Előfizetés

Indul a Tarsoly-per - Keresik a botrány felelőseit

Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:22
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Nagy érdeklődés közepette kezdődik ma a Quaestor-per, ahol Tarsoly Csaba, a brókercég első számú vezetője és tíz társa ad számot a nem mindennapi csalássorozatról.

A héten három napon át zajlik a tárgyalás, amelyet újabb fordulók követhetnek, hiszen csak a vádirat körülbelül 2500 oldal. A Fővárosi Főügyészség beszámolója szerint öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Csak Tarsolynál 753 rendbeli törvénysértést találtak. Az ügyészség szerint legalább 32 ezerre tehető a károsultak száma, a kár pedig meghaladja a 77 milliárd forintot. A vádpontok szerint Tarsolyék 2007 és 2015 között folytatólagosan megkárosították a befektetőket, többek között 46 milliárd forintnyi kötvényt eltulajdonították, több tíz milliárd forint értékben fiktív állampapírokat és kötvényeket értékesítettek az ügyfeleknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós szerződéseket, továbbá a cég legális tevékenységből származó bevételét is ellopták készpénzben.

Az évszázad csalásának is kikiáltott bűnügyben a felelősök keresése úgy tetszik nem áll meg a vádlottak padjára állított 11-eknél. Kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vette észre a Quaestor és a Buda-Cash brókercégeknél, vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az MNB volt felügyelőbizottsági tagja. Varga István szerint a jegybank olyan informatikai adattárházat birtokol, ahova az összes hazai banki tranzakció adatai befutnak és különböző keresési módszerekkel felderíthetők a csalások. Varga István úgy véli, az MNB felügyeleti munkatársainak bizonyosan észlelniük kellett volna a visszaéléseket, sőt meggyőződése szerint látták is azokat, csak nem tették meg a szükséges lépéseket. Mint mondta, a jegybank korábbi tanulmánya is utal arra, hogy az állami intézmény a legapróbb részletekig átlátja a bankrendszer adatait, a hazai utalásokat több szempont alapján is követni tudták.

Mindezek ellenére érdekes, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség - írta a lap.

Varga István nyilatkozata egyértelműen megerősíti az MSZP álláspontját, mi szerint a fideszes brókerbotrányban a DBR, a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, illetve a Quaestor ügyfeleinek pénze a jegybank vezetőinek orra előtt tűnt el - írta közleményében Szakács László frakcióvezető-helyettes, a Brókerbotrányt vizsgáló bizottság tagja. MNB-nek volt felelőssége, eszköze és forrása a csalások megelőzésére, csak éppen képessége nem volt rá. Ez azonban a kártérítési felelősségét is megalapozza. A kérdés továbbra is az, hogy az MNB vezetői miért nem tették meg a szükséges lépéseket - tette hozzá.

Spéder kitúrása a cél?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:21
A takarékszövetkezetek nem számíthatnak az „eredeti állapot” visszaállítására FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A hatalmi játszmák nyomán Spéder Zoltán és köre kiszorul a Takarékbank és a takarékszövetkezeti integrációs rendszer irányításából. Így bezárulnak azok a kapuk is, amelyek a nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó, meggyengült pozíciójú FHB-csoport tőkepótlását szolgálták volna takarékszövetkezeti forrásból. Azonban új érdekcsoport jelenhet meg a takarékok körül.

Látszólag elég volt Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének egy figyelemfelhívó levelet írnia Orbán Viktor kormányfőnek, és egycsapásra minden megváltozott, a takarékszövetkezeti integráció és a Takarékbank körül. Pedig a levél megírását követően szinte azon nyomban az integrációban résztvevő 87 takarékszövetkezet közül 80-nak a vezetői azonnal elhatárolódtak Demján Sándor határozott hangvételű, Spéder Zoltán tevékenységét éles szavakkal bíráló kritikájától. Ez nem is csoda, mert mint ahogy Várhegyi Éva a Népszava ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta: "ezek az emberek erős politikai nyomás alatt voltak, hogy aláírják a tiltakozó levelet." A Pénzügykutató Zrt. tanácsadója úgy véli, hogy ha nem így tettek volna, akkor a takarékszövetet akár ki is zárhatták volna a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből (SZHISZ), vezetőiket pedig eltiporták volna.

