Tarsoly bíróság előtt - Tüntettek a Quaestor-károsultak

Publikálás dátuma
2016.07.13. 07:22
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Kisebb tüntetőcsoport várta a csalással és sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és bűntársai tárgyalására érkező vádlottakat a Fővárosi Törvényszék előtt. Ezen a héten három egymást követő napon ismerteti a vádat a Fővárosi Főügyészség. Informatikai szakemberek segítik a bíróságot és a védelmet az ügy bonyolult digitális hátterének a megértésében.

Monstre per kezdődött tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 42 cégből álló - jórészt időközben felszámolt, illetve végelszámolt - Quaestor cégbirodalom tulajdonosainak és vezető alkalmazottainak a terhére. Ebből az alapító Tarsoly Csaba vezérigazgatót egymagában 753 rendbeli bűnelkövetéssel vádolják. Csalás miatt az ügyészség csak az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat. A vádlottak által elkövetett csalás bűnértéke eléri a - leírni is sok! - 77 milliárd forintot. Az ügynek egyébként több mint 30 ezer károsultja van, egy kis hányaduk a hallgatóság soraiba is befért az első tárgyalási napon.

A károsultak a törvényszék előtt tüntettek. A demonstrálók "tisztességes kártalanítást" követeltek, mivel - állításuk szerint - 12 ezren egy fillért sem kaptak. A felháborodott quaestorosok azt skandálták, hogy "Tolvaj banda!" A tüntetők közül többeket, mint sértetteket a későbbiekben a bíróság meghallgat majd, ők fekete Quaestor-gate feliratú pólókban beültek a tárgyalásra.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A vádirat, amelyet Földváry Csaba ügyész több órán keresztül olvasott fel, 1550 oldalt tesz ki. Ezt megelőzően az elsőrendű vádlott Tarsoly Csaba védője, Papp Gábor a tárgyalás megkezdése akadályának nevezte, hogy a mintegy 2,5 millió oldalnyi bizonyítási anyag számítógépes megnyitásához és elolvasásához több hónapra lenne szükség, amelyre még az ügyészségnek sem lehetett ideje, nemhogy a védelemnek vagy akár a bíróságnak. Az ügyvéd szerint súlyosan sérül a vádlottak azon joga, hogy megfelelően felkészülhessenek a perre, ezért kezdeményezte, hogy először az informatikai szakértőket nyilatkoztassák az ügyben, és csak azután kezdődjön meg a vád ismertetése. (A pénzügyi szolgáltatók, így a brókercégek is bonyolult, többszörösen védett, csak kevesek számára ismert informatikai rendszereket alkalmaznak, az ehhez való hozzáférés komoly szakértelmet igényel.)

Szót kapott Tarsoly Csaba is, aki arról számolt be, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben, ahol előzetes letartóztatottként helyezték el, csak korlátozottan férhet hozzá a számítógépes rendszerekhez, így nem volt módja tanulmányozni az ügy adatait. Azt is szóvá tette, hogy a felszámolási adatokat sem látja, holott az ügyfelek pénzéről van szó. Úgy fogalmazott: "a Quaestor-vagyon megtartásán, gyarapításán dolgoztunk még a büntetés-végrehajtási intézetben is". Idzigné Novák Csilla a büntetőtanács elnöke, aki elutasította Papp Gábor és Tarsoly Csaba észrevételét a tárgyalás megkezdésének akadályait illetően, ugyanakkor beszámolt arról, hogy négyszer írt a bűntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a vádlott számítógép-használatának elősegítése érdekében.

Az ügyész szerint nem volt akadálya a tárgyalás megkezdésének, mivel szerinte az iratokat a vádhatóság rendelkezésre bocsátotta. A bíróság is osztotta a vádhatóság véleményét, ezért kérte a tanácsvezető bírónő szakértő segítségét, hogy egy csak felhasználói szintű ismeretekkel rendelkező ember számára is feldolgozhatóak legyenek az adatok.

Elnéző volt a felügyelet
A botrány nem történhetett volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Matolcsy György jegybankelnök közreműködése nélkül - így vélekedett Varju László, . A független képviselő, aki egyben a a DK alelnöke is, kijelentette, hogy a Quaestort vezető Tarsoly Csaba nem tudott volna százmilliárdokat elcsalni, ha ezt nem nézi el neki a felügyeletet ellátó MNB. Kevesebb károsult pénze veszett volna el, ha Szijjártó Péter minisztériuma nem veszi ki az utolsó pillanatban a saját befektetéseit. Előbb vagy utóbb az ügy kormányzati szereplőit is felelősségre kell vonni, és ha Polt Péter most megvédi az érintetteket, akkor a következő kormány feladata lesz a felelősségre vonás, de akkor a legfőbb ügyész “is ugyanígy a vádlottak padján ül” majd – mondta a politikus.A Fidesz közleményében azt állította, hogy a polgári kormány feltárta az évtizedes pénzügyi korrupciót, rendet tett a brókerpiacon, és az Alkotmánybíróság által kijelölt keretek között kártalanítást biztosít a csalások áldozatainak.


Mintegy tíz éve csalhattak

A Quaestor-ügy tavaly pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.

A tegnapi tárgyalás vádiratából kiderült, hogy már mintegy tíz esztendeje fiktív ingatlan befektetési jegyek és Quaestor vállalati kötvények kibocsátásával, az elszámolások meghamisításával próbálta a brókercég elleplezni az évről évre súlyosabbá váló fizetésképtelenségét. Ebben a vállalatcsoport számos vezető tisztségviselője, gazdasági vezérigazgató-helyettes, főkönyvelők, informatikusok aktívan részt vettek. Tarsoly Csaba legfőbb bűntársa a másodrendű vádlott, háziőrizetben lévő, társtulajdonos felesége volt, akit az utóbbi időben formailag kissé visszavont a "frontvonalból", de - a vád szerint - így is aktív szereplője volt a csalássorozatnak.

Az ügyész szerint Tarsoly Csaba az általa létrehozott és irányított bűnszervezet határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő vezetője volt, aki a cégcsoport valamennyi cégének vagyonát saját vagyonának tartotta és a legnagyobb természetességgel akként is kezelte.

Szerző

Sereghajtó a Brexit miatt is Magyarország

Publikálás dátuma
2016.07.13. 07:21
Az építőipar a növekedés egyik visszahúzó tényezője volt az első negyedévben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A Brexit és a világgazdaság lassulása tovább rontja a hazai növekedés esélyeit. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet csökkentette idei és jövő évi GDP előrejelzését és több kockázatra is figyelmeztetett.

A Kopint-Tárki a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését az áprilisban prognosztizált 2,4 százalékról 2,2 százalékra, a jövő évit pedig 2,9-ről 2,7 százalékra csökkentette - olvasható a kutatóintézet legfrissebb tanulmányában. A világ és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2016-ban nem túláságosan rózsásak a gazdaságkutató szakemberek szerint.

A Kopint-Tárki a világgazdaságban is a korábban vártnál mérsékeltebb élénkülésre és a lefelé mutató kockázatok erősödésére számít a brit népszavazás eredménye miatt.

A kutatóintézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését bemutató eseményen Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a GDP első negyedévi 0,9 százalékos bővülésével Magyarország sereghajtóvá vált a kelet-európai új tagállamok között, és e növekedési ütem az EU-n belül is a leggyengébbek közé tartozik. Mivel azonban a fogyasztás erős marad, a nettó export jelentősen javul, a beruházások pedig az év vége felé kisebb-nagyobb mértékben nőni fognak, az éves növekedés a rossz évkezdet ellenére várhatóan meghaladja majd a 2 százalékot.

Magyarország idei első negyedévi növekedése kirívóan gyenge volt, még az általános kelet-európai megtorpanáshoz képest is - fogalmazott Palócz Éva. A vezérigazgató úgy vélte, a gyengélkedésnek nem elsősorban a Brexit az oka, mert az akár még előnyös is lehet, nemcsak Magyarországnak, de Európának is, attól függően, hogy milyen megállapodás születik London és Brüsszel között. Hazánk számára is jó hír, hogy a leendő brit miniszterelnök, Theresa May egy tegnapi nyilatkozatában jelezte, a jelenlegi helyzetet nem kívánja egyhamar megváltoztatni az európai munkavállalókkal kapcsolatban.

A hazai gazdasági növekedés ütemének idei első negyedévi jelentős visszaesését a Kopint-Tárki átmenetinek tartja, de ez mindenképpen visszahúzza a 2016-os bővülést.

A 2010 óta eltelt 5 év, illetve az idei első negyedéve növekedési számait figyelve megállapítható, hogy Lengyelország és Szlovákia messze megelőzte Magyarországot és hazánk csak Csehországgal vetélkedhet az utolsó helyek egyikéért.

Az első negyedévi számokból látszik, hogy a növekedés főleg a magánfogyasztásnak köszönhető és mind a beruházások, mind a nettó export inkább fékezte a növekedést. A magánfogyasztás bővülése meglökte az importot, mert elsősorban a tartós fogyasztási cikkek terén lódult meg a kereslet: gépkocsik, háztartási gépek, egyebek szerepelnek a listán. A magánfogyasztás meglódulását a bérek növekedése okozta a verseny és a közszférában egyaránt. A kormánynak lépnie kellett és kell az egészségügyben és az oktatásban. A magánszférában pedig a megfelelő szakemberek egyre nagyobb hiánya kényszerítette ki a béremeléseket. A cégek már egymástól igyekeznek elszipkázni a jó szakembereket. A Kopint-Tárki már régóta szorgalmazza a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését, de az Európában is rendkívül magas adóék csökkentésére egyelőre nem látszik kormányzati szándék - figyelmeztetett Palócz Éva.

