Újabb alkotmánysértés a gyülekezési jogban

Publikálás dátuma
2016.07.14. 14:49
Fotó: Népszava
 Az Alkotmánybíróság (Ab) újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy gyülekezési jogi ügyben, és ezúttal megsemmisítette a támadott rendőrségi és bírósági határozatokat is. (Az Ab kedden egy hasonló ügyben nyilvánosan hirdette ki határozatát.)

A július 12-ei keltezésű, az Ab honlapján csütörtökön nyilvánosságra hozott határozat előzménye: a budapesti rendőrfőkapitány betiltott egy 2014. február 8-ára a budapesti Vérmezőre tervezett rendezvényt, mert álláspontja szerint fennállt annak veszélye, hogy az sérti a második világháború áldozatainak és a még élő hozzátartozóknak az emberi méltósághoz való jogát. A rendőrségi döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította.

A rendezvény bejelentője a rendőrségi és bírósági határozatot az Ab-n alkotmányjogi panasszal támadta meg, azzal, hogy sértik a gyülekezéshez való jogát, alaptörvény-ellenesen bővítették a gyülekezési jog szabad gyakorlásának előzetes megtagadási okait.

Az Ab döntésében rámutatott: a rendőrség és a bíróság is tévesen hivatkozott a gyülekezési törvény azon szakaszára, amely kimondja: "A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével". A rendelkezést ugyanis általános tiltó okként értelmezték.
Az Ab kiemelte: a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltsa meg a demonstrációt. Továbbá hiányosak azok a garanciális előírások, amelyek elősegítik, illetve biztosítják a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását. Az Ab ebben az ügyben meg is semmisítette a támadott rendőrségi és bírósági döntéseket alaptörvény-ellenesség miatt.

Hivatalból eljárva az Ab azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn azért, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezési törvényben a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályokat, valamint hiányoznak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló olyan törvényi rendelkezések, amelyek biztosítják az ütköző alapjogok lehető legkisebb korlátozás melletti egyidejű érvényesülését. Mindezek miatt az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-éig tegyen eleget.

Az alaptörvény szerint 15 tagú testület jelenlegi 11 tagja közül a többségi határozat különböző pontjaihoz hat alkotmánybíró, Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András csatolt különvéleményt. Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.

Az Ab kedden nyilvánosan hirdette ki azt a szintén gyülekezési joggal kapcsolatos határozatát, melyben többek között az Orbán Viktor miniszterelnök házához 2014-ben tervezett, de előzetesen a rendőrség és a bíróság által megtiltott demonstrációval kapcsolatban kellett állást foglalni.

Abban az ügyben az Ab szintén megállapított mulasztásos alkotmánysértést: szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok ellenmondásainak kezelését, és felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg a hiányzó rendelkezéseket. Még aznap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatót tartott, melyen bejelentették, hogy új gyülekezési törvényt készítenek elő. Ugyanakkor az Ab keddi döntésében az alkotmányjogi panasszal támadott, a miniszterelnök otthonánál és két másik helyszínen tervezett demonstrációt betiltó rendőrségi és bírósági határozatokat nem semmisítette meg.

Szerző

Tovább védi a kvótareferendumot az Ab

Az Alkotmánybíróság visszautasította a kormány által kezdeményezett kvótareferendum ellen legutóbb benyújtott alkotmányjogi panaszokat - olvasható az Ab honlapján csütörtökön közzétett két végzésben. A bíróságok az október másodikára kitűzött népszavazás ügyében minden jogorvoslatot elutasítottak, ezek után pedig a határidő lejárta miatt már újabb nem nyújtható be.

A kormány februárban a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) benyújtott népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Az NVB hitelesítette a kérdést, majd májusban az ezt támadó beadványokat a Kúria elutasította és a kérdést helybenhagyta, az Országgyűlés ezután határozott a népszavazás kiírásáról. A kúriai döntés, illetve az országgyűlési határozat ellen korábban érkezett beadványokat az Ab júniusban elutasította, ezután az államfő október 2-ra kitűzte a népszavazás időpontját.

E közben azonban még érkeztek alkotmányjogi panaszok a Kúria döntésével szemben, többek között Szanyi Tibor szocialista EP képviselőtől. A baloldali politikus beadványában többek között azzal érvelt, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, mert a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács rendes jogalkotási eljárásába.

Az Ab soron kívül lefolytatott eljárását követően a honlapján csütörtökön közzétett két július 12-ei keltezésű végzésében visszautasította az alkotmányjogi panaszokat. Szanyi Tibor beadványa kapcsán az Ab azzal indokolta az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítást, hogy az indítványozó nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre az Ab gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz alapítható. A másik alkotmányjogi panasz visszautasításának indoklása pedig az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozik.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Székely László ombudsman 2015 végén fordult alkotmányértelmezést kérve az Ab-hez az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását júniusban kezdte el az Ab.

Szintén 2015 decemberében a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.

Szerző

Le kellett állítani a paksi atomerőmű 1. blokkját

Publikálás dátuma
2016.07.14. 14:13
FOTÓ: Népszava
Az irányítástechnikai berendezés meghibásodása miatt leállították a Paksi Atomerőmű 1. blokkját csütörtök reggel. A szakemberek dolgoznak a hiba pontos behatárolásán és elhárításán.

A blokk a meghibásodása miatt automatikusan, az ilyen esetekre előzetesen kidogozott terv szerint és a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelően állt le - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal.

A hatóság közlése szerint, az eset a védelmi rendszerek automatikus működését nem igényelte, a blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyeztetve. A reaktor jelenlegi, a nukleáris biztonsági szabályok szerint beállított üzemállapota időkorlátozás nélkül fenntartható, a javítás elvégezhető. A blokkot a hiba feltárását és kijavítását követően az OAH hatósági felügyelete mellett fogják visszaindítani - közölték.

Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a reaktor várhatóan már pénteken délben újra csatlakozik a hálózatra. A műszaki hiba és annak elhárítása a másik három blokk üzemelését nem befolyásolja.

Szerző