Spéder Zoltán bankár kiszorítása a Takarékbankból, illetve az integrációból mintegy egy hónapja gyorsult fel. A kormányzati körök, amelyek korábban zokszó nélkül tudomásul vették, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó, és általa elnökölt, meggyengült FHB Bankot a takarékszövetkezeti integráció, illetve a Takarékbank vagyonból akarják feltőkésíteni, nagyot fordítottak álláspontjukon. Miután Orbán Viktor egyértelműen Demján Sándor mellé állt Spéder Zoltán tevékenységének elmarasztalásában, így néhány napon belül meg is született a takarékokról szóló új törvény, amely megszüntette a Takarékbank kizárólagos ernyőbanki szerepét. Várhegyi Éva arról számolt be, hogy még nem született döntés arról, hogy ezt a funkciót melyik bank venné át. Piaci körökben az ismételt magánosításon átesett MKB Bankot rebesgetik, de a szakember szerint a Takarékbanknak is illene, a nevéhez kapcsolódóan a takarékszövetkezetekhez kapcsolódó feladatot adni.

Ígéretéhez híven a miniszterelnök a múlt héten ki is nevezett a Miniszterelnökség keretében működő, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal (és a postával) foglalkozó kormánybiztost, a volt Monetáris Tanácstag Bártfai-Mager Andrea személyében, aki közvetlenül Orbán Viktornak jelent, és a kormányfőtől kap feladatokat is. Az új kormánybiztos az elmúlt héten már részt is vett az SZHISZ múlt heti közgyűlésén, ahol arról beszélt, hogy „lezárult egy szakasz az integrációs folyamatban”. Kijelentését jól bizonyítja, hogy a szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kivétel nélkül lemondtak, a jövő hét elején pedig már meg is választják az újakat. Várhegyi Éva ezektől a személycseréktől nem vár fordulatot, mindössze annyi történik, hogy a Spéder-híveket más, a kormányzat által megbízhatónak vélt emberekkel váltják majd fel. A várható stratégiaváltás része lesz Spéder Zoltán kiemelt szerepének megszüntetése. Az ugyanakkor lényeges változás, hogy az új törvény megerősítette a jegybank ellenőrző funkcióját az integrált takarékszövetkezeteknél, képviselőjük az SZHISZ igazgatósági ülésein tanácskozási joggal részt fog venni.

Várhegyi Éva a szövetkezeti integrációt szükségesnek tartotta, mert a nagyobb piacméret gazdaságosabb működést eredményezhet. A nemrégiben megjelent felügyeleti jelentés is kiemelte, hogy a lakossági és vállalati számlavezetésben a szövetkezeti hitelintézetek piaci részaránya csökkent, a „hitelaktivitás bővülése elmaradt a lehetőségektől”. Az MNB kiemelte azt is, hogy „a jövőben külön felügyeleti szempont kell, hogy legyen, hogy formális vagy informális befolyás ne terelhesse az integráció egyes folyamatait kizárólag egy-egy piaci szereplő számára kedvező irányba”.

Ez nyílt utalás arra, hogy a Takarékbank irányításában az FHB társult vállalkozásának, a Matak Zrt.-nek döntő szerepe van, ugyanakkor az SZHISZ-ben az MFB-nek van többségi tulajdona. A Takarékbank és az integrált takarékszövetkezetek viszonyában minden bizonnyal jelentős változások lesznek.

313 forint felett az euró árfolyama

Publikálás dátuma
2016.07.11. 23:03
FOTÓ: Thinkstock
Erősödött a forint a főbb nemzetközi devizákkal szemben hétfő kora estére a reggeli szintekhez képest a bankközi piacon.

Este fél hétkor az euró 313,35 forintra gyengült a hétfő kora reggeli 314,16 forintról. Napközben 312,76 és 314,38 forint között mozgott.  A svájci frank jegyzése a reggeli 289,20 forintról 288,38 forintra csökkent, a dollár árfolyama pedig 284,39 forintról 283,56 forintra süllyedt kora estére. Az euró árfolyama gyakorlatilag nem változott a dollárhoz képest, reggel 1,1044 dollárt, délután fél hétkor 1,1049 dollárt ért.