Ukrajna;Varsó;Gorbacsov;NATO-csúcstalálkozó;partnerségi státusz;

2016-07-11 07:33:00

Forrósodik a hidegháború a NATO-csúcs után

A kelet-európai védelmi és elrettentő erő fokozásáról, az Európába telepített amerikai rakétavédelmi pajzs NATO felügyelet alá helyezéséről döntött az észak-atlanti szövetség kétnapos varsói csúcsértekezlete. Ukrajna bővített NATO-partnerségi státust kap, de a tagságra még várnia kell. Gorbacsov szerint a szövetség jelentős lépést tett a hidegháború felforrósítása felé.

A NATO következő csúcsértekezletét Brüsszelben rendezik meg 2017-ben, jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A pénteken és szombaton megrendezett varsói csúcstalálkozó a NATO országok és Oroszország közötti feszültség jegyében zajlott, a meghozott intézkedések javarésze is azt hivatott bizonyítani, hogy a nyugati világ egységes Oroszországgal szemben, az orosz katonai fenyegetéssel szemben.

Amint a főtitkár fogalmazott, Észak-Amerika és Európa továbbra is egységes Oroszország - az ukrajnai válság által is nyilvánvalóvá tett - ambícióival szemben. Erős védelem és konstruktív párbeszéd: ezek azok az alapelvek, amelyekre a NATO Oroszországgal való kapcsolata épül, mondta Stoltenberg. Az elfogadott "Varsói Nyilatkozat a Transzatlanti Biztonságról" dokumentum ezt támasztja alá.

A tanácskozás kiterjedt ugyan minden biztonsági kihívásra, de középpontjában a katonai szövetség keleti szárnyának erősítése állt, amire Moszkva úgy reagált, hogy képtelenség az a feltételezés, hogy Oroszország irányából bármiféle veszély fenyegetné Európát.

A varsói csúcs döntött arról, hogy a balti államokban és Lengyelországba a jövőben rotációs alapon állandó NATO-haderő lesz jelen, Romániában román-bolgár egység jön létre, az amerikai rakétavédelmi pajzs Törökországba, Spanyolországba, Romániába és Lengyelországba telepített egységei fölötti felügyeletet és irányítást a NATO veszi át, valamint arról is, hogy a szövetség hathatós segítséget nyújt az Iszlám Állam ellen harcoló katonai koalíciónak, erősíti kiképzőjellegű és az ütőképesség növelésére irányuló segítségét Irakban, s a nyugati katonai koalíció rendelkezésre bocsátja AWACS légtérellenőrző repülőgépeit. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan növelhető a NATO légi és vízi jelenléte a Fekete-tenger térségében.

Ukrajna kérdése a varsói csúcs egyik központi kérdése volt. Amint a záródokumentum is fogalmaz, a NATO tagországok úgy vélik, Oroszország Ukrajnával kapcsolatos magatartása aláássa a szabályokon alapuló európai rendet.

Nagy Britannia 650 katonát küld a térségbe, az Egyesült Államok és Kanada ezret-ezret, Belgium és Franciaország 150-et. A baltikumi állandó haderő mintegy 4 ezer fős lesz, a lettországi egység kanadai, a litvániai német, az észtországi brit, a lengyelországi amerikai, a romániai román irányítással fog működni.

A csúcstalálkozó zárónapján került sor a NATO-Ukrajna fórumra, amelyen a tagállamok egyhangúlag átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára. Petro Porosenko ukrán államfő szerint történelme folyamán Ukrajna még nem kapott ilyen jelentős támogatást. Emellett Ukrajna bővített NATO-partnerségi státust kap, de Kijev álma, a tagság kérdése, egyelőre nem is került napirendre.

Jens Stoltenberg főtitkár a záró sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy a NATO nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a Krím elcsatolását és elítéli a kelet-ukrajnai helyzet szándékos destabilizálását Oroszország által. A katonai szövetség felszólította Moszkvát, hogy szüntesse be a kelet-ukrajnai szeparatisták politikai, katonai és pénzügyi támogatását.

A varsói döntésekre Vlagyimir Putyin egyelőre nem reagált, de Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök kijelentette, a NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett. "A NATO megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására" - fogalmazott a Szovjetunió utolsó elnöke.

Katonai vezetési pont Magyarországon
Orbán Viktor miniszterelnök köztévében is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük"."Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta.
"A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze a csúcson hozott döntés lényegét.
A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a "migráció elleni küzdelemben", szerinte "az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz".