Az amerikai elnök Budapesten

Publikálás dátuma
2016.07.12 12:00

Az első amerikai elnöki látogatás hazánkban – Amikor címlapon osztozott az amerikai elnök és Kádár János temetése

Az első amerikai elnöki látogatás előtt egy órával még dörgött az ég, szakadt az eső, és szinte éjszakai sötétség borult Budapestre. Mi tagadás, nagy volt az izgalom, mi laikus újságírók azon tanakodtunk, amiatt aggodalmaskodtunk, hogy a tervezett időben érkezik-e meg, egyáltalán le tud-e szállni az amerikai elnök különrepülő- gépe ekkora zivatarban. Ám, mire feltűnt a gép az égbolton, megbékélt az időjárás, s csupán szemerkélt az eső. George Bush és hivatalos kísérete — vihar ide, vihar oda — szinte percre pontos volt. ö és felesége hét óra előtt nyolc perccel lépett magyar földre.

A Ferihegy—I. repülőtéren először Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Szabolcsi Gertrud, köszöntötte az Egyesült Államok elnökét és feleségét, Barbara asszonyt. Azután Mark Palmer, a budapesti amerikai nagykövet és felesége, továbbá dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és neje üdvözölte őket. Közvetlen közelükben állt az elnöki gépkocsi, amelybe beszállva elindultak a Kossuth térre.

Welcome to Hungary Mr. President! Köszöntjük Magyarországon, Elnök úr! Ilyen és hasonló feliratok voltak olvashatók mindenfelé. A hangosbeszélőn angolul és magyarul közölték, hogy megérkezett George Bush és felesége. A tömeg ismét nagy hanggal nyilvánította ki tetszését. Sajnos, az eső tovább esett s dörgött az ég. Ám ez szemmel láthatóan nem zavarta a megjelenteket, az ünneplőket és az amerikai vendégeket sem. George Bush eleinte egy esernyő alatt álldogált feleségével, majd kilépett alóla, mintegy jelezve, hogy nem is olyan nagyon esik. Az egybegyűltek ezt is nagy tapssal jutalmazták.

Közben megkezdődött az ünnepélyes fogadtatás. Először Straub F. Brúnó mondta el üdvözlő beszédét.

Elnök úr! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlő beszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyarországon végbement történelmi folyamatot „reformként” tartjuk számon. Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848/49-es forradalomhoz. A szabadság- harc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan „kiegyezés” zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

Most újra „reformkor” van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel.

Most a „kiegyezés” következik. Ezt várja el a magyar nép és minden az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. – mondta Straub F. Brúnó 

Népszava 1989. július 12.

Szerző
Témák

Száz éve írtuk: Debrecent kiürítették

Publikálás dátuma
2019.04.24 17:20

Román inváziós csapatok a Tisza és a Maros vonalán
A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A románok előrenyomulásukat e hó 22-én a Tisza és Maros között az egész vonalon folytatták és tegnap este Kisjenőn, Nagyszalonta előtt, Debrecen előtt és Mátészalkán állottak.
A Nagyszőlősön át előrenyomult román lovasságot járőrök visszahagyása mellett a Tisza déli partjára visszavonták.
Csapataink több helyen, így nevezetesen Debrecen előtt teljesen fegyelmezetlenül viselkedtek. Ilyen körülmények között Debrecent az éj folyamán kiürítettük. A debreceni munkásság az utolsó pillanatig a kezében tartotta a hatalmat és elismerésreméltó bátorsággal és fegyelmezettséggel teljesítette kötelességét
Népszava 1919. április 24.
Frissítve: 2019.04.24 17:20

Román csapatok a felső-tisza völgyében

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:00

Száz éve írtuk: Hivatalos jelentés a harctérről - Stromfeld Aurél és Szamuely Tibor kinevezése
A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A románok a hétfői nap folyamán Nagykároly, Érmihályfalva, Borosjenő vonalán megállottak, csupán a felső Tisza völgyében Nagyszőlősig nyomultak előre. Egyébként a helyzet változatlan.
Böhm Vilmos — a tiszántúli hadsereg főparancsnoka, Szamuely Tibor — a front mögötti bizottságok parancsnoka
A „Magyar Távirati Iroda" jelenti, hegy a kormányzótanács a tiszántúli hadsereg főparancsnokává Böhm Vilmos népbiztost nevezte ki. Böhm népbiztos még a keddi nap folyamán főhadiszállására utazott és ugyancsak a keddi napon átvette a parancsnokságot.
A kormányzótanács egyúttal kinevezte a front mögötti bizottságok parancsnokává Szamuely Tibor népbiztost, akinek föladata a haditerületen esetleg mutatkozó ellenforradalmi mozgalmak elfojtása, a front mögött levő polgári lakosságnál és katonai csapatoknál a rend és fegyelem biztosítása. Böhm Vilmos népbiztos a tiszántúli hadsereg főnökévé Stromfeld Aurél elvtársat nevezte ki.
Népszava 1919. április 23.
Frissítve: 2019.04.23 17:00