Büntetik a Takarékbankot - Spéder a célpont?

Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:21
A takarékszövetkezetek bíztak ernyőbankjukban, és önhibájukon kívül maguk is hibáztak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Összesen 102,7 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Takarékbank-csoportra, a felügyelet ugyanis „jelentős súlyú jogszabálysértéseket” is észlelt. A szabálytalanságok azért is jelentősek, mert a Takarékbank módszereit az integrált takarékszövetkezetek is átveszik. Az ügyfeleket ezúttal nem érte kár.

Egyre szigorúbban bünteti - felügyeleti jogkörében - a pénzintézeteket az MNB. Információink szerint átfogó vizsgálatuk során a Takarékbank működésében annyi hibát találtak, hogy csoda, hogy egyáltalán meg tudta őrizni a működőképességét. Gondok voltak a többi között a vállalatirányítással, a hitelkockázati vizsgálatokkal, a informatika, a csoport és egyedi szintű számviteli előírások és adatszolgáltatás jogszerűségével, de a tőke kiszámításánál is követtek el súlyos hibákat. A jegybank megbírságolta a Takarékbank két leányvállalatát, a Banküzlet Zrt.-t és a Takarék Faktorház Zrt.-t is.

A bírság mértékéről a Népszava érdeklődésére Binder István elmondta: 2013 óta "vastagabban fog a tolluk", korábban a mostani, 100 millió forintot meghaladó bírság összege csak 10-20 millió forint lett volna. Az MNB felügyeleti szóvivője ehhez hozzáfűzte, hogy azért is súlyosak a Takarékbank által elkövetett hibák, mert a Takarékbank "ernyőbankként" működik, ezért a hibás módszereket a takarékszövetkezeti integráció is átvette. Ilyen volt például az értékvesztés számítás. A megbírságolással az MNB-nek az volt a célja, hogy jelezze: elvárják a bankoktól a jogkövető magatartást, ezért a mostani döntésből a többi pénzintézet is levonhatja a megfelelő következtetéseket.

Binder István tájékoztatása szerint a Takarékbank nem kezelte sajátjaként az ügyfélpénzeket, ugyanakkor az MNB határozata arról szól, hogy gondok voltak a befektetési szolgáltatásaikkal is, ami annyit jelent, hogy a bank meg nem engedett tranzakciókat folytatott ügyfelei számláin, és volt, hogy nem megfelelően tájékoztatta ügyfeleit a telefonos megbízás-felvételkor, ezek pedig súlyos szabálytalanságok.

A Takarékbank annak a Magyar Takarék Zrt.-nek a többségi tulajdonában van, amelynek legnagyobb tulajdonosa az az FHB Jelzálogbank, amely viszont Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető. Így nem csoda, hogy a Takarékbank vezérkarát Spéder emberei alkotják. A nagyvállalkozónak volt egy olyan - hamvában holt próbálkozása -, hogy az FHB likviditási problémáit a Takarékbankkal, illetve a takarékszövetkezetekkel oldassa meg, azonban ez nem sikerült, sőt időközben a törvény módosításával a Takarékbank elvesztette a központi bank szerepét a takarékszövetkezeti integrációban. Ezzel az a korábbi elképzelés, amely lényegében a Takarékbank és az FHB összenövését szolgálta volna, ugyancsak nem valósul meg. Ma még nem ismeretesek azok a kormányzati elképzelések, amelyek kijelölnék az új központi bankot, amely lehet akár az újraprivatizált MKB is. Ennek a feladatnak a megoldása Bártfai-Mager Andreára, a nemrégen kinevezett kormánybiztosra vár.

Binder István egyértelműen tagadta, hogy a Takarékbank megbüntetésének politikai okai is lehettek volna, arra hivatkozott, hogy ez a jegybank előre elhatározott átfogó vizsgálatának az eredménye volt. Ugyanakkor számos szakértő úgy véli, hogy a Spéder Zoltán ellen indított kormányzati hadjáratnak, amelynek során házkutatást is tartottak a nagyvállalkozó lakásában, része lehet a Takarékbank megbüntetése is. Mások viszont ezt kizárják, ugyanis ez megkérdőjelezné az MNB függetlenségét az ügyben. Puszta spekulációnak tartják, hogy az MNB, amely korábban passzív magatartást tanúsított akkor, amikor csak korlátozott ellenőrzési jogai voltak a Takarékbankban és a takarékszövetkezeti integrációban, most hogy a törvénymódosítás nyomán megerősödtek a jogai, beszállna a Spéder Zoltán elleni hadjáratba. Ezért ezek a szakemberek nem látnak összefüggést aközött, hogy Bártfai-Mager Andrea korábban az MNB Monetáris Tanácsának tagja volt, és aközött, hogy éppen a Takarékbankot büntették meg.

Szerző

Feladta a harcot az Uber - Szünetel a taxisháború

Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:00

Hosszú és rögös út vezetett az Uber magyarországi kivonulásáig, amelyet végül is a szigorú törvényi szabályozás váltott ki. A kormány kezdetekben tudomást sem vett az innovatív szolgáltatásról, majd az egyre hangosabb tiltakozások közepette végül a taxisok oldalára állt. A kivonulással lezárult egy fejezet, és míg a döntéshozók rendkívül cinikusan fogadták a hírt, addig a szakma tovább vitázik az intézkedések jogosságáról.

Bár idén nem péntekre esett, július 13. mindenképpen fekete napként fog bevonulni az Uber történetébe. Ezen a napon jelentette be ugyanis Fekete Zoltán, az Uber Magyarország operatív igazgatója, hogy a személyszállításban utazó startup cég határozatlan időre felfüggeszti hazai tevékenységét. Az intézkedés július 24-én, 12 órakor fog életbe lépni, miután jogerőre emelkedik az a sokat emlegetett jogszabály, amely ellehetetleníti a társaság további működését. Bár az Uber pusztán „felfüggesztésről” beszél, a közbeszéd szinte természetesnek veszi a kivonulás tényét. Annyi bizonyos, hogy belátható időn belül nem lehet majd a magyar fővárosban Uber-sofőrökkel utazni – ennek ellenére érdemes összefoglalni a kaliforniai vállalat rövid, ám annál eseménydúsabb hazai életpályáját.

A történet fonala egészen 2009-ig nyúlik vissza, ekkor jegyezték be az akkor még UberCab névre hallgató céget Kaliforniában. A vállalkozás alapötlete az volt, hogy a személyszállításban addig általános utas – taxitársaság – sofőr láncolatból kiiktassa a középső elemet. Az utasok ezáltal közvetlenül a sofőrt hívják a helyszínre egy mobilalkalmazáson keresztül, amelyet csak regisztrált felhasználók érhetnek el. Az Uber kezdetben az amerikai nagyvárosokban terjeszkedett – elsőként San Franciscóban indították el szolgáltatásukat még 2011-ben – majd Párizs lett az első európai működési helyük. Mára a világ 6 kontinensének 480 városában találhatóak meg.

Fekete: zéró nyitottságot tapasztaltunk
Fekete Zoltán, az Uber operatív igazgatója szerint azért döntenek a tevékenység felfüggesztése mellett, mert nem akarják veszélynek kitenni 1200 sofőrjüket. A jogszabály nyomán ugyanis a meglévő engedélyeik ellenére is elveszíthetik jogosítványukat, valamint a hatóságok elvehetik a gépjármű rendszámát is. A jövőről nyilatkozva elmondta, hogy az Uber dolgozik a szabályozás megváltoztatásán, ám ez a döntéshozókon múlik. Hozzátette, ők keresték a párbeszédet, ám a másik oldalról „zéró nyitottság és zéró hajlandóság” volt tapasztalható. Szerinte az Uber arányaiban még mindig több adót fizetett, mint a legnagyobb taxiscégek. Később a 24.hu-nak nyilatkozva közölte, a szabályozás rossz felfogásban zajlott, mert nem a taxisterhek csökkentésére, hanem az Uber eltüntetésére irányult. Májusban a Magyar Narancsnak Fekete még úgy fogalmazott: „az Uber marad és tárgyalni akar”.

