Előfizetés

Nem épülnek a villanyautó-töltőpontok

Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:18
Illusztráció: Thinkstock
Több mint 900 hazai autó rendelkezik zöld rendszámmal, ezek az ország több mint 60 pontján tölthetők fel árammal. Az állam által ígért 150 töltőből viszont még egy sem épült meg – írja a hvg.hu.

A parkolási kedvezményekkel járó rendszámot tavaly október óta lehet igényelni a részben vagy kizárólag villamos energiával hajtott autókhoz. Tisztán elektromos hajtású autóból a múlt év végén 342 darab volt az országban a KSH adatai szerint.

A számuk azóta nyilván nőtt, legalább azzal a héttel, amellyel május óta a kormányflottát erősíti az állam. Ma egy e-autó vagy egy hibrid autó csupán a piaci szereplők által önként létesített töltőpontokon juthat áramhoz. Ma 93 töltőpont van a Chargingpoint.com adatai szerint, és ezeket összesen 213 csatlakozóval látták el.

E-töltőhelyei alapján Magyarország az európai toplista 22. helyén áll. Megelőz minket több, nálunk kisebb ország is, köztük az 1,3 milliós lakosú Észtország, amelynek 364 töltőpontja országos lefedettséget jelent.

Ki az erősebb, a stressz vagy én?

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:15
Ha van célunk az életben, sokkal kevésbé foglalkozunk a mindennapos sérelmeinkkel és egyéb ártalmakkal FOTÓ: TÓTH GERGŐ
„Nézd mindig az élet napos oldalát” – a Monty Python Brian élete című filmjének profán zárójelenete ötlött fel bennem Kelly McGonigal legújabb magyarul megjelent könyve nyomán. Az amerikai pszichológus az Akarat-ösztön után A stressz napos oldala című könyvében lebilincselő, a laikusok számára is közérthető stílusban, ugyanakkor nagy szakmai alapossággal magyarázza el, hogy a sokszor rettegett stresszt miként fordíthatjuk saját javunkra. A könyvről és annak nyomán felmerült kérdésekről beszélgettünk dr. V.Komlósi Annamária pszichológussal, az ELTE címzetes egyetemi tanárával.

- Mit kell tudni Kelly McGonigalról?

- Kiválóan felkészült, sokoldalú egyetemi oktató, egyben gyakorló egészségpszichológus, aki az egyes pszichológiai jelenségek biológiai oldalát is jól ismeri.

- Az Akarat-ösztön és A stressz napos oldala egyaránt azt tanítja, hogy „te vagy az ura a sorsodnak, te döntesz.”

- Kelly McGonigal valóban arra törekszik, hogy az emberek kezébe adja saját sorsuk irányítását. Megközelítését azért tartom különösen értékesnek, mert nem csupán azt sugallja, amit sok pszichológia-határterületi írás, vagy tréningprogram, hogy „legyünk pozitívak”. Ebből ugyanis sokan azt szűrik le, hogy „ha pozitívan gondolkodunk, minden problémánk megoldódik”. McGonigal realista. Azt mondja, hogy azoknak a dolgoknak, amelyekkel az életben találkozunk, mindig több olvasata van, és könyvében érthetően végigvezeti, hogy mikor és meddig ártalmas a stressz, illetve hogyan tudjuk a magunk javára fordítani – akár a gondolkodásunk megváltoztatásával. Megmutatja, hogy a stresszjelenségnek, amely a szervezetünkben fizikai, biológiai szinten jelentkezik, van egy teljesen pozitív oldala is, ami „jót tesz nekünk”. Ezt kell felismernünk, tudatossá tennünk.

- A szerző fontos szerepet szán könyvében a „gondolkodási beállítódásnak”. Manapság sokat hallunk a „gondolat teremtő erejéről.”

- Igen, valóban lehet a gondolatnak teremtő ereje, de nem akármikor és nem akárhogyan. A gondolat önmagában nem tud teremteni, csak ha megvannak hozzá az alapok – készségek, képességek –, amelyre épülhet. Jól leképezi ezt a jól ismert mondás: „Segíts magadon és Isten is megsegít”. Néha, még ha úgy érezzük is, mintha egy felső hatalomtól kaptunk volna segítséget, valójában a „csodának” alaposan aládolgoztunk.

