Bóvliban ragadt Magyarország - Az Orbán-kormány a felelős?

Nagy csalódást okozott a felminősítésünkben reménykedőknek, hogy Moody's pénteken mégsem vizsgálta Magyarország hitelminősítését, így államadósság besorolásunk továbbra is bóvli, vagyis egy fokozattal elmarad a befektetésre ajánlott kategóriától, amit legközelebb már csak november elején módosíthatja a hitelminősítő. A Demokratikus Koalíció szerint a kormány EU-ellenességgel tartotta bóvliban Magyarországot.

A Standard & Poor's szeptember közepén, a Fitch Ratings pedig november közepén vizsgálja felül Magyarország minősítését. Némi vigasz a Moody'-snál, hogy továbbra is "Ba1", felminősítés lehetőségére utaló pozitív a kilátásunk.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontját péntekre tűzte ki, de Londonban azt közölték: az átsorolás elmaradt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy a Moody's a felminősítés irányába mutató tényadatok ellenére - a jelentős folyó fizetésimérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - halasztotta el a döntést, ez azonban nem feltétlenül meglepetés, hiszen számos olyan kockázati tényező övezi nemcsak a hazai, hanem az európai gazdaságot, amely inkább kivárásra ösztönözte a hitelminősítőt. Ezek között az első a bizonytalan környezetet eredményező Brexit. Ha a helyzet megnyugtatóan rendeződik és a magyar gazdaságot sem érik negatív sokkok, a következő, novemberi felülvizsgálat során nagy valószínűséggel befektetésre ajánlott kategóriába emeli Magyarországot a Moody's - tette hozzá.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a Moody's döntése a bank elemzői számára nem okozott meglepetést. Felidézte, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody's pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. Rámutatott: a Brexit referendumot követő bizonytalan periódus pontos reálgazdasági és piaci hatásait nem lehet meghatározni. Bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő portfóliómenedzsere kifejtette: kétségtelen, hogy az ország külső adóssága nemzetközi összehasonlításban még jelentős, de az elmúlt öt-hat évben a feltörekvő országok közül Magyarország javította sérülékenységi mutatóit a legjobban. A hitelkockázat szempontjából fontos, hogy a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat. A növekedést tekintve úgy tűnik, a jelenleg 1,0-1,5 százalékos európai növekedés mellett elegendő a költségvetési egyensúly megtartásához. Hozzátette, hogy a magyar eszközök árazása eddig sem tükrözte a hitelbesorolás alacsony szintjét, így nem valószínű, hogy a felminősítés elmaradása hirtelen jelentős hatást gyakorolna a hozamokra vagy a devizára.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, bár csalódást keltett a felminősítés elmaradása, van esély arra, hogy a Moody's novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást.

A Brexit miatt maradt el a felminősítés?

Nagy valószínűséggel szerepet játszhatott az Egyesült Királyság uniós kilépéséről tartott népszavazás eredménye, a Brexit győzelme abban, hogy a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő elhalasztotta, így nem is vizsgálta július 8-án a magyar államadósság besorolását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton. A szaktárca szerint a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban.

DK: az orbáni gazdaságpolitika maradt a bóvliban

Molnár Csaba ügyvezető alelnök közleménye szerint a kabinet által várt felminősítés helyett "az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban", ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza - fogalmazott, hozzátéve, hogy "a bóvli minősítésben azonban közrejátszhatott az egyre erőteljesebben képviselt EU-ellenes politika". Ez - főleg a britek kilépése után - intő jel minden hitelminősítő számára - írta.

Szerinte "az Orbán-kormány így már hónapokkal az EU-ellenes népszavazás előtt belekóstolhatott abba, hogy hova is vezetne az EU-ból történő kilépés: minimum, hogy az ország soha nem mászna ki a bóvli besorolásból". Az unióból kilépés pedzegetésével a kormány "garantálta, hogy hazánk továbbra is bóvli besorolásban maradjon" - közölte, hozzátéve, hogy a DK mindenkit arra buzdít, maradjon távol "az októberi EU-ellenes álnépszavazástól". A távolmaradás is szavazat, aki távol marad, az Magyarország EU-ban maradására szavaz - fogalmazott Molnár Csaba.