Orbán házánál is lehet tüntetni, vagy mégsem?

Publikálás dátuma
2016.07.12. 15:21
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését.

Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál.

A vitatott határozatok indoklásában a rendőrség és a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

Az indítványozó szerint ugyanakkor a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani.

Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Ab figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a tüntetés be nem tiltott helyszínein a demonstráció megtartására, véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes.

Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet, de önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot. Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában. Ezeket a helyzeteket a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotásával és alkalmazásával kell majd feloldani.

Az Ab a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható gyülekezés, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett: figyelembe kell venni különösen a gyülekezők célját, létszámát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, a napszakot és a hangosítást. Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor technikai korlátozás alá vehető a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.

Az Ab a gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak szóló iránymutatásában - az amerikai legfelsőbb bíróságot idézve - kitért arra, hogy a gyülekezés és a magánszférához való alapjog védelmével kapcsolatban különbség van a felvonulások és az egy helyszínre szervezett rendezvények között, az otthon nyugalma pedig kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszínnek minősül, amelyet az államnak jogi védelemben kell részesítenie.

Az Ab ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség egyebek mellett olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára "a járda nem elég széles", illetve "november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani".

Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítése során méltányos egyensúly jöjjön létre. Az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást.

Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.

Új gyülekezési törvényről döntöttek

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab döntését. A tárcavezető kiemelte, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal. Az új gyülekezési törvényről bővebben itt olvashat!

TASZ: az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában - tudatta a jogvédő szervezet közleményben.

Felidézik: az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása "mások jogait és szabadságát" sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet.

Az AB a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást - írták.
A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását.
Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni - fogalmaz közleményében a TASZ.

Szerző

Dopping - Dombvári Bence a megbukott a kajakos

A kajakos Dombvári Bence doppingmintája lett pozitív június 9-én, a második olimpiai válogatóversenyen - közölte kedden a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ).

Az MKKSZ azonnali hatállyal felfüggesztette a riói kvalifikációt kiharcoló sportoló versenyzési engedélyét. A Honvéd kajakosa egyesben és párosban is megnyerte a hazai ötkarikás válogatót 1000 méteren.

Az MKKSZ egy hete jelentette be, hogy egy minta pozitív lett a második olimpiai válogatóversenyen levettek közül, de akkor a vétkes nevét még nem hozta nyilvánosságra. Dombvári maga kérte a B próba elvégzését, de ez a vizsgálat ismét kimutatta szervezetében a stanazolol nevű anabolikus szteroidot.

Az MKKSZ hangsúlyozza: a Magyar Antidopping Csoport és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség tavaly május óta összesen 45 alkalommal ellenőrizte Dombvárit, s korábban minden mintája negatív lett.

Szerző

NATO vezetési pont Székesfehérváron

Negyven katona fog állomásozni a NATO Székesfehérváron kialakítandó új vezetési pontján - mondta kedd reggel a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter felidézte: a hétvégi NATO-csúcson a balti államok és Lengyelország területén egy négyezres létszámú csapat állomásoztatásáról döntöttek. Infrastruktúrát és utánpótlást nem telepítenek át, így ez semmilyen módon nem sérti a NATO-Oroszország alapokmányt - emelte ki.

A NATO-tagállamok egyeztettek a nyolc keleti tagállamban úgynevezett előretolt vezetési pontokról is. Ezek közül hat már működik, Magyarországon és Szlovákiában pedig jövőre jöhetnek létre ilyen parancsnokság. A székesfehérvárin negyven katona fog állomásozni, húsz magyar, húsz pedig más NATO-tagállamokból.

Mindezekről a szerdai, várhatóan nagyköveti szintű NATO-Oroszország csúcson is egyeztetnek majd. A külügyi tárca vezetője kiemelte: egyszerre kell az elrettentés és a párbeszéd doktrínáját alkalmazni. A NATO is, Magyarország pedig kifejezetten abban érdekelt, hogy stratégiai párbeszéd legyen Oroszországgal, amely kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéshez vezet.

Szerző