- Kelly McGonigal azt is hangsúlyozza: mindenkinek szüksége van az értelmes életre – ami mentesít a stressztől.

- Az értelmes élethez egyrészt az kell, hogy legyenek céljaink, másrészt az, hogy képesek legyünk felülemelkedni önmagunkon. Aki valamivel szenvedélyesen, önfeledten tud foglalkozni, legyen az a szakmája, egy hobbija, vagy egy másik ember önzetlen segítése, ez mentesíti őt a stresszteli külvilági ingerek negatív hatásaitól. Ugyanakkor a céltalan ember csak sodródik, majd kiég és kiszolgáltatottá válik. A rengeteg ingert kínáló világunkban sokan minden „csábítást” követni akarnak, de ha nem működik náluk egy belső iránytű, egy értelmes cél, sérülékennyé válnak a külvilág hatásaival szemben. Érdekes, de a céltudatosság és az önös érdekeink elengedése szorosan összefüggnek. Ha van célunk az életben, sokkal kevésbé foglalkozunk a mindennapos sérelmeinkkel és egyéb ártalmakkal. Amikor pedig az ember önmaga fölé emelkedik, az egy kicsit mindig mások javára is szolgál.

- A kihívásokhoz fel kell nőni. Van, akit a „lámpaláz” leblokkol, másokat viszont inspirál.

- A stresszel kapcsolatban a „kihívás” kulcsszó: amikor jön valami nehéz, esetleg fenyegető élethelyzet és nem tudjuk, hogy a képességeink elegendőek-e a megoldására, azok az emberek tudják hasznosítani a stressz által generált energiáikat, akik nem „veszélynek” fogják fel, hanem kihívásnak. Ekkor előjöhet belőlünk a pozitív versenyszellem izgalma, amely a megoldásra ösztönöz. Ha egy fenyegető élethelyzetben nem adjuk át magunkat az ösztönös „üss vagy fuss” reakciónak, hanem képesek vagyunk a kognitív képességeinket is használni, akkor a stressz jótékony hatása érvényesül, és a megküzdés hatékony lesz.

- A stressznek gondoskodássá való átalakításáról a szerző megrázó példákat hoz a 2013-as bostoni maratonon elkövetett terrortámadásból, a 2001. szeptember 11-ből és a holokauszt túlélőitől. Ezek a traumák képesek előhozni az emberek rejtett erőtartalékait?

- Nevezhetjük erőtartaléknak is, de valójában arról van szó, hogy amikor másoknak segítünk, az olyan biológiai folyamatokat mozgósít, amelyek a saját lelki, fizikai egészségünket támogatják. Az elmúlt évtizedekben bizonyítást nyert, hogy a másik ember iránti gondoskodás például oxitocint szabadít fel. Ez a jelenség a szüléssel összefüggésben már jól ismert: ha a gyermeket rögtön világra jövetele után az anya testére fektetik, az mindkettejükben oxitocin-termelést vált ki, ami a kötődést és a fizikai ellenálló képességet erősíti. Amikor traumát átélt embernek segítünk katasztrófahelyzetben, ugyancsak ez a jótékony hatású, még a félelmet is oldani képes oxitocin kezd el termelődni, méghozzá annál is, aki segít, és annál is, akit segítenek. Jómagam három évig vezettem Devecserben azt a pszichológus-csapatot, akik a vörösiszap-katasztrófa áldozatait támogatták. A segítésnek ezt a jótékony biológiai-pszichológiai hatását így magunkon is tapasztalhattuk.

- Kelly McGonigal is vallja, hogy „teher alatt nő a pálma”. Erre mondja a nagy indiai spirituális gondolkodó, Sri Chinmoy: „Ne könnyebb terheket adj, Uram, hanem erősebb szívet.”

- A hívő embereknek számos támpontjuk van arra, hogy ne féljenek a nehézségektől, mert úgy érzik: Isten csak annyi terhet rak rájuk, amennyit elbírnak. Van egy példázat két vándorról is, akik egyaránt nehéz terhet cipelnek. Találkoznak, és elhatározzák: kicserélik hátizsákjaikat, hátha akkor könnyebb lesz nekik. Egy idő után azonban visszafordulnak, és mindketten visszaveszik saját terhüket. Ha tudjuk, hogy milyen és mekkora a mi terhünk, és milyen a teherbíró képességünk, akkor el tudjuk fogadni a „hátizsákunkat”, és „fel tudunk nőni” a cipeléséhez. És persze arra is képessé válunk, hogy kitegyük belőle a „fölösleges” terheket – a dolgok átértékelése nyomán.