Borítékolható volt a konfliktus

Az innovatív cég 2014 novemberében indította el szolgáltatását Budapesten. A későbbiekben kibontakozó konfliktus már az induláskor borítékolható volt: alig egy évvel korábban, 2013 szeptemberében lépett életbe az új taxisrendelet, amely az egyébként is szigorúan szabályozott személyszállítási piacot helyezte további megkötöttségek alá. A maximális viteldíjak megszabása helyett a jogalkotó fix fuvarozási díjakat határozott meg minden taxistársaság számára, és más módon is korlátozva a verseny lehetőségét. Szintén ez a rendelet vezette be a taxik egységes, sárga színét, valamint 10 évben maximálta a gépjárművek életkorát.

Lehet vitatkozni azon, hogy az intézkedés mennyire javított a piac hatékonyságán, ám az tény, hogy a túlszabályozottság béklyójában vergődő taxisok egy rendkívül alulszabályozott üzleti modellel találkoztak az Uberen keresztül. Érdekes, hogy ez az alapvető konfliktus csak több mint egy év elteltével, idén januárban csúcsosodott ki heves tüntetésekben. Pedig a köztes időszakban is rengeteg panasz érkezett a taxisoktól a kormányzat felé. Többször felmerült egy új kormányrendelet ötlete, amelyben külön szabályoznák a taxis és egyéb személyszállítási iparágakat – ez végül 2015 augusztusában lépett életbe, ám érdemi változást nem hozott az Uber helyzetében. Több NAV-razzia is indult ugyan a sofőrök elcsípésére, ám az eredményükről már annál kevesebbet lehetett hallani. Úgy tűnt, hogy bár a kaliforniai cég több ponton sem felel meg a magyar jogszabályoknak, az állami hatóságok megtűrik a működését.

Fele áron mentek

A taxistársadalom ugyanakkor már a kezdetektől fogva tiltakozott az Uber ellen, 2015 tavaszára szervezték meg első tüntetésüket az Alkotmány utcában, és vélhetően az ő lobbijuk hatására fordult a kormány figyelme a cég kétes ügyei felé. A bomba végül 2016 januárjában robbant, amikor a taxisok egy csoportja több napra blokád alá vette a Bajcsy-Zsilinszky utat Budapesten. Az Uber egy csapásra a figyelem középpontjába került és elmondásuk szerint a médiafelhajtás hatására jelentősen megnőtt a forgalmuk is: Fekete Zoltán szerint az idei évre már 1200 sofőr és 160 ezer felhasználó használta az alkalmazást. A kormány pedig korábbi intézkedéseinek foglya lett: az általuk megszabott kereteknek köszönhetően is képtelenek voltak a taxisok felvenni a versenyt az Uberrel, amely a fix 280 forintos kilométerdíjjal szemben akár 130 forintért is kínálhatta saját szolgáltatását. A döntéshozók a kiélezett helyzetben végül a taxisok mellé álltak, és a következő két hónap folyamán több szigorított intézkedés is napvilágot látott: akár 300 ezres bírságokat is kaphattak az engedély nélkül taxizók, valamint a rendszámukat is elveszthették, ha lebuknak.

A taxiscégek elköszönésre késztették élelmes vetélytársukat FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A taxiscégek elköszönésre késztették élelmes vetélytársukat FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kormány nem kizárólag a taxisok érdekvédelmében cselekedett így: az Uber adóelkerülési technikáit is meg akarta zabolázni. A vállalat ugyanis holland és bermudai anyacégein keresztül tulajdonképpen nyom nélkül vihette ki bevételeit az adóhatóság szeme elől, sem társasági, sem általános forgalmi adót nem fizetett. Nem beszélve a sofőrökről, akiket az Uber nem alkalmazottainak, hanem pusztán alvállalkozóinak tekint, így a személyi jövedelemadó befizetése is homályos pont volt.