A beruházások idei visszaesése szorosan összefügg az uniós források elapadásával. A tavalyi utolsó negyedévi rekord összegű beruházásokat követően a kormányzati beruházások az idei első negyedévben 40 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A bruttó állóeszköz felhalmozás az állami szektorban a teljes beruházás 20 százalékát teszi ki. Ennek az évnek az első negyedévében ez alig 10 százalékra csökkent. Ha a 3. és a 4. negyedévben mégis beindulnak az állami beruházások, akkor az egész évben mindössze 4 százalékos beruházás csökkenés következhet be 2016-ban, az első negyedévi 7,8 százalék után.

Az idei első negyedévben csak a szolgáltatások teljesítettek jól, az építőipar és a mezőgazdaság ezzel szemben visszahúzta a növekedést. A feldolgozóipar pedig nem gyakorolt érdemi hatást a növekedésre. Az áprilisi adatok már arra utalnak, hogy az ipar úgy-ahogy magához fog térni, de az előző évihez hasonló gyors növekedést nem fog tudni produkálni - említette Palócz Éva. Ha az uniós projektek beindulnak a második félévben, akkor az építőipar negatív hatása is mérséklődhet. A magyar növekedés motorja azonban továbbra is a szolgáltatások lesznek.

A hazai pénzügyi rendszer stabil, bár a Brexit miatt a várt felminősítések elmaradnak. A magyar gazdaságpolitika számos bizonytalansága is hozzájárult ahhoz, hogy a hosszú futamidejű állampapírok hozamai nem csökkennek.

A harmadik éve tartó rendkívül alacsony infláció a szakember szerint nem fog megugrani idén sem. Várhatóan idén 0,3-0,4 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.

Kétségeinek adott hangot Palócz Éva azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat valóban le tudná hívni 2018. végéig a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban Magyarországnak járó forrásokat. Ez reálisan inkább csak 2020-2021-ig valósulhat meg. Az igazán nagy programok még nem látszanak, az állami rendszerben ráadásul jelentős csúszások lehetnek.

A nemzetközi helyzet fokozódik
Ami jelenleg biztos, az a bizonytalanság - így is össze lehetne foglalni Nagy Katalin véleményét a Brexit utáni világgazdasági helyzetről. A Kopint-Tárki vezető kutatója azért ennél természetesen sokkal árnyaltabb elemzését adott. A brit népszavazás eredménye, vagyis az unióból való kilépés olyan folyamatokat indított el amelyeknek a végeredményét ma még senki nem tudja megjósolni - mondta.
A Brexitet követő bizonytalanság erősen rányomja majd a bélyegét a világgazdasági folyamatokra, mert ez a kiszámíthatatlanság a befektetők számára e legrosszabb. Ez azzal a nagyon hátrányos következménnyel járhat, hogy a fejlett gazdaságok éppen hogy megindult növekedését, a beruházásokat ez a bizonytalanság visszafoghatja. A brit gazdaság igen jelentős szereplő és nem csak Európában. A Brexit előtt az elemzők még pozitív előrejelzéseket adhattak arról, hogy az unió kiheverte a recessziót és megindult a gazdaság bővülése.
A Brexitre talán a leggyorsabban a pénzpiacok reagáltak. A tőzsdéken ideges hullámzások futottak végig. Azon ritka esetek egyike volt az Egyesült Királyság nem is túl angolosra sikeredett távozása az európai közösségből, amit még a befektetők sem tudtak beárazni.
Az valószínűnek tűnik, hogy a Brexittel Európa meggyengül, hiszen az unió GDP-jének több mint 17 százalékát adó tagország hagyja faképnél a közösséget. Az uniós exportnak pedig a 12 százaléka származik a szigetországból. A szabályozás változásaitól, a kereskedelemig, az exportig minden területen érezteti majd a hatását a Brexit. Bizonyosnak látszik, hogy a közösség gazdasági növekedését is fékezi majd a britek távozása. A kellemetlen hatások elsősorban az euróövezeti országok számára lesznek érzékelhetőek, de a többiek sem ússzák meg. A britek viszont hosszabb távon saját számításaik szerint is 3-7 százalékos GDP veszteséget szenvedhetnek el. Nagyon erős a tőke összefonódás Nagy-Britannia és az unió között, s a szigetország kivitelének majd' fele is a közösség országaiba irányul.