- Magyarország manapság különösen „stresszes helynek” számít, egyrészt az egyre többeket érintő létbizonytalanság, másrészt pedig a „megosztottság” miatt.

- Ezt a bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot nem nevezném magyar sajátosságnak. Megváltozott a világ: kinyílt, felgyorsult. A globalizációval sokkal több lett a kihívás és a konfrontatív jelenség. Kevesebb a biztos fogódzó, sok az ismeretlen. Ehhez az emberiség még nem tudott igazán alkalmazkodni. Mit tudunk ez ellen tenni? Egzisztenciális értelemben meg kell tanulnunk több lábon állni. Amikor célokat tűzünk ki, nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak egy utunk legyen. Sok olyan fiatallal találkozom, aki megszerzi a diplomáját, aztán meglepődik, amikor tucatjával írogatja a pályázatokat, és jó, ha egy-két állásinterjúra behívják. Sokan kétségbeesnek ettől a stressztől. Van, akin mély depresszió vesz erőt, de van olyan is, aki elhatározza, hogy amíg nem talál végzettségének és céljainak megfelelő munkát, addig is csinál valami hasznosat, tanul, és közben elvállal bármiféle munkát a megélhetéséhez. Ez is a stresszhez való alkalmazkodás egyik formája. Sajnos nálunk a nemzeti mentalitás része, hogy sok diplomás úgy érzi: neki alantas dolog fizikai munkát végezni. Nyugaton a fizikai munkának is van presztízse, ami persze a fizetésben is kifejeződik. Sok diplomás magyar fiatal nemcsak a magasabb fizetésért megy el Nyugatra akár mosogatni, hanem mert ott akkor is „egyenrangú” embernek érzi magát, ha éppen fizikai munkát végez. Nekünk, magyaroknak, ki kellene gyógyulnunk ebből a hierarchikus nagyképűségből! A legegyszerűbb ember is lehet nagyszerű – a munkájával, a gondolkodásmódjával is sokat adhat másoknak.

Míg a bizonytalanság erősödését világjelenségnek gondolom, a „megosztottságot” már inkább tartom magam is magyar specialitásnak. Úgy érzem, hogy a politika megosztja az országot, mi pedig sajnos partnerek vagyunk hozzá. Pedig, ha visszakanyarodunk Kelly McGonigalhoz: ő is világosan láttatja, hogy miközben az izoláció megbetegít, a társas támogatás, és szociális kohézió a fizikai és lelki egészséget támogató legfontosabb erőforrásaink.

Kelly McGonigal
Amerikai egészség-pszichológus 1977. október 21-én született New Jersey-ben, pedagógus szülők gyermekeként.
Fiatal kora ellenére ma egyike a világszerte legelismertebb népszerű-tudományos szerzőknek, aki az ember belső konfliktusaival, akarat-problémáival, a modern élet kihívásaiból eredő stresszel kapcsolatos kutatásait és kurzusait mindenki számára érthetően, élvezetes olvasmányként magyarázza el.
A bostoni egyetemen szerzett diplomát tömegkommunikációból és pszichológiából, majd a Stanford egyetemen védte meg Ph.D. disszertációját. Jelenleg ezen az egyetemen tanít, és itt tartja nyilvános tanfolyamait az akaraterőről.
2005 és 2012 között főszerkesztője volt az International Yoga Therapy című szakfolyóiratnak. A jógát és a meditációt, amelyeket ő maga is rendszeresen végez, fontos eszköznek tekinti az emberi figyelem és szellemi források újratöltéséhez és irányításához, valamint a kitűzött célok eléréséhez.
Magyarul is megjelent két bestseller könyve, az Akaraterő-ösztön, és A stressz napos oldala mellett számtalan írása, előadása került fel az internetre: a 2013-as Ted konferencián elhangzott előadása („Hogyan tegyünk barátunkká a stresszt?”) Több mint 10 millió látogatót vonzott.
McGonigal konzulense számos cégnek és non-profit szervezetnek a munkahelyi jóléttel, közösségi életformával foglalkozó egészség- és oktatási stratégiák kidolgozásában. Pszichológiai tanácsadója a New York Times oktatási programjának, több tanulmányt szentelt a közösségi kapcsolatoknak a boldogságra, az egészségre, az együttérzésre gyakorolt hatásának.
Szabadidejében lelkes állatvédő.

