"Hazugság, rágalom" - Lázár reagált a menekültverésre

A kormány elutasítja az Európai Bizottság migrációs biztosának legújabb javaslatait. Lázár János kancelláriaminiszter hazugságnak, rágalomnak nevezte a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet jelentését is, amelyben a menekültekkel szembeni magyar eljárást kifogásolta. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága hétfőn kihelyezett ülést tart Röszkén, hogy a kialakult helyzetről tájékozódjon. Szemét, bűz, embertelen körülmények - a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a kormány politikájának hétköznapjaival találkozhatnak a képviselők.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság (EB) migrációs biztosának teljesen új betelepítési programra tett javaslata "kifejezetten veszélyes" Magyarországra nézve, mert érdemben érinti az ország szuverenitását, a javaslatok újabb milliók meghívását jelentik. Lázár János a csütörtöki Kormányinfón elmondta, Dimitrisz Avramopulosz szerdán ismertetett javaslatai szerint Magyarországnak azt kellene vállalnia, hogy az ide kötelezően behozott bevándorlókat teljesen integrálja, ehhez 10 ezer eurónyi támogatást biztosítana az Unió.

A miniszter botrányosnak minősítette a javaslatot, amely az túlmegy a kötelező betelepítési kvótán. Emlékeztetett arra, hogy a bevándorlók elosztásában minden tagállamnak részt kellene vennie, aki ezt nem vállalja azt nyilván szankcionálják majd. Lázár felidézte, hogy nemrég az Európai Parlamentben (EP) a baloldali magyar képviselők támogatásával már elfogadtak egy javaslatot, amelynek alapján pénzbüntetés járna azoknak az államoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítésben. Lázár szerint az EU asztalán van az a Soros György-féle javaslat, hogy különadóval biztosítsák a betelepítés, "a kaland" költségeit, de van egy olyan javaslat is, hogy a tagországoknak biztosított felzárkózási támogatásokat kurtítanák meg. A miniszter embertelennek, az európai eszmével ellentétesnek tartja a javaslat azon részét, hogy Magyarország akár ki is válogathatná, kiket hoz be az országba. Ez olyan, mint egy emberpiac - mondta.

A politikus kijelentette: minden ország önkéntes befogadási programját tiszteletben tartják, nemzeti szuverenitásnak, belügynek tekintik, de az elképzelhetetlen, hogy Magyarországon kötelező kvóta megvalósuljon. Kiemelte, hogy Közép-Európában 40-50 évnyi kommunizmus után a függetlenség nagyon fontos, nem lehet feladni. "Nem azért léptünk ki a Szovjetunióból, hogy egy másik uniónak legyünk a tagjai, hanem abban a reményben, hogy végre függetlenek és szuverének lehetünk" - fogalmazott. Értékelése szerint az EB és az EP baloldali frakciói együtt dolgoznak a betelepítésen, nap mint nap kerülnek elő új javaslatok, ezért is van szükség a kormány által kezdeményezett október 2-i kvótareferendumra, amely megerősítené a magyar kormányt a betelepítés megakadályozásában. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy Brüsszel "lesöpörné az asztalról a közvetlen demokrácia" eredményét. Lázár reagálva emberi jogi szervezetek, így a Human Rights Watch megállapításaira azt mondta, hazugság, rágalom, hogy a rendőrök bárkit is megvertek volna a határ nyolc kilométeres zónájában; az intézkedések szakszerűek voltak. Jelezte, a rendőrség videón dokumentálja az intézkedéseit.

2016. március 31.: Menekültek Röszkénél, a határ szerb oldalán: napokat, heteket várnak, hogy bejussanak a magyar tranzitzónábaFOTÓ: LYDIA GALL/HUMAN RIGHTS WATCH

Ami a Human Rights Watch (HRW), a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), korábban pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának lapunkban is ismertetett jelentéseit illeti, azok szóvá tették: bántalmazzák, zaklatják azokat a menekülteket, akiket visszatoloncolnak Szerbiába, ahol a határ mentén embertelen körülmények között várják a bebocsáttatást a magyar tranzitzónákba. A hivatalos magyar szervektől egy hónapja hiába várnak választ, sem a HRW, sem az MHB tapasztalataira nem reagálnak. Szerdán viszont Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: hétfőre kihelyezett ülésre hívta egybe a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságát, hogy a képviselők Röszkén személyes tapasztalatokat szerezzenek a "kialakult helyzetről". Kósa a HRW beszámolójára annyit mondott: a "teljes mértékben bevándorláspárti" HRW "végletekig elfogult szervezet, teljesen világos, meghatározott finanszírozási kapcsolat van közte és Soros György között", így "a szavahihetősége Magyarországot illetően kérdéses".

