Új lakás kockázatokkal

Publikálás dátuma
2016.07.14 07:21
Az új lakások iránti kereslet jelentős mértékben megnőtt FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Lendületet vett az újlakás építés, amelyben fontos szerep jut a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). A jogosult akár 10 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást is kaphat, de ha kicsúszik a határidőből a saját otthonról szőtt álma rémálommá válhat. Ugyanakkor ez a kormányprogram alaposan megdrágította az új és a használt lakásokat egyaránt.

Idén akár 10-12 ezer darab új otthon épülhet Magyarországon, és jövőre ez a szám elérheti akár a 15 ezret is, ami a tavalyi 6700 darab átadott lakáshoz képest nagy ugrás lehet. Igaz, a szakemberek szerint évi 30-40 ezer darab új lakás átadása lenne a kívánatos. Az mindenesetre biztató, hogy az új építésű lakások iránti kereslet idén júniusban 31 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A legtöbben azonban még mindig használt lakásokat keresnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Budapesten a keresések 61 százaléka a használt téglaépítésű lakásokra irányul, a panelek aránya pedig 15 százalékos. Vidéki városokban a keresések 40 százaléka a használt családi házakat célozza, és 30 százalék a téglaépítésű lakások részesedése.

A lakásépítési kedv fellendülésében kétségtelenül nagy szerepe van a kormányzat lakástámogatási programjának is, ám a menyasszony most sem olyan szép, mint első pillantásra látszik. A Pénzcentrum.hu vetette fel, hogy azok a családok, amelyek kicsúsznak az adásvétel és a használatbavételi engedély kiadására a törvényben megszabott 120 napos igénylési határidőből, elbukhatják a támogatást és kénytelenek lesznek hitelt felvenni. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 milliós "ajándék" helyett akár 10-15 millió forintos teher zuhanhat a nyakukba. A támogatást ugyanis az adásvételi szerződés aláírásától számított 4 hónapon belül lehet csak igényelni, s ha bármilyen okból csúszik az építkezés, a család nagy bajba kerülhet. Ez különösen a még tervezőasztalon, illetve építés alatt álló projekteknél okozhat gondot - mondta a Népszavának Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Sokan lehetnek olyanok is, akik élnének a lakástámogatási lehetőséggel, de éppen a határidő-csapda miatt inkább kivárnak, attól tartva, hogy nem lesz időben a kezükben a használatba vételi engedély. A szakember szerint annyiban a törvényalkotó óvatossága is érthető, hogy ha egy jóval engedékenyebb szabályt szövegez, az olyan kockázatot is jelenthetett volna, hogy a jogosult kifizeti a támogatás összegét a beruházónak mielőtt az érdemi lépéseket tenne az ingatlan építésére és a pénzzel együtt köddé válna. A jelenlegi szigorúbb előírás érdemben segítheti a lakások tényleges megépülését. A legkézenfekvőbb megoldás az lehet, hogy a kínálat bővülésével egyre több kész lakóingatlan közül választhatnak az érintettek. Természetesen a döntéshozók a már egyszer átírt csok jogszabályon is módosíthatnak, de abból ősz előtt nem igen lehet érdemi változás.

Tavaly, részben a brókerbotrányok miatt a megtakarításaik jelentős részét az emberek ingatlanba fektették. Ez alaposan feltornázta az új és a használt lakás árakat egyaránt. Így gyakorlatilag érzékelhetetlenné vált a 2019. végéig bevezetett 5 százalékos lakásáfa hatása. A csok bevezetése pedig tovább fokozta az árak növekedését - mondta a szakértő. Idén a drágulás üteme már mérséklődött, de például a használt lakások esetében a csok nagyjából arra elég, hogy ezt az áremelkedést kompenzálja, a támogatás hatása emiatt nem igazán érvényesül. Erre addig kell várni, amíg ki nem alakul a kínálati piac és a csok összege többet fog érni a vevőkért folytatott versenyben. Erre azonban legalább 2018-2019-ig valószínűleg várni kell - tette hozzá Balogh László.

Jelentős változás, hogy míg tavaly a bankok arról panaszkodtak, hogy hiába kedvező kamatozású forint hitelek, a befektetők általában készpénzért vásárolt lakást, míg idén a csok bevezetésével megnőtt a lakossági hitelek iránti érdeklődés is. A csok első vásárlói körét az új lakás piacon a már 3 gyermekkel rendelkező családok jelentik. Érdekes kérdés, hogy mi lesz azután, hogy ha ez az első hullám kifut. Ki lép majd a helyükbe? Az építőiparnak rendkívül fontos lenne, hogy a kereslet ne csökkenjen. Erre a választ nagyjából 2-3 éve múlva lehet majd választ kapni.

Szerző
2016.07.14 07:21

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18