Orbán bűnbaknak kiáltotta ki Brüsszelt a FAZ hasábjain

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:04
Szemtől szemben a múlt pénteki varsói NATO-csúcson FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY
Vegyék vissza a hatalmi jogköröket Brüsszeltől - üzente az uniós tagországoknak a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent tegnapi cikkében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezúttal is az Európai Bizottságot hibáztatta az Uniót sújtó válság miatt. Megismételte, a britek többségének a "nemzetietlenítés", az "európai projekt idealizálása" miatt lett elege az EU-ból, ideje ezekkel szakítani. Írásában védte a kerítést és ostorozta a kvótát. Angela Merkel viszont egy vasárnap esti televíziós interjúban Magyarországról azt mondta, ott rosszul bánnak a menekültekkel.

Brüsszel tehet a Brexitről és az Európai Uniót sújtó válságokról. Orbán Viktor legalábbis ezzel vádolta meg az Európai Bizottságot és a közösség vezetőit a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent tegnapi cikkében. A német konzervatív napilapban a magyar miniszterelnök szokásához híven korholta a Bizottságot. Ezúttal azért, mert véleménye szerint az EB "hallgatólagos jóváhagyásával" gyakorlattá vált stabilitási paktum, valamint a schengeni és a dublini szabályok megsértése, a tagállamokat pedig arra szólította, vegyenek vissza Brüsszel jogköréből. Te a béke ellen vagy? - tettet fel a kérdést cikke címében a kormányfő, azt állítva, a válság és az elbizonytalanodás fő oka, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt veszélybe került a két legnagyobb európai vívmány: a közös valuta és a Schengen által védett közös piac. Az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, erre példa a közös külső határok védelmi rendszere, azonban "a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban".

A brit népszavazás jó alkalmat adott a miniszterelnöknek, hogy megismételhesse, az Unió gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció, ezért el kell kerülni a terméketlen ideológiai vitákat arról, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e. "Ahol több szükséges, ott többre van szükségünk, ahol kevesebb, ott kevesebbre". Hozzátette, vissza kell térni az uniós jog következetes alkalmazásához, ami azt is jelenti, hogy "egymással szemben ugyanazokat a mércéket alkalmazzuk és tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek szerepét". (A gazdag, de gyenge EU-ról Orbán egyebek mellett az Európai Néppárt tavaly októberi madridi kongresszusán beszélt, ahol az illegális migrációt ostorozta és védte a kerítést. De a tavaly novemberi párizsi terrortámadás után is így fogalmazott Szucsou városban, a Kína és a közép- és kelet-európai államok csúcstalálkozóján - a szerk.)

Arra figyelmeztetett, szakítani kell a "nemzetietlenítéssel", az "európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel", és be kell látni, hogy az uniós intézmények "közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának" megteremtésére irányuló kísérletek "éppen ellentétes hatást" váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy a britek többségének "elege lett az EU-ból". Az orbáni recept szerint a "rugalmas integráció" elve alapján erősíteni kell az uniós együttműködést azokon a területeken, ahol a "józan ész" ezt diktálja, így a külső határok védelme, a digitalizáció és az iparpolitika, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika, és a fejlesztéspolitika területén. Emellett helyre kell állítani a polgárok biztonságérzetét, amihez részben a zöld határ megvédésének magyar módszerét ajánlotta.

Brüsszel hegemóniáját ugyan cikkében a miniszterelnök elutasította, de Németországét nem. Úgy fogalmazott, minden korábbinál nagyobb szükség van a tagállamok összetartására, és be kell látni, hogy Németország "centrális pozíciója" tovább erősödik majd. A németeket arról biztosította, számíthatnak Magyarországra, és "ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között". Ezt az ügyet "egy szóval lehet leírni: kerítés" - írta. Véleménye szerint a magyarok annak megépítésével "jó, a szabályokat követő európaiként" járnak el.

