Hosszas „belharc” után tette közzé a kormány határozatát, amely „az Egészséges Budapest Program előkészítéséről” címet kapta. Ez annál is furcsább, mert a legfőbb Fidesz főnök zsigerből utálja és megveti – liberális és kozmopolita tradíciói miatt – a fővárost: elvette iskoláit és kórházait, a tömegközlekedés támogatási igényeit rendre lesöpri, vagy zsugorítja a döntéshozatalnál. Kísért a múlt: Horthy sem szerette a „bűnös várost”, amelyet 1919-ben „tetemre hívott” és ez meghatározó szerepet játszott a korszak közbeszédében. Lehet, hogy - akárcsak a kormányzó országlásának idején - ez a feléledő mítosz gerjesztette Budapest és persze más települések önkormányzati autonómiájának szűkítését?
Orbán most viszont azt akarja velünk, fővárosiakkal elhitetni, hogy előítéletei ellenére megújítja a főváros egészségügyét, különös tekintettel a sürgősségi ellátásra. Önmagában már az is figyelemreméltó, hogy miként fejlődött a tavalyi, Rogánnak tulajdonított „építsünk egy szuperkórházat” Budapesten koncepció egészen odáig, hogy az egyből három, majd négy lett.
Ha alaposan elemezzük a szóban forgó kormányhatározat tartalmát, azt látjuk, hogy szinte minden politikailag érzékeny problémát - átmenetileg vagy esetleg véglegesen - eltusol. Nem kórházakat, hanem kommunikációs légvárakat akar építeni a választások idejére a Fidesz. Valószínűleg még az alapkőletételig sem fognak eljutni az új intézmények, ha egyáltalán valaha is megépülnek. Miért is? Először: 2017-re a határozat 1/d) pontja 40 milliárd forintot irányoz elő, de a nemzetgazdasági miniszternek 2017-ben „a felmerülés ütemében” kell a pénzt biztosítania. Vagyis, ha jövőre nem történik semmi, akkor ezt az összeget sem kell rendelkezésre bocsátania. Másodszor: 2017. március 31-ig kell a tárcának letennie az átfogó fejlesztési koncepciót. Akkor most mi alapján döntöttek, ha még a koncepció sem készült el? Ötletbörzét tartottak? Az pedig a határozat komolyságát végképp megkérdőjelező tétel, hogy az Észak-Budai Centrumot bizonyos közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben kell megvalósítani. Csak nem az M0-ás körgyűrű északi szakaszára utaltak? Ezt 2025 előtt biztosan nem építik meg.
Amikor az egy gigakórház eszméje kezdett háttérbe szorulni és helyébe a hármas tagozódás lépett, akkor még 360-370 milliárd forintos fejlesztésről álmodtak. Orbán nem akar ennyit adni a renitens városnak. Pedig minél későbbi évekre tolódik a határozatban szereplő centrumok megépítése, azzal egyenes arányban csökken az egészségügy esélye a tényleges megvalósulásra. A fideszes kommunikátorok nyilván úgy gondolkodnak, hogy a 2018-as választási kampány idejére elegendőek a komoly anyagi fedezeteket nem igénylő ígérvények és majd a választások után visszatérnek arra, hogy akarnak-e és mennyit költeni a főváros egészségügyére. Ha nem nyernek, akkor legyen az egész a nyertes pártok gondja. Emlékszünk 2010-ben fogadkoztak, hogy megmentik az egészség ügyét, majd gyorsan sorsára is hagyták.
Érdekes adalék ebben az egész kavalkádban a Semmelweis Egyetem helyzete. A miniszteri biztos például azt állította, hogy senki sem akarja elvenni a Semmelweis Egyetem klinikáit, ugyanakkor a kormányhatározat azonnali határidővel államosította az egyetem Kútvölgyi Klinikai tömbjét – a sportegészségügy számára. Egyébként is jogosnak tűnik a kérdés, hogy a kormányhatározat ezen kívül miért nem tesz említést a Semmelweis Egyetemről, hiszen aligha kerülhető meg az a tény, hogy az egyetem klinikái részei a főváros egészségügyi ellátásának. Egy korábbi változat szerint az egyetem területén most felépített sürgősségi centrum lett volna a dél-pesti terület egyik tartó oszlopa, a kormányhatározat azonban erről nem tesz említést, így aztán nem lehet tudni, hogy az egyetem mit kezd majd a csaknem 10 milliárd forintos beruházással, hiszen önerőből nem képes fenntartani, ehhez neki szüksége lenne bizonyos kapacitások átcsoportosítására. Erről azonban szó sincs. Nem tudni, hogy az egyetem miért lett kegyvesztett, de az bizonyosnak látszik, hogy a kormány szándéka háttérbe szorítani az egyetemet.
Hatalmas átverést készít elő a kormány. Talán nem véletlen, hogy egyetlen jelentős érdekképviselet sem üdvözölte a kormányhatározatot. Velük ugyanis senki nem egyeztetett. A betegszervezetekkel, de még a fővárosi önkormányzattal sem. Teljes a bizonytalanság, hogy mi is fog valójában történni. Ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg az un. társkórházak sorsáról: a Péterfyről, a Szent János kórházról, a dél-budai létesítmény helyszínéről vagy a romos Lipótmező újranyitásáról. Kormányzati blöff ez a javából. Nem szabad illúziókba ringatni magunkat.
