A grazi bíróság február óta tárgyalta a szélsőséges dzsihadisták perét. A bíróság épületénél rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Mirsad O-t azzal is vádolták, hogy a túlnyomórészt fiatalokat agymosásban részesítette. Többen közülük el is utaztak Szíriába, s harcoltak az IS oldalán.
A tárgyalás során e „harcosok” családtagjait is meghallgatták. Azt mondták, nem tudták megakadályozni hozzátartozóikat abban, hogy a ne csatlakozzanak a dzsihadistákhoz. Annyira megváltozott gondolkodásuk, hogy rendre azt hangoztatták: készek meghalni a „szent ügyért”.
Mirsad O. Boszniában született. Hazájában, illetve Németország déli részén is Ebu Tejma néven ismerték. Szerdán elhangzott 40 perces zárszavában elmondta, „sosem kényszerített senkit” a harcra.
Az osztrák igazságszolgáltatás viszonylag keményen lép fel a Szíriából visszatérők esetében. 2015-ben 31 személyt ítéltek el. Az osztrák jog szerint még csak Szíriába sem kell utazni ahhoz, hogy valakit terrorizmus támogatása miatt ültessenek a vádlottak padjára, már az is elég lehet, ha valaki szóban ki, a dzsihadisták ideológiáját, céljait támogatja.
Ausztriában a szélsőséges iszlamizmusra két csoportot tartanak nyitottnak. Egyrészt a boszniai gyökerekkel rendelkezőket, másrészt pedig a csecseneket. Az 1992-1995 közötti boszniai háborúban igen sok arab szélsőséges vett részt. Logisztikai központjuk az osztrák főváros volt. Sok szélsőséges a háború után is Ausztriában maradt, boszniai szélsőséges imámok hirdették az igét egyes bécsi negyedekben. Az osztrák rendőrség azonban kiterjedt razziákat tartott a fővárosban, illetve Grazban, s keményen lecsapott e dzsihadista hálózatra. Ami a csecseneket illeti, 30 ezren élnek Ausztriában. A 250 IS-harcosnak mintegy a fele csecsen nemzetiségű (volt).
Ami egyébként az ausztriai muzulmán közösséget illeti, az országban 1971 óta emelkedett jelentősen az iszlámhívők száma. Míg abban az évben még 23 ezren éltek nyugati szomszédunknál, ez a lakosság arányának 0,3 százalékát tette ki, 1981-ben 77 ezer (1 százalék), 1991-ben 159 ezer (2 százalék), 2001-ben pedig 339 ezer muzulmánt számoltak. A legtöbben közülük – a 2001-es népszavazás szerint – törökök, de akadnak közöttük kizárólag osztrák állampolgárok, továbbá bosnyákok is. Az arab országokból érkezett muzulmánok száma, szemben Franciaországgal, vagy Belgiummal, szinte elenyésző. Az állam megpróbálja integrálni őket a társadalomba, 2009-ben a hadseregben 800 muzulmán teljesített szolgálatot.
Mit hozhat a jövő? Az Osztrák Tudományos Akadémia demográfiakutató intézetének becslése szerint 2051-re a lakosság már 14-18 százaléka lehet muzulmán, s erre az időszakra a katolikusok aránya a 2001-es 75 százalékról 50 százalékra csökkenhet, a vallástalanok aránya pedig 34 százalék lehet.
Bár Bécsben, s más városokban is akadnak kifejezetten muzulmán negyedek, az ausztriai muzulmánok nem voltak fogékonyak a szélsőségekre. Arra, hogy az ország mégis sebezhető, a tavaly november 13-án, Párizsban végrehajtott terrortámadás-sorozat irányította rá a figyelmet. Az egyik merénylő, Salah Abdeslam ugyanis 2015. szeptember 9-én rutinszerű ellenőrzésen esett át a felső-ausztriai Alstersheimben. A rendőrségnek a gépkocsi belgiumi rendszáma tűnt fel. Abdeslam esetében semmi gyanús adatot sem találtak, utasainál viszont akadtak aggodalomra okot adó jelzések. Ők azt állították, hogy Ausztriában kívánnak eltölteni néhány napot.