Természetesen a kvótáról is újra kifejtette véleményét a miniszterelnök. Megismételte, a migrációs terhet nem elosztani kell, hanem "felszámolni és megszüntetni". A brüsszeli intézményeknek felrótta, hogy szerintük a migrációs válságot "kényszerkvótákkal" meg lehet oldani, holott "az elosztás minden formája meghívó, amíg nem vagyunk urai a helyzetnek a külső határainkon, amíg nem mi határozzuk meg, hogy ki léphet területünkre". Az Európai Tanács már többször elfogadta az önkéntesség elvét, de ezt más brüsszeli intézmények nem akarják tudomásul venni.

Orbán már a kilépésre buzdítja az EU tagállamait - reagált a miniszterelnök német lapban megjelent cikkére a DK-s Molnár Csaba. Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselő szerint a kormányfő tisztában van azzal, hogy a hatalmi jogkörök visszavétele egyenlő lenne az EU alapszerződésének nyílt megszegésével és az uniós tagság felmondásával. Emlékeztet, Brüsszelben a választott képviselők - köztük magyarok, fideszesek is - hozzák a döntéseket. Orbán Moszkva vágyálmait tolmácsolta az EU-ban, amikor kilépésre szólította fel a tagállamokat. Az Együtt elnöke szerint Orbán rossz választ ad az uniós válságára, amikor azért a Bizottságot hibáztatja. Szigetvári Viktor úgy látja: a tagállamok és az EU központi intézményei közösen felelnek a bajokért és a sikerekért egyaránt. Azt is tévedésnek tartja, hogy a miniszterelnök több hatalmat adna a nemzetállamoknak az Unióval szemben.

Merkel odaszúrt a magyar kormányfőnek
A menekültek védelme az Európai Unió humanitárius felelőssége - fogalmazott Angela Merkel egy vasárnapi televíziós interjúban. A német kancellár a ZDF országos köztelevízióban sugárzott interjúban elmondta, amikor tavaly dönteni kellett a menekülthullám kezeléséről, meg kellett fontolni, vajon "hagyjuk-e Görögországot egyedül a feladattal", vagy "bánjunk igen rosszul a menekültekkel, ahogy például Magyarországon tették", vagy pedig humanitárius okokból "védelmet nyújtunk az embereknek". A védelem megadása mellett kellett dönteni, mert az EU hitelességére és értékeire tekintettel minden más reakció "teljességgel elfogadhatatlan lett volna". A brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban a kancellár azt mondta, szerinte a Brexit visszafordíthatatlan folyamat. Kiemelte, hogy a kilépésről folytatandó tárgyalásokon szó sem lehet arról, hogy Nagy-Britannia "kimazsolázza" az uniós alapszabadságok közül a számára előnyös elemeket.


Niedermüller: Dömötör "belehazudott a választók arcába"

Teljes gőzzel kampányol a népszavazásra készülve a kvóta ellen a kormány. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára vasárnap azzal vádolta meg a magyar baloldalt, hogy az Európai Parlamentben olyan állásfoglalást támogatott, amely alapján pénzbüntetéssel sújtanák Magyarországot, ha nem fogadja el a kényszerbetelepítést. Dömötör "a hétvégén simán belehazudott a választók arcába" - reagált az államtitkár kijelentéseire Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője. Az elfogadott jelentés csak annyit tartalmaz, az EP "úgy véli, hogy az európai migrációs és menekültválság megoldásához szolidaritáson és igazságos tehermegosztáson alapuló európai megközelítésre van szükség". Hozzátette, hogy ezt a jelentést a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt elsöprő többsége támogatta. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint a Fidesznek valójában az európai értékekkel, a saját jobboldali pártcsaládjával és a magyar emberekkel van vitája. Az Európai Néppárt számos képviselője - így például a külügyi bizottság néppárti elnöke, Elmar Brok is - a Fidesszel szemben szavazott a kifogásolt passzussal kapcsolatban. Ujhelyi arra figyelmeztetett, a kormánypárt jobban tenné, ha a Brexit-kampányban megtapasztalt hazug hangulatkeltés helyett meghallaná az emberek többségének véleményét, a magyarok ugyanis erős uniós tagságot akarnak. Az LMP-s Meszerics Tamás közölte, az EP a hétéves költségvetése félidejű felülvizsgálatát előkészítő jelentésében arra kérte fel az Európai Bizottságot: hozzon létre egy bonus-malus rendszert a kölcsönös és közös felelősségvállalás jegyében.