Orbán: a mi oldalunkra állítottuk a NATO-t

Publikálás dátuma
2016.07.09 13:39
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Fotó: /
Megkezdődött Varsóban szombaton a NATO-csúcs második, befejező napja, amelynek napirendjén Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet szerepel. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar sajtónak nyilatkozva elmondta a csúcson, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t" - fogalmazott a kormányfő, aki azt is elmondta, hogy a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg "a keleti szárny" védelmét.

Orbán Viktor kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük". "Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök azt is közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe". "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is.

Korábban írtuk: a NATO döntéshozatali szerve Oroszország elrettentésére pénteken döntött a szövetség keleti és déli részének megerősítéséről. Ennek értelmében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy román és bolgár irányítású, nemzetközi összetételű dandárt a Fekete-tenger térségében, ahol mostanában Oroszország megerősítette a befolyását. A varsói NATO-csúcsot sokan a szervezet legfontosabb értekezletének tekintik a hidegháború vége óta. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte pénteken, hogy az észak-atlanti szervezetnek alkalmazkodnia kell azokhoz az újfajta fenyegetésekhez - például kibernetikai támadásokhoz, az iszlamista szélsőségesek jelentette veszélyhez -, amelyek tagországait érik, és fel kell vennie ellenük a harcot.

A V4-ek a Brexit következményeiről tárgyalnak
A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal kiegészített formátumban a Brexit következményeiről fog tárgyalni - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A Londonnal a "közeli jövőben valószínűleg folytatandó" V4-es egyeztetés során "civilizált módon értekeznének" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról - mondta.  A lengyel külügyminiszter nem zárta ki "új formátumok" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.

Történelmi megállapodás

Történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a varsói NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkelt és Francois Hollande-ot győzködte telefonon, miután kiderült, hogy Washington támogatja a NATO keleti bővítését.

A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.

Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.

A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.

Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.

A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. 

Szerző
2016.07.09 13:39

Tóth Krisztián ötödik a cselgáncs vb-n

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:21
Tóth Krisztián a 2016-os riói olimpián
Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Elveszítette a bronzmérkőzést, így ötödik lett Tóth Krisztián (90 kg) a Bakuban zajló olimpiai kvalifikációs cselgáncs-világbajnokságon. 
A 2014-ben vb-ezüstérmes Tóth – aki egy hónapja megnyerte a budapesti Grand Prix-t – a kazah Iszlam Bozbajev, az azeri Mammadali Mehdiyev és a lengyel Rafal Kozlowski után a tavalyi junior világbajnokság bronzérmese, a német Eduard Trippel várt. A 24 éves magyar korábbi két találkozásuk alkalmával vereséget szenvedett a német dzsúdóstól. Tovább nehezítette Tóth helyzetét, hogy előző, hosszabbításos meccse után alig tíz perce maradt a pihenésre.
A negyeddöntő óriási csatát hozott, ezúttal is a hosszabbítás döntött, amit Tóth úgy nyert meg, hogy ellenfele megkapta a harmadik intését is, ami leléptetéssel járt. Ez volt a magyar sportoló negyedik hosszabbításos mérkőzése a vb-n, de még egyetlen akciót sem csináltak rajta.
Tóth az elődöntőeben a spanyol színekben versenyző Nikoloz Sheradazisvilivel találkozott. A magyar a rendes mérkőzésidőben két intést kapott, a hosszabbításban ellenfelét is figyelmeztette a bíró, majd 2 perc 17 másodperc elteltével a spanyol megkontrázta Tóth támasztott válldobását, és egy hátsó gáncsra kapott ipponnal nyert.
Tóth ellenfele a bronzmérkőzésen a japán Nagaszava Kenta volt, itt is hosszabbításra került sor. A magyar versenyző indított egy akciót, amit a japán megkontrázott, és így Nagaszava ipponnal megnyerte a meccset, Tóth ötödik lett. 
A 70 kg-osok között induló Gercsák Szabina és Lőrinc Renáta első mérkőzésükön vereséget szenvedtek és kiestek. 
Szerző
2018.09.24 17:21

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05