Tarsoly Csaba;Quaestor-botrány;

2016-07-12 07:22:00

Indul a Tarsoly-per - Keresik a botrány felelőseit

Nagy érdeklődés közepette kezdődik ma a Quaestor-per, ahol Tarsoly Csaba, a brókercég első számú vezetője és tíz társa ad számot a nem mindennapi csalássorozatról.

A héten három napon át zajlik a tárgyalás, amelyet újabb fordulók követhetnek, hiszen csak a vádirat körülbelül 2500 oldal. A Fővárosi Főügyészség beszámolója szerint öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Csak Tarsolynál 753 rendbeli törvénysértést találtak. Az ügyészség szerint legalább 32 ezerre tehető a károsultak száma, a kár pedig meghaladja a 77 milliárd forintot. A vádpontok szerint Tarsolyék 2007 és 2015 között folytatólagosan megkárosították a befektetőket, többek között 46 milliárd forintnyi kötvényt eltulajdonították, több tíz milliárd forint értékben fiktív állampapírokat és kötvényeket értékesítettek az ügyfeleknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós szerződéseket, továbbá a cég legális tevékenységből származó bevételét is ellopták készpénzben.

Az évszázad csalásának is kikiáltott bűnügyben a felelősök keresése úgy tetszik nem áll meg a vádlottak padjára állított 11-eknél. Kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vette észre a Quaestor és a Buda-Cash brókercégeknél, vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az MNB volt felügyelőbizottsági tagja. Varga István szerint a jegybank olyan informatikai adattárházat birtokol, ahova az összes hazai banki tranzakció adatai befutnak és különböző keresési módszerekkel felderíthetők a csalások. Varga István úgy véli, az MNB felügyeleti munkatársainak bizonyosan észlelniük kellett volna a visszaéléseket, sőt meggyőződése szerint látták is azokat, csak nem tették meg a szükséges lépéseket. Mint mondta, a jegybank korábbi tanulmánya is utal arra, hogy az állami intézmény a legapróbb részletekig átlátja a bankrendszer adatait, a hazai utalásokat több szempont alapján is követni tudták.

Mindezek ellenére érdekes, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség - írta a lap.

Varga István nyilatkozata egyértelműen megerősíti az MSZP álláspontját, mi szerint a fideszes brókerbotrányban a DBR, a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, illetve a Quaestor ügyfeleinek pénze a jegybank vezetőinek orra előtt tűnt el - írta közleményében Szakács László frakcióvezető-helyettes, a Brókerbotrányt vizsgáló bizottság tagja. MNB-nek volt felelőssége, eszköze és forrása a csalások megelőzésére, csak éppen képessége nem volt rá. Ez azonban a kártérítési felelősségét is megalapozza. A kérdés továbbra is az, hogy az MNB vezetői miért nem tették meg a szükséges lépéseket - tette hozzá.