Egyre szigorúbban bünteti - felügyeleti jogkörében - a pénzintézeteket az MNB. Információink szerint átfogó vizsgálatuk során a Takarékbank működésében annyi hibát találtak, hogy csoda, hogy egyáltalán meg tudta őrizni a működőképességét. Gondok voltak a többi között a vállalatirányítással, a hitelkockázati vizsgálatokkal, a informatika, a csoport és egyedi szintű számviteli előírások és adatszolgáltatás jogszerűségével, de a tőke kiszámításánál is követtek el súlyos hibákat. A jegybank megbírságolta a Takarékbank két leányvállalatát, a Banküzlet Zrt.-t és a Takarék Faktorház Zrt.-t is.
A bírság mértékéről a Népszava érdeklődésére Binder István elmondta: 2013 óta "vastagabban fog a tolluk", korábban a mostani, 100 millió forintot meghaladó bírság összege csak 10-20 millió forint lett volna. Az MNB felügyeleti szóvivője ehhez hozzáfűzte, hogy azért is súlyosak a Takarékbank által elkövetett hibák, mert a Takarékbank "ernyőbankként" működik, ezért a hibás módszereket a takarékszövetkezeti integráció is átvette. Ilyen volt például az értékvesztés számítás. A megbírságolással az MNB-nek az volt a célja, hogy jelezze: elvárják a bankoktól a jogkövető magatartást, ezért a mostani döntésből a többi pénzintézet is levonhatja a megfelelő következtetéseket.
Binder István tájékoztatása szerint a Takarékbank nem kezelte sajátjaként az ügyfélpénzeket, ugyanakkor az MNB határozata arról szól, hogy gondok voltak a befektetési szolgáltatásaikkal is, ami annyit jelent, hogy a bank meg nem engedett tranzakciókat folytatott ügyfelei számláin, és volt, hogy nem megfelelően tájékoztatta ügyfeleit a telefonos megbízás-felvételkor, ezek pedig súlyos szabálytalanságok.
A Takarékbank annak a Magyar Takarék Zrt.-nek a többségi tulajdonában van, amelynek legnagyobb tulajdonosa az az FHB Jelzálogbank, amely viszont Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető. Így nem csoda, hogy a Takarékbank vezérkarát Spéder emberei alkotják. A nagyvállalkozónak volt egy olyan - hamvában holt próbálkozása -, hogy az FHB likviditási problémáit a Takarékbankkal, illetve a takarékszövetkezetekkel oldassa meg, azonban ez nem sikerült, sőt időközben a törvény módosításával a Takarékbank elvesztette a központi bank szerepét a takarékszövetkezeti integrációban. Ezzel az a korábbi elképzelés, amely lényegében a Takarékbank és az FHB összenövését szolgálta volna, ugyancsak nem valósul meg. Ma még nem ismeretesek azok a kormányzati elképzelések, amelyek kijelölnék az új központi bankot, amely lehet akár az újraprivatizált MKB is. Ennek a feladatnak a megoldása Bártfai-Mager Andreára, a nemrégen kinevezett kormánybiztosra vár.
Binder István egyértelműen tagadta, hogy a Takarékbank megbüntetésének politikai okai is lehettek volna, arra hivatkozott, hogy ez a jegybank előre elhatározott átfogó vizsgálatának az eredménye volt. Ugyanakkor számos szakértő úgy véli, hogy a Spéder Zoltán ellen indított kormányzati hadjáratnak, amelynek során házkutatást is tartottak a nagyvállalkozó lakásában, része lehet a Takarékbank megbüntetése is. Mások viszont ezt kizárják, ugyanis ez megkérdőjelezné az MNB függetlenségét az ügyben. Puszta spekulációnak tartják, hogy az MNB, amely korábban passzív magatartást tanúsított akkor, amikor csak korlátozott ellenőrzési jogai voltak a Takarékbankban és a takarékszövetkezeti integrációban, most hogy a törvénymódosítás nyomán megerősödtek a jogai, beszállna a Spéder Zoltán elleni hadjáratba. Ezért ezek a szakemberek nem látnak összefüggést aközött, hogy Bártfai-Mager Andrea korábban az MNB Monetáris Tanácsának tagja volt, és aközött, hogy éppen a Takarékbankot büntették meg.
