a király meztelen.
Szilvásy György FOTÓ: NÉPSZAVA
Bár pontosan még nem tudni, hogyan működnek majd a kormánykabinetek, hiszen a strukturális kérdésekről Orbánék csak július 20-án tárgyalnak, Szilvásy nehezen tudja elképzelni, hogy a testületeket vezető két miniszter a kormány helyett fog majd döntéseket hozni. Tartalmilag a volt miniszter számára az is elképzelhetetlen, hogyan akarják a szakmai struktúrát felülírni. Persze ma minden lehetséges - ismerte el.
A Miniszterelnöki Hivatal egykori irányítója szerint ha Orbánék kormányoznának, effajta szinte lehetetlen megoldásokra nem lenne szükség. A kormányzás viszont fárasztó. Egyeztetni kell, az ügyekről hosszan tárgyalni, megoldást találni. Ezeket azonban a kormányülések előtt kell elvégezni. Szakmai kérdésekben gyorsan dűlőre lehet jutni, ha megfelelő anyag kerül a miniszteri kar elé. A politikai vita sem húzódik el, ha megalapozott alternatívákat kap a kormány. A parttalan vita viszont valóban szétzilálja a munkát. Furcsa, hogy ezt most ilyen nyilvánvalóvá teszi a magyarok előtt a kabinet.
Orbánt fárasztják az apró ügyek, ezért dönthetett a kormánykabinetek mellett. A történet azért furcsa, mert közben gyakorlatilag mindenről maga akar határozni. Erről már Kajdi József, az Antall-kormány kormányhivatalának vezetője beszélt lapunknak. Emlékeztetett, 2010-ben azért alakították ki a csúcsminisztériumi rendszert, hogy a napi ügyeket az államtitkárok intézzék, a szakterületeket a tárcavezetők fogják össze, a kormányfőnek pedig csak a végső döntéseket kelljen meghoznia. 2014-ben pedig úgy alakították át a kormány szerkezetét, hogy a végrehajtásért, az apparátus mozgatásáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter feleljen. Tavaly ősszel ráadásul Orbánnak lett egy személye körüli minisztériuma is, a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) Rogán Antallal az élen, aki a kormányzati munka politikai koordinációját végzi. Kajdi szintén kudarcról beszélt és a legfőbb gondnak nevezte, hogy ma mindent a politikai érdek alá rendel a Fidesz. Antall József kormányában a döntéseket a politikai céloknak megfelelően a közigazgatási államtitkárok készítették elő, de a szakmaiság volt a legfontosabb. Jelenleg az utóbbi láthatóan alig számít - fogalmazott.
Kajdi József FOTÓ: NÉPSZAVA
Kajdi szerint ma a kormányzati apparátus gyakran "vért izzad", hogy a politikusok - a szakmai követelményeknek nem megfelelő - döntéseit a jogszabályok nyelvére lefordítsa. Most minden felborult - állította. Arra figyelmeztetett, a jelenlegi jogi rendszerben törvénymódosítás nélkül nem alkothat jogszabályokat a két kormánykabinet, pedig csütörtökön Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, a kabinetek döntéshozó és -előkészítő szervek lesznek, érdemi hatalommal bírnak: rendeleteket, jogszabályokat készíthetnek. A szakember még nem biztos abban, hogy valóban megalakul a két szinte kormányzati jogkörökkel felruházott testület, bár lehetségesnek tartja, hogy Orbán a prezidenciális rendszert készíti így elő. Ennek ellenére arra emlékeztetett, korábban Matolcsy György is létrehozott egy stratégiai intézetet, ami azután csöndben el is halt.
Varga Mihály (balra) és Lázár János (jobbra) képben van. Szijjártó Péter (középen) még nem egészen FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Miniszterelnökség vezetője szokásos heti tájékoztatóján közölte, hogy a miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe, egy gazdasági és egy stratégiai kabinetbe tagozódik a jövőben. Mindkét kabinetet miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, amelyekhez nem minisztériumok, hanem témák, ügyek tartoznak majd. A két kormánykabinet létrehozására a kancelláriaminiszter szerint azért van szükség, mert "a hetente néhány órás kormányülések nem alkalmasak arra, hogy megfelelő mélységben, a szakpolitikai érdekeket kellően figyelembe vegyék, és még gyorsan döntsenek is róluk. " Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas. A kabinetekbe kell a miniszter szerint majd becsatornázni a társadalmi egyeztetéseket is, a társadalmi vélemények kitárgyalása a kormányülés nem alkalmas, megbénítja a kormányt. Lázár szerint ugyanis a kormányüléseket szétzilálta eddig, ha egy téma vitája elhúzódott. És nyilván a hosszas vita rabolta azoknak a kormánytagoknak az idejét, akik nem érintettek a témában.
Lázár beismerte, az elmúlt hat év kormányzati munkájának értékelésekor jutottak arra a következtetésre, hogy hatékonyabban kel dolgozniuk, ha 2018-ban is választást akarnak nyerni. A kabinet nagyobb gyorsaságot és hatékonyságot vár a kormányzati munka átalakításától. Orbán az előző kormányülésen vázolta a kabinetekre vonatkozó elképzelését, azt is bejelentette, kiket nevez ki a testületek élére, a miniszter azonban neveket nem volt hajlandó mondani, mivel az a kormányfő dolga lesz. Annyit azért elárult, "nekem úgy tűnik, hogy több munkám lesz, mint eddig, (...) érintett vagyok a két kabinet tevékenységében". Azért is érthető, hogy Lázár nem akart neveket mondani, mert forrásaink szerint a stratégiai kabinetnek ő lesz a vezetője, a gazdaságit pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter irányíthatja.