Az adófizetők állhatják a számlát

Az unióban és a világban nem múlt el a félelem, hogy egy újabb pénzügyi válság robbanhat ki. Ezek kiindulópontjai a bankok lehetnek. Az uniós tagországok között is jelentős eltérések vannak a bankrendszer stabilitását figyelembe véve. Talán most a legnagyobb bajban az olaszok vannak. A rendkívül hullámzó pénzügyi mozgások közepette a nem teljesítő hitelek aránya eléri a 40 százalékot. Ez Magyarországon jóval 20 százalék alatt van. Az is nagy kérdés, hogy az olaszok megúszhatnak-e egy állami bankmentő csomagot. Ha megindul egy bankcsőd lavina Itáliában, az a jelenlegi sérülékeny nemzetközi gazdasági helyzetben nem csak a növekedést fékezheti, hanem egy újabb pénzügyi válságot idézhet elő, nem csak Olaszországban.

Rövid távon nem tart az olasz bankrendszer bedőlésétől és így újabb nemzetközi pénzügyi válságtól Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Népszavának nyilatkozva azonban hozzátette, ha ilyen bekövetkezik, akkor a veszteségeket a tulajdonosoknak kell viselniük. Ha azok zömükben külföldiek, mint ahogy azok voltak Magyarországon a 2008-as válság idején, akkor az anyabankok viselik a terheket, ahogy az nálunk is történt. Ha a hazai tulajdon a meghatározó, mint Szlovéniában volt, akkor végső soron a nemzeti költségvetés vagyis az adófizetők állják, állták a számlát.

Ez bekövetkezhet Magyarországon is, ha esetleg mégis végigsöpör egy újabb válság a kontinensen, vagy a világon, hiszen a hazai bankrendszer jelentős hányada ma már magyar magán, illetve állami tulajdonban van.

Jelenleg azonban a magyar bankrendszer ütés, illetve sokk-álló a nemzetközi felmérések alapján, igaz, ez főleg a külföldi tulajdonban lévő pénzintézeteknek köszönhető. Az lenne kívánatos, ha a magyar bankok sokk-álló képessége is legalább olyan lenne, mint a külföldi tulajdonban lévőké, de ez a pénzügyi felügyelet felelőssége - mondta Török Zoltán. A jegybanknak van ugyan egy szanálási terve a bankkonszolidáció esetére, de ez még meglehetősen képlékeny.

Szerző

Van vevő, elkelhet a Pápai Hús

Elfogadta a felszámoló a pápai húsipari cégcsoportra beérkezett két ajánlat körül az egyiket, a TANO Commerce Kft. lett a nyertes  1,134 milliárd forintos ajánlatával - közölte a felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kedden.

Közleményük szerint a Pápai Hús csoport cégei (Pápai Hús Élelmiszer-feldolgozó és Értékesítő Kft., Pápai Vagyonhasznosító Kft., Pápa-Ser Kft.) vagyonának értékesítésére meghirdetett eljárásra két pályázat érkezett. Ezek közül az egyiket érvénytelennek nyilvánították, mert a 200 millió forintot ajánló pályázó nem igazolta az ajánlati biztosítékon felül fennmaradó nettó vételi ajánlata szerinti fedezet rendelkezésre állását. A másik pályázó érvényes ajánlatát a felszámoló elfogadta.

A közlemény szerint a nyertes pályázó ajánlatában vállalta, hogy az 1,134 milliárd forintos vételárat a szerződéskötést követő harminc napon belüli megfizeti, és folytatja a Pápai Hús csoport tevékenységét. A vevő legalább 2018. december 31-ig fenntart 650 munkahelyet, vállalja továbbá a termelési volumen növelését, a nemzetközi értékesítési piacok visszaszerzését és növelését, technológiai fejlesztést, a vertikális integráció fenntartását.

A felszámoló szerint a TANO Commerce Kft. ajánlatának elfogadása biztosítja a törvényben előírtak teljesülését, azt, hogy működő üzemként kerüljön új tulajdonba a vagyon. A húsipari cégcsoport tulajdonosi jogait gyakorló pápai önkormányzat tavaly novemberben döntött arról, hogy "a társaságokat fenyegető fizetésképtelenségi helyzetre tekintettel" felszámolási eljárást indít a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., valamint a Pápai Hús Kft. esetében. Az MTI korábban tájékoztatott arról is, hogy ezt követően a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Pápai Hús Kft.-t. 

A Nemzeti Reorganizációs Kft. az első fordulóban 4,5 milliárd forintra értékelte a cégcsoport vagyonát, de áprilisban egy mindössze 110 millió forintos ajánlat érkezett rá, így a tender eredménytelenül zárult. A mostani, második fordulóban 3,6 milliárd forintos irányárat szabtak meg.

Szerző
Témák
Pápai Hús