A magyar-osztrák határ osztrák oldalán rendszeres határellenőrzésekkel összefüggésben azt mondta, Ausztria betartja az ideiglenes határellenőrzés visszaállításának feltételeit, de "joggal gondoljuk azt, hogy ez inkább a magyarok bosszantására van, mint az osztrák határ védelmére". Lázár János tegnap bejelentette: Orbán Viktor kormányfő meghívására várhatóan július 26-án Budapestre látogat Christian Kern osztrák kancellár, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcsolataiban és közös álláspontot alakítsanak ki a bevándorlásról.

Mi újat tapasztalhat a parlamenti bizottság Röszkénél, amiről eddig nem tudhatott? - kérdeztük Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét. A HRW jelentése a menekültek bántalmazásáról, a tranzitzónában meglévő állapotokról számol be, ami súlyos gond válaszolta a jogvédő. Március eleje óta ott várnak a bejutásra olyan emberek, akik együttműködnek a hatóságokkal és megértették, hogy csak a tranzitzónákon át vezet út Magyarországra. Ám a röszkei és a tompai zóna naponta csak 15-15 ember fogad, a többiek meg, vagy 500-an - és ez a szám csak növekedni fog a mélységi határellenőrzés bevezetésével -, többnyire kisgyerekes családok, terhes nők családok, embertelen, uniós országhoz méltatlan körülmények között várnak a sorukra. Szemét, bűz, hiányzó tisztálkodási lehetőség, csak az önkéntesek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatása - a helyzet borzalmas. Mindezzel szembesülhet a parlamenti bizottság is, ha akar. Azzal, mik a gyakorlati következményei a kormány politikájának, amely elsorvasztotta a menekültügyi infrastruktúrát és nem akarja a nekik megteremteni az élet feltételeinek a minimumát sem.

Új uniós javaslat

A hatékonyabb, méltányosabb és humánusabb menekültügyi politika kialakítása érdekében a közös európai menekültügyi rendszer reformjának befejezésére irányuló javaslatokat mutatott be Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs biztosa szerdán. Elmondta, hogy a jelentős migrációs nyomás csökkentése és eredményesen működő szabályozás érdekében, az eddigi tapasztalatok alapján közös és uniós szinten harmonizált szabályokra van szükség egy hatékonyabb és koherensebb menekültügyi rendszerhez. A bizottság a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös eljárás létrehozását, a nemzetközi védelemre jogosultak érdekeinek és jogainak biztosítására vonatkozó egységes szabályozás megalkotását javasolja. Egyszerűsítik és lerövidítik a menekültügyi eljárást, a döntéshozatalt, eltántorítják a jogosulatlan menedékkérőket a szabálytalan továbbutazástól, és javítják a nemzetközi védelemre jogosultak integrációs kilátásait – a javaslat az uniós menekültügyi rendszer átfogó reformjának záróköve.

A célunk egy gyors, hatékony, harmonizált szabályokon és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmon alapuló közös rendszer megteremtése” – fogalmazott a biztos. A javaslat harmonizálni kívánja a biztonságos országokra vonatkozó szabályokat is, és sürgeti a biztonságos származási és harmadik országok közös európai listájának összeállítását. A biztos hozzátette, hogy valamennyi menedékkérőnek ugyanolyan védelmet kell kapnia, függetlenül attól, hogy melyik országban nyújtották be a kérelmüket.

A javaslatcsomag azzal a veszéllyel fenyeget, hogy csökkenni fog a legalapvetőbb védelem mértéke a menekültek és menedékkérők számára - reagált az Amnesty International. A javasolt uniós áttelepítési keret alapján az áttelepítés mint a migrációs kontroll eszköze, és nem mint a kiszolgáltatott menekültek számára nyújtott segítség jelenik meg. Ezenkívül olyan eszközöket vezetne be, amely csak növelné a harmadik, nem EU-s országokba visszaküldött menekültek és menedékkérők számát.

“A Bizottság javaslatai nem a menekültek globális védelmét erősítik, hanem csökkenteni akarják az irreguláris belépések számát Európába. Olyan pozitív eszközöket, mint az áttelepítés használ fel rossz célokra, szép szavakkal fedi el cinikus szándékaikat” - mondta Iverna McGowan, az Amnesty International európai intézményeivel foglalkozó irodájának vezetője. „Amit a Bizottság valójában el akar érni ezekkel a javaslatokkal az az, hogy áttelepít néhány menekültet, hogy aztán még többet küldhessen vissza. Említésre sem kerül, hogy érdemben kellene növelni az áttelepítési helyeket, vagy hogy komoly anyagi áldozatokat kellene hozni a harmadik országokban lévő menekültek ellátásának javítására. Ezeknek a javaslatoknak a globális hatása valószínűsíthetően negatív lesz.”