Egymásra mutogattak

Az amerikai cég a komoly szigorítások hatására végül együttműködésre szánta el magát: kötelezővé tette sofőrjeinek, hogy vállalkozói adószámot és személyszállítási engedélyt váltsanak ki, valamint elektronikus számlát kellett kiállítaniuk minden fuvar után. Ennek ellenére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Uber kölcsönösen arra panaszkodtak, hogy a másik fél nem hajlandó együttműködni velük.

Mintegy a vita lezárásaként június 13-án fogadta el az országgyűlés a Seszták Miklós fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Ez alapján akár már egy évre is blokkolhatják azokat az oldalakat, amelyek a hatóság szerint jogszerűtlenül kínálnak személyszállítási szolgáltatást. Ez utóbbi feltétele például a diszpécserszolgálat megléte, amely ugye az Uber esetében tökéletesen felesleges, hiszen az internetes alkalmazás erre nyújt platformot. Ez az intézkedés végképp betette a kaput a startup cégnek, így egy hónapos kivárás után végül bejelentették kivonulásukat. Ám nem égetnek fel minden hidat maguk után: a magyarországi leánycég nem szűnik meg, és felmerült az is, hogy például ételszállítással foglalkozzanak a jövőben.

Cinizmus és elégedettség

A kormány részéről cinizmussal vegyes elégedettséggel fogadták a hírt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében úgy fogalmaz: a cég inkább kivonul, minthogy vállalja a tisztességes versenyt és az adófizetést. „Jobban örültem volna, ha vállalják a játékszabályokat” – vélekedett Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter ugyan innovatív cégnek tartja az Ubert, ám szerinte a kivonulás a cég részéről egyszerűen a pénzről szól.

A piaci verseny lehetne a megoldás
Az Uber a rá is vonatkozó jogszabályokat saját szája íze szerint értelmezte, erre válaszul születtek az egymást követő jogszabály-módosítások, amelyek nyomán az Uber végül maga döntött arról, hogy felfüggeszti tevékenységét - nyilatkozta a Népszavának Karsai Katalin a Magyar Taxisok Szakszervezetének megbízott ügyvivője.
A megbízott ügyvivője azonban nem csak az Ubert tette felelőssé a kialakult helyzetért. Szerinte a 2013. szeptember 1-jén életbe lépett fővárosi "rossz" rendelet megszüntette a vállalkozások közötti szabad piaci verseny lehetőségét, ami a fővárosi taxis szolgáltatókat erős korlátok közé szorította.
Az Uber pedig marketinghadjáratában egyebek mellett éppen az alacsony áraival kampányolt, ugyanakkor nem vállalta azokat a terheket, illetve a hatósági tarifát amelyek a többi taxi szolgáltatót terhelik - hangsúlyozta Karsai Katalin. Ez gerjesztette a feszültséget az Uber és a fővárosi taxis társaságok, vállalkozók között.
Az érdekvédő szerint ezt a konfliktust meg lehetett volna oldani már sokkal korábban. Például a jelenleg érvényben lévő fővárosi taxirendelet eltörlésével és egy, a szakmai szervezetekkel is egyeztetett új jogszabály megalkotásával. A közhiedelemmel ellentétben az egyen sárga színt, a kötelező hatósági díjat nem a fővárosi taxisok követelték ki, sőt, annak idején tiltakoztak ellene - emlékeztetett Karsai Katalin. A taxisok Uber elleni tüntetései is elkerülhetőek lettek volna, ha a fővárosi közgyűlés gyorsan és rugalmasan reagált volna. Igaz, a taxis szakszervezet az Ubert is megkereste, hogy egyeztessenek, de a cég nem volt hajlandó tárgyalni velük, jegyezte meg a megbízott ügyvivő. Az Uber külön akart megállapodni a szaktárcákkal, hatóságokkal.
Jelenleg egyedülálló módon 54 rendelet és törvény szabályozza a Budapesten a taxik működését. Az Uber vonakodása a jogszabályok maradéktalan betartásától ez, legalábbis részben magyarázhatja. Ráadásul némelyik fővárosi rendelet ellentmond egyik-másik törvénynek. Márpedig alacsonyabb rendű jogszabály nem írhatja felül a magasabb rendűt.
Egy piaci versenyt lehetővé tévő új rendelet alapján, amelyet minden szereplő kötelezően betartana, az Uber is egyforma eséllyel folytathatná a tevékenységét és a fogyasztó döntésén múlna, melyik cég autójába ül be. Természetesen meg kellene követelni az Uber gépkocsivezetőktől is bizonyos alapvető feltételeket, egyebek mellett a két éves szakmai gyakorlatot, a hivatásos jogosítványt. Az ár önmagában nem jelentene előnyt, hanem a szolgáltatások minősége döntene a piacon, melyik társaság a sikeresebb.
Az Uberéhez hasonló applikációkkal már a taxis társaságok is rendelkeznek Az más kérdés, hogy ezt különösebben nem kommunikálták korábban. Azt azonban Karsai Katalin kiemelte, a XXI. században nem lehet meggátolni a technikai forradalmat, tudomásul kell venni, hogy változások történtek. Éppen az Uber kontra taxisok ellentét kiéleződése nyomán kezdte egyre több fuvarszervező iroda hirdetni ezeket az alkalmazásokat.


Marad a szigor

Az Uber elment a végső határig ami az illegális tevékenységet illeti, és úgy ítélték meg a cég vezetői, hogy mostanra túl nagy a kockázat a velük szerződésben álló gépkocsivezetők és a maguk számára - vélekedett Dudás Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) VI.-os közlekedési osztály elnöke. A taxis és cégvezetői gyakorlattal is rendelkező szakember szerint üzenetértéke van annak, hogy az Uber csak felfüggeszti július 24-től magyarországi működését és nem zárta ki a visszatérést. Ha betartják a hatályos jogszabályokat, akkor lehetőségük lesz arra, hogy folytassák a tevékenységüket Magyarországon - tette hozzá. Jelenleg ugyanis sem maga a cég, sem a gépkocsivezetők nem felelnek meg a hazai érvényes előírásoknak - mondta a Népszavának Dudás Zoltán. Az Uber vezetőjének állításával szemben a nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is korábban már egyértelműen kijelentette, hogy az Uber fuvarszervezési tevékenységet folytat Magyarországon, ez pedig tevékenység-engedély köteles 2015. augusztus 1-jétől. A nemzetközi cég magyarországi vállalkozása ilyennel nem rendelkezik. Az uberes gépkocsivezetők pedig taxis szolgáltatást végeznek, amelyhez szigorú feltétekhez kötött tevékenységi-engedély szükséges. Ráadásul Budapesten még a fővárosi taxis rendelet előírásait is be kell tartani. Az Uber gépkocsivezetői ezeknek a szabályoknak sem feleltek meg.

A cég egyébként nem adta ki a vele szerződésben álló gépkocsivezetők adatait a NAV-nak, ami az ellenőrzéshez elengedhetetlen lett volna. Ez pedig minden vállalkozásnak kötelessége - tette hozzá a BKIK közlekedési osztályának elnöke. A szakember úgy vélte, az Uber a háttérben igyekszik továbblobbizni a jogszabályok fölpuhítása érdekében, akár a személyszállítási törvényről, akár a fővárosi taxis rendeletről van szó. A fővárosi rendelet módosítását, mert az túlságosan szigorú, taxisok is szorgalmazták, de Dudás Zoltán meglátása szerint ez csak egy szűkebb kör véleménye. A szakember az utazóközönség érdekeire hivatkozva nem tartja időszerűnek a szigor enyhítését.

A kamara szakembere a kilométerenként 280 forintos hatósági árat is megfelelőnek tartja, mert a szabad ár és a hatósági maximált ár sem segítette a piac tisztulását. A mostani rögzített díjat a taxis vállalkozó minden költségét, illetve a minimálbér és annak járulékait figyelembe véve alakították ki. Azt Dudás Zoltán is elismerte, hogy a hazai bérszínvonalhoz képest ez a tarifa magasabb, mint a nyugat-európai országokban alkalmazott díjak, de a vállalkozások fenntartásához minimálisan erre az összegre szükség van. Az pedig laikus vélemény, hogy ha szabadáras lenne a taxiszolgáltatás, akkor az üzemanyag árak csökkenését a vállalkozók tovább adhatnák az utasoknak. Egy nagyjából 10 forintos üzemanyag ár változás 1 forint tarifa módosulást eredményezne, miközben a taxaméter átprogramozása jelentős költséggel járna - jegyezte meg Dudás Zoltán.

Megtűrt internetes szolgáltatások

A hatósági vegzálások már nem ismeretlenek az Uber számára, amely tulajdonképpen az összes működési helyén szembesül tiltakozó akciókkal. Úgy tűnik, Amerika legtöbb államában már megvetette a lábát, ugyanakkor Texasból nemrég tiltották ki hivatalosan is a szolgáltatást. Európában vegyes a kép: Franciaországban bírságokkal, börtönbüntetéssel sújtják a cég képviselőit, ennek ellenére működhetnek; Németországban és Olaszországban ugyanakkor teljesen tiltott a tevékenysége. Az észt példa reménnyel kecsegtethet, ott egyszerűsített adózásban állapodott meg az állam az Uberrel. Iránymutatásában az Európai Bizottság is a sharing economy (közösségi megosztáson alapuló gazdaság) ésszerű szabályzására biztatja a tagállamokat annak betiltása helyett.

Az Uber-kivonulás ellenére a közösségi megosztáson alapuló gazdaság jövője még korántsem áldozott le hazánkban. Igen nagy sikerrel működik a szintén személyszállítással foglalkozó Wundercar és BlaBlaCar, egy új közösségi futárszolgálat, az EZ Expressz pedig az állásukat elvesztő Uber-sofőröket szeretné megnyerni magának. A szálláshely-megosztás is nagyon jól fut a fővárosban az Airbnb-nek köszönhetően. A szintén amerikai cég sok fejtörést okoz a hazai szabályozóknak, mivel teljesen átrendezi a magyar szálloda- és albérletpiacot. Lázár szerint az Airbnb is az Uberhez hasonló ügy, a jövőben megkereshetik a kormányt a szállodások, ám a betiltás egyelőre nincs napirenden.

Szerző
Frissítve: 2016.07.15. 10:41

Meglepő értékelést adott Magyarországról a Moody's

Kedvező pályán marad a magyar államadósság-dinamika a 2016-2017-es időszakban, a gazdasági növekedést terhelő kihívások és az államháztartási hiánycélok revíziói ellenére - áll a Moody's Investors Service csütörtök este Londonban ismertetett féléves helyzetértékelésében.

A nemzetközi hitelminősítő "Ba1" - a befektetési ajánlású sávtól egy fokozattal elmaradó, de felminősítés lehetőségét jelző pozitív kilátással ellátott - besorolással tartja nyilván a magyar szuverén adósságot. Csütörtöki elemzésében a Moody's közölte: a következő kétévi időtávlatra a magyar államadósság-ráta enyhe ívű csökkenésére számít, tekintettel a robusztus gazdasági növekedéssel jellemzett környezetre, és arra, hogy a kormány elkötelezett az elsődleges államháztartási egyenlegek többletének fenntartása mellett. Ennek alapján a cég előrejelzése az, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta 2016 végére valamivel 75 százalék alá, jövőre 74 százalék alá csökken.